Fülöp Otilia főépítész: kicsi Hargita megye, de élhető

Hargita megye nagyváradi születésű főépítésze szerint elsősorban a közművesítésre kell fókuszáljanak a települések •  Fotó: Borbély Fanni

Hargita megye nagyváradi születésű főépítésze szerint elsősorban a közművesítésre kell fókuszáljanak a települések

Fotó: Borbély Fanni

Tizennyolc éve Hargita megye főépítésze Fülöp Otilia, aki azonban még ennél is régebb óta dolgozik a megyei önkormányzatnál. Megkerestük, hogy meséljen magáról. Beszélt az életpályájáról, a munkájáról és a kihívásokról is.

Barabás Hajnal

2024. november 30., 11:192024. november 30., 11:19

Funkcionálisan berendezett, gondozott irodában fogadott Fülöp Otilia, Hargita Megye Tanácsának főépítésze a csíkszeredai megyeházán. Azért kerestük meg, mert amellett, hogy nőként vezetői pozíciót tölt be a megyei önkormányzatnál, főépítészként nem kevesebb, mint tizennyolc éves tapasztalattal rendelkezik. Még ennél is nagyobb a régisége az intézménynél, hiszen 1996 óta itt dolgozik. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan látja szakmai szemmel Hargita megyét, annak fejlődését.

Műemlékek teszik egyedivé

„Hargita megyét éppen a sok műemléke teszi egyedivé, ráadásul gyönyörű falvai vannak” – emelte ki a legfontosabb erényeit a megyének a főépítész. Mint magyarázta, nehéz a fejlesztéseket egy ilyen sajátos tulajdonságokkal rendelkező megyében megvalósítani, forrásokat szerezni rájuk, hiszen nem nagyvárosok, agglomerációk, hanem leginkább kicsi, szétszórt, nehezen megközelíthető települések jellemzik. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy minden települést Natura 2000-es természetvédelmi terület vesz körbe vagy éppen árvízvédelmi terület, és ezekre külön szabályozás vonatkozik. Visszatekintve az elmúlt 15-20 évre, a főépítész úgy látja, sokat fejlődött a megye. „Kicsi, de élhető” – mondta.

Hargita megye főépítésze Fülöp Otilia Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Sajátos helyzet, viszont gyönyörű

Visszatérve arra, hogy gyönyörű falvai vannak a megyének, Fülöp Otilia kiemelte, évekkel ezelőtt éppen azzal a céllal indították el a faluképvédelmi programjukat, hogy ráirányítsák a figyelmet az épített értékekre. Külön honlapot is létrehoztak, ahová az évek folyamán tanulmányokat töltöttek fel, próbálták az építészek, az építészdiákok bevonásával feltérképezni a falvakban azokat az épületeket, amelyek értékesek, de nem műemlékek.

Idézet
Ezek az épületek a helyieknek kellene értéket jelentsenek, mert ezek az épületek adják meg azt, hogy otthon érezd magad.

Minden egyes településen van egy vagy több meghatározó épület, amelyik adja az érzést, hogy otthon vagy” – fogalmazott.

Szerinte kevésbé vezet jó eredményre, ha felülről mondják meg a közösségeknek, hogy mi érték, mit kell megvédeniük, úgy véli, célravezetőbb, ha bevonják a helyieket ennek meghatározásába, azáltal, hogy megpróbálják ráirányítani a figyelmüket az értékekre, megmutatni számukra azt, hogy az idegenek is annak látják. Megismertetni ezeket az értékeket a gyermekekkel is célravezető lehet. Viszont úgy látja, az értékmegőrzéshez nem minden esetben kell körömszakadtáig ragaszkodni. Mert ami ugyan értéket képvisel, de már olyan állapotban van, hogy hatalmas terheket róna a tulajdonosára, akkor az már nem tartható.

Hargita megyében minden települést Natura 2000-es természetvédelmi terület vesz körbe •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Hargita megyében minden települést Natura 2000-es természetvédelmi terület vesz körbe

Fotó: Pinti Attila

Mivel nem minden falu nevezhető éppen gyönyörűnek, ezért megkérdeztük a főépítészt, mit gondol az olyan „káoszosan” építkező községekről, mint például amilyen Csíkszentlélek. Fülöp Otilia ezzel kapcsolatban nyomatékosította, hogy az építkezéseket valamilyen formában szabályozni kell, ugyanakkor hozzátette,

nem a kemény szabályok a célravezetők ebben az esetben sem, hanem a közösségek nevelése, a jó példáknak a bemutatása hozhat eredményt.

