Drasztikusan csökkent a Hargita megyei „nagyvárosok" lakossága – legalábbis ez derült ki a hétfőn véget ért népszámlálás és lakásösszeírás első összesítő, ám korántsem végleges adataiból.
2011. november 01., 17:532011. november 01., 17:53
2011. november 02., 10:032011. november 02., 10:03
Hargita megyei városok lakosainak száma 2002-ben, illetve 2011-ben. Lejtmenet
„Vajon leszünk-e legalább 37 ezren?” – tette fel nemrég a korántsem költői kérdést Csíkszereda egyik elöljárója a népszámlálást is szóba hozó egyik szakmai beszélgetés alkalmával. Nem volt alaptalan – amúgy Ráduly Róbert Kálmán polgármester – népességcsökkenést előrevetítő jóslata, ugyanis Csíkszereda lakossága tíz esztendő alatt 42029-ről 37013-ra csökkent, vagyis a számlálóbiztosok 12 százalékkal kevesebb személyt találtak, mint 2002-ben.
Csíkszereda lakossága tehát az utolsó, 2002-es népszámlálás óta több mint ötezerrel, Székelyudvarhelyé négyezerrel, Gyergyószentmiklósé pedig 2600-zal lett kevesebb. A megye lakossága is fogyatkozóban: tíz esztendő alatt közel 22 ezerrel csökkent a hargitaiak száma. Az ország lakossága is számottevően csökkent és már nem éri el a húszmilliót (19 599 506) sem. Romániában 8 387 153 lakást írtak össze.
A megye és a városok
A tizenkét napon át tartó népszámlálás és lakásösszeírás alatt Hargita megyében 304 765 személy adatait vették fel, ebbe tehát beletartoznak azok is, akik ideiglenesen külföldön tartózkodnak. 2002-höz képest a megye lakossága 6,5 százalékkal – 21 457 személlyel – kevesebb. Nagyarányú, 12 százalékos csökkenés Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tapasztalható: a megyeszékhelyen jelen pillanatban 37 013-an laknak, a Küküllő-parti városban pedig 32 846-an. A városok közül a legnagyobb népességfogyást Gyergyószentmiklóson (14 százalék) és Balánbányán (23 százalék) mérték. A megye többi városában bekövetkezett változást a grafikonunkon láthatják.
A községek
A Csíki-medence községeinek lakosságszáma a hétfőn befejeződött népszámlálás alapján a következő (zárójelben a 2002-es népszámláláskor összeírt lakosságszám; figyelembe vettük azt is, hogy 2002-ben sok település még nem volt különálló község): Karcfalva 2690 (2002-ben Csíkszenttamással és Jenőfalvával alkotott egy községet, amelynek 5486 lakója volt), Csicsó 2679 (2002-ben Madéfalvához tartozott, akárcsak Rákos, az akkori község lakóinak száma 6906), Csíkszentgyörgy 4740 (4891), Kozmás 2070 (Csíkszentmártonhoz tartozott, 4334 lakója volt a két településnek összesen), Dánfalva 2267 (Madarassal együtt 4520), Szépvíz 3639 (3652), Csíkszentlélek 1999 (Csíkszentkirályhoz tartozott, akárcsak Csíkszentimre, a lakosság száma 6194), Madaras 2197 (2002-ben nem volt különálló község), Csíkszentmihály 2630 (2643), Csíkpálfalva 1850 (1736), Kászonaltíz 2925 (2979), Rákos 1588, Csíkszentkirály 2510, Csíkszentdomokos 6244 (6401), Csíkszentmárton 2323, Csíkszentsimon 3457 (3446), Csíkszentimre 2098, Madéfalva 2683, Csíkszenttamás 2553, Tusnád 2099 (2114).
A szakma
„Nem lepődök meg a népességszám csökkenésén, ugyanis Csíkszereda általános városrendezési tervében már tavaly előre jeleztük, hogy csökkenni fog a város lakosságszáma” – mutatott rá Sólyom Andrea, a Sapientia – EMTE tanára. Szakmai meglátása szerint a csökkenés a nemzetközi migrációs folyamatokkal (külföldre, leginkább Magyarországra költözéssel), illetve a természetes szaporulat kedvezőtlen alakulásával (egyre kevesebb gyermek születik) magyarázhatóak. „Mi azzal számoltunk, hogy 2022-re a megyeszékhely lakossága 35 ezer főre csökken, ám úgy néz ki, hogy már hamarabb bekövetkezik az előrejelzésünk” – tette hozzá a szociológus.
„Nem csak a nemzetközi migráció, hanem a környező településekre való kiköltözés is befolyásolta Csíkszereda lakosságának a csökkenését: az elmúlt években egyre többen költöztek ki a szomszédos falvakba, Fitódba, Csíkszentlélekre, Mindszentre, Pálfalvára, vagy akár Csomortánba, növelvén az ottani lakosság számarányát. Tehát a nemzetközi trendekkel ellentétben Csíkszeredában nem külvárosok alakultak ki, hanem a szomszédos falvak kezdtek el fejlődni” – ezt már Zsigmond Csilla szociológus, a Sapientia – EMTE tanára nyilatkozta.
A „miheztartás” végett
Fontos hangsúlyozni, hogy az Országos Statisztikai Intézettől kapott hivatalos számok nem tekintendőek véglegesnek, ugyanis a következő napokban zajlik a népszámlálási űrlapok leellenőrzése, illetve azok végleges összesítése. A munkafolyamat alatt derül ki, hogy vannak-e olyan kitöltött űrlapok, amelyeket érvényteleníteni kell. Az viszont nagy valószínűséggel állítható, hogy az általunk bemutatott számok legfeljebb néhány százalékban változhatnak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
szóljon hozzá!