„Én nem vagyok székely, de ahogy megtapasztaltam, a székely virtusban benne van az, hogy még csak azért se azt csinálom, amit nekem mondanak. Ez az épületeken is meglátszik” – mondta.

A közművesítés a legfontosabb

A fejlődés irányáról érdeklődve elmondta,

fontos az egyensúly megtartása abban, hogy épületek, utak épüljenek, és egyúttal a közösségi életre is figyeljünk.

„Viszont ahhoz, hogy ne néptelenedjen el egy település, ahhoz életkörülményeket is kell teremteni. Ehhez az utak korszerűsítése mellett – bár 2024-ben azért már elvárás, hogy legalább a főutak ne kövezett utak legyenek – a közművesítés a leglényegesebb. És a közművek közül a legfontosabb az ivóvíz bevezetése” – emelte ki. Hozzátette, ezzel még vannak gondok Hargita megyében, például a Székelykeresztúr környéki falvakban nincs vízforrás.

Csíkszentgyörgyön szintén hiányzik a víz-és csatornahálózat, más településeken pedig csak részlegesen van. Tusnádfürdőn elöregedett a hálózat, fel kell újítani, akárcsak Tusnád községben. Vannak olyan községek, amelyek sok távoleső kis faluból állnak, ezekre a helyekre nehéz finanszírozást szerezni a fejlesztésekre, tette hozzá. Ezen hiányosságok ellenére országos szinten a megye jól áll ebből a szempontból, viszont a megye területén nagyok az eltérések a települések között – jegyezte meg.

További nehézségek

A települések között még mindig léteznek határviták, amely főként abból adódik, hogy nem voltak pontosan soha meghúzva, kicövekelve, a pontos méréshez korábban nem is volt meg a technológia. 2014-ben az a döntés született, hogy az állami kataszteri hivatal megyei igazgatója által meghúzott határvonalakat tartják tiszteletben, amíg bírósági végzés nem születik a határvitákban. Az ilyen jellegű viták országosan problémát jelentenek, nemcsak Hargita megyében. A kataszteri elektronikus nyilvántartásban még mindig nincs minden ingatlan feltüntetve, ez a feltérképezés lassú folyamat, még nem fejezték be. A nehézségeket az is adja, hogy a kommunizmus alatt a telekkönyveket nem frissítették, továbbá sokan nem folytatták le a hagyatékokat.

Idézet
„Az a korosztály, amelyik tudta, hogy mi hol, merre volt, már nem él. Sokan emlékezetből, valamilyen papírból próbálják beazonosítani az örökségüket

– jegyezte meg a főépítész.

Annyit könnyítettek az RMDSZ törvényjavaslata révén a tulajdonviszonyok rendezésében, hogy azok, akik évek óta használnak egy területet, és fizették rá az adót, nem kell száz évre visszamenőleg felkutassák az felmenőket, hanem kérhetik, hogy jegyezzék be a telekkönyvbe, hogy használják az ingatlant (notarea posesiei în cartea funciară). Ezután három éve van a tulajdonosnak, hogy megtámadja a telekkönyvet, ha ez nem történik meg, akkor a kérvényező kérheti a végleges telekkönyvezését a területnek a saját nevére. Az is tény, hogy

Hargita megyében nagyon sok terület még nincsen telekkönyvezve, vagy csak régi telekkönyvek vannak, sok esetben nehéz beazonosítani ezeket.

Nehezítették az ingatlanok rendezését a sokszor változó földtörvények, a földosztó bizottságok újra- és újraalakítása, változtak a feltételek a földek visszaszolgáltatásához. Így lett egy nagy káosz, és ahogy telik az idő, egyre nehezebb ezt tisztázni – mutatott rá a főépítész.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Túlterhelt hivatal

Nem könnyíti a megyei főépítészi hivatal életét az sem, hogy számos településen nincs alkalmazva szakember, így az építkezési engedélyek kibocsátása, egyéb szakdokumentációk összeállítása a megyei hivatalra hárul, tudtuk meg. Gyergyószentmiklóson például közel egy évig nem volt főépítész, ezért az egész város dokumentációját a megyei intézmény kezelte. Nincs szakembere továbbá Máréfalvának, Székelyderzsnek, Gyimesfelsőloknak, Csíkpálfalvának és Gyergyóvárhegynek sem. Hozzátette, mindezen gondok mellett a községeknek rendszeresen kell segíteni, a településrendezési javaslataikat átnézni, véleményezni.

A főépítész feladatai

Minden olyan építkezéshez, amely több közigazgatási egységet érint, a megyei önkormányzat bocsájtja ki az építkezési engedélyt, ezek általában nagyobb beruházások, útépítések, gázhálózatok vezetése stb. Tehát a nagyberuházásokhoz a dokumentációkat, továbbá az általános rendezési terveket (PUG), az övezeti rendezési terveket (PUZ) a megyei főépítészi hivatalnak láttamoznia kell.

Mindezek mellett a műemlékvédelemre külön kell figyeljenek. Létezik a megyei tanácsnak műemlékvédelmi programja is, ami azt jelenti, hogy finanszírozzák, társfinanszírozzák a műemléki épületek felújítását, illetve a műszaki terv dokumentációjának az elkészítését.

Idézet
„Azt szerettük volna elérni, hogy az embereknek a válláról a terhet levegyük. És ne úgy gondoljanak a műemlékekre, mint az eldobandó ócska tárgyra, hanem arra, amit érdemes megőrizni

– mondta a főépítész. Hozzátette, csodálatos helyen lakunk, de nem egy gazdag megyében, mert kevés a bevétele, ennek ellenére igyekeznek ilyen programokra is forrást elkülöníteni. Régészeti kutatásokra is fordítanak kisebb összegeket, idén is minden múzeumnak jutott pénz egy-egy kutatási témára, tudtuk meg.

Nagyváradról Csíkszeredába vezetett az életútja

Fülöp Otilia Nagyváradon született 1967-ben, tanulmányait a jelenlegi Ady Endre Líceumban végezte matematika-fizika szakon, 1985-ben érettségizett. Szeretett volna továbbtanulni Kolozsváron, azonban a felvételi vizsgája nem sikerült, ez annak is betudható volt, hogy ők voltak az első generáció, akik románul kellett felvételizzenek, és ezt az utolsó pillanatban, a vizsga előtt pár nappal tudták meg , addig a magyar tannyélvű iskolában érettségizetteknek lehetősége volt magyar nyelven felvételizni. A fizika elméleti vizsga szintén román nyelven zajlott, így a nyolcason felüli bejutási jegyet nem tudta elérni. A sikertelen vizsga után egy évig otthon maradt, dolgozott, diákokat tanított, majd újra próbálkozott az egyetemmel. Ezúttal Temesvárra felvételizett, amit nem bánt meg, nagyon megszerette azt a várost.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A szakot, amelyre felvételizett, gondosan választotta meg. Mint mesélte, abban az időben, 1985-ben úgy volt, hogy az egyetemet végzetteket kötelező gyakorlatra helyezték ki, azt az állást kellett elfogadni, amit felajánlottak. „Úgy döntöttem, az építőmérnöki szakra felvételizek, civil építkezésre. Biztos lehettem benne, hogy szolgálati lakást kapok, és nem fognak egy nagyon eldugott, kicsi településre kihelyezni, mert általában az építőtelepek valamelyik nagyobb központban voltak” – magyarázta, miért ezt a szakmát választotta végül. Mint mesélte,

rejtett vágya volt, hogy tanári pályára lépjen, de végül nem vállalta, félő volt, hogy az ország másik felébe helyezik.

Kortársai közül ismert olyat, aki matematikadiplomával esztergályosként dolgozott egy nagyváradi gépgyártó üzemben, mert nem fogadta el az államilag felajánlott állást.

Temesváron öt évet tanult, és az övék volt az első évfolyam, akiket 1991-ben már nem államilag helyeztek ki, ahogy végeztek, hanem saját maguknak kellett munkát keresni.

„A sors azért hozta így, mert közben megismerkedtem a csíkszeredai férjemmel, aki gépészmérnökit végzett, és úgy láttuk, Csíkszereda jobb választás, ahová költözzünk. A család lebegett a szemem előtt, a gyermekvállalás, hogy minél hamarabb legyen gyermek, és majd utána jöhet a karrier, ezért fontos volt, hogy legalább egyikünknek legyen biztos állása” – magyarázta.

Így kerültek Csíkszeredába. Elsőként a Házgyárban kezdett el dolgozni, néhány hónapot volt ott. Aztán két kislánya született egymás után. A gyermeknevelési szabadsága lejárta után a Hamerockhoz tért vissza. 1996-ban versenyvizsgázott a megyei tanácshoz, akkor az út adminisztrációra, osztályvezető pozícióra vezetett. 1998-ban megszületett a harmadik gyermeke, a fia. Amikor gyermeknevelési szabadsága után ismét visszatért dolgozni, akkor volt a megyei tanácsnál egy átszervezés, megszűnt az osztálya, így osztályvezetői pozíciója is, de vállalta tovább, hogy végrehajtóként dolgozik az útépítési részlegen. „A közszférában akkor olyan kicsik voltak a fizetések, hogy én kezdő mérnökként sokkal többet kerestem a Hamerocknál, csak kellett válasszak, hogy vagy egy kiszámítható munkaprogramom legyen, vagy pedig az, hogy én is terepezzek, előbbi mellett döntöttem” – osztotta meg, miért választotta végül a közszférát.

2006-ban az akkori megyei főépítész, Kakasi Zsuzsa felmondott, helyébe ideiglenesen kinevezték megyei főépítésznek, majd 2006 novemberében sikeresen versenyvizsgázott az állásra Bukarestben, és azóta Fülöp Otilia Hargita megye főépítésze.

A cikk először lapcsaládunk hetilapjában, a Heti Hírmondóban jelent meg 2024. november 22-én.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Lesodródott az útról autójával, súlyosan megsérült

Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.

Lesodródott az útról autójával, súlyosan megsérült
2025. július 08., kedd

További deficitcsökkentő intézkedésekre készül a kormány, újabb tiltakozó akciókkal készülnek a szakszervezetisek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

További deficitcsökkentő intézkedésekre készül a kormány, újabb tiltakozó akciókkal készülnek a szakszervezetisek
2025. július 08., kedd

Vihar utáni fennakadások: lezárt utak és áramszünet Gyergyószentmiklóson és Tusnádfürdőn

Kidőlt fa miatt lezárták a 12C jelű országutat Gyergyószentmiklós és a Gyilkos-tó között kedden este. Áramszünet is van a térségben a vihar okozta károk miatt.

Vihar utáni fennakadások: lezárt utak és áramszünet Gyergyószentmiklóson és Tusnádfürdőn
2025. július 08., kedd

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt

Megtalálták annak a medvének a bocsát, amelynek az anyja a napokban egy motorost ölt meg a Transzfogarason. A tragédiát követően a nagyvadat kilőtték, a bocs pedig anya nélkül maradt.

Vigasztalhatatlan a medvebocs, amelynek az anyját kilőtték a motoros megölése miatt
2025. július 08., kedd

Kidőlt fa torlaszolta el az országutat a Bucsin-tetőnél

Lezárták az utat a Bucsin-tető térségében egy kidőlt fa miatt kedden este. A hatóságok este kilenckor még dolgoztak az útszaszakasz felszabadításán.

Kidőlt fa torlaszolta el az országutat a Bucsin-tetőnél
2025. július 08., kedd

Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás

Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás a keddi nap folyamán – derül ki a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) összesítéséből.

Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás
2025. július 08., kedd

Érkezik a vihar, narancs riasztást adtak ki Maros megyére

Felhőszakadás, erős szél, jégeső várható Maros megyében kedden délután. A meteorológiai szolgálat narancs színű (másodfokú) riasztása kedden 22 óráig marad érvényben.

Érkezik a vihar, narancs riasztást adtak ki Maros megyére
2025. július 08., kedd

Lezajlott a pályakezdő pedagógusok első és legfontosabb vizsgája

Közel tízezer pedagógus mérette meg magát július 8-án a véglegesítő vizsga írásbeli részén. A siker itt kulcsfontosságú: e nélkül nem lehet hosszú távon a tanári pályán maradni. Székelyföldön a legtöbben óvónői és tanítói vizsgára iratkoztak.

Lezajlott a pályakezdő pedagógusok első és legfontosabb vizsgája
2025. július 08., kedd

Elkezdi alkotmánybírói megbízatását Asztalos Csaba

Három új alkotmánybíró kezdi el kilenc évre szóló megbízatását ezen a héten – írja az Agerpres hírügynökség.

Elkezdi alkotmánybírói megbízatását Asztalos Csaba
2025. július 08., kedd

Egyetemi tanárt nevezett ki alkotmánybírónak Nicușor Dan

Alkotmánybírói kinevezést kapott kedden Dacian Cosmin Dragoș egyetemi tanár. Az erről szóló rendeletet Nicușor Dan államfő írta alá.

Egyetemi tanárt nevezett ki alkotmánybírónak Nicușor Dan