
Az eucharisztikus kongresszus missziós keresztje egy három méternél magasabb tölgyfakereszt, amelyet honfoglalás kori motívumokkal díszített bronz borítás ékesít
Fotó: iec2020.hu
A világegyház és a civil világ egyaránt Budapestre figyel majd 2020 őszén: szeptember 13. és 20. között ott tartják meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK). A hároméves előkészületi idő mérföldkövéhez érkezik október elején a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye: Csíksomlyóra, Hargitafürdőre és Marosvásárhelyre érkezik a missziós kereszt, a magyarországi kongresszus jelképe.
2019. október 02., 15:422019. október 02., 15:42
A visszaszámlálás elkezdődött: szeptember 13-a óta a budapesti Szent István-bazilika előtt óra jelzi, hány nap van még hátra a nagy esemény kezdetéig. Mindenkivel mindenkiNEK – hangzik el gyakorta a hívó szó. Mit jelent a világegyházi esemény hazai koordinátorának a NEK? Az előkészületekről Veress Sándor Levente plébánossal, a NEK-készület hazai koordinátorával beszélgettünk.
„Jó a forrás mellett lenni – summázta Veress Sándor Levente plébános, a NEK mottójára hivatkozva. – Arra is gondolok, hogy egy-egy túra után milyen jó, ha hűsítő forrásra bukkanok. Belőle, általa mintha újjászületnék.”
Mint megtudtuk, az év elején kiküldtek a főegyházmegye lelkipásztorainak egy kérdőívet, amelynek révén a pasztorális bizottság által 2020-ra tervezett Eucharisztia éve előtt felmérték az egyházmegye állapotát is. A felmérésből egyértelműen kiviláglott a megújulás, a Forrás újrafelfedezésének igénye. Az úton lévőnek erőfeszítést kell tennie, hogy a forráshoz eljusson. Ott pedig le kell hajolnia, térdelnie vagy neki kell feküdnie, hogy szomját olthassa.
Az emberek keresnek, „szomjasak”. A második vatikáni zsinat szóhasználatával a liturgia csúcs és forrás. A papok felszentelésükkor két kezükbe kapják a „forrást” – csak le kell hajolniuk, térdelniük érte, mint bármely szomjúhozónak. Az eucharisztikus világkongresszus mint eseménysorozat óriási lehetőség lesz, de fontosabb az a folyamat, amiben addig és azután részünk lehet – hiszi a koordinátor.
Fábry Kornélnak, a NEK általános titkársága főtitkárának egyik mondására hivatkozott, jelesül hogy
A kongresszus szót valamiféle párttal kapcsolatos ténykedésnek, az eucharisztiát pedig papos feladatnak gondolják – előbbi talán a politikusok, utóbbi az oltárszolgák dolga…
A 34. Eucharisztikus világkongresszusnak is Budapest (Hősök tere, 1938) adott otthont
Fotó: Wikipédia
Ám akiknek 1938-ban megadatott, hogy részt vehettek a Budapesten tartott hasonló eseményen, úgy emlékeznek rá mint életük nagy találkozása Jézussal: a köztünk élővel és az Oltáriszentségben jelen lévővel egyaránt. „Izgalmas idők jártak akkoriban” – politikai és egyházi értelemben egyaránt (messze volt még a második vatikáni zsinat.)
Erdélyben az akkori politikai helyzet miatt körültekintően hirdették meg ugyan, mégis ezrek utaztak Budapestre. A záró szentmisén félmillióan vettek részt. A következő budapesti esemény nyitányán ötezer elsőáldozóra számítanak a szervezők, a nagy, ünnepélyes záró szentmisére a budapesti Hősök terén kerül majd sor – sorolta hangolóként Veress Sándor Levente.
Az előző eucharisztikus világkongresszust a Fülöp-szigeteken tartották. Annak is volt szimbóluma (ami nálunk a missziós kereszt), és körbehordozták – 82 nap alatt minden közösséghez eljutott. Magyar nyelvterületen immár második éve úton van a missziós kereszt, ám így sem jut el minden közösségbe, a hívek zarándokolnak eléje. Hiszen magyar nemzeti sajátosságunk, hogy az anyaország földrajzi határain belül és kívül egyaránt élünk.
– emlékeztet a koordinátor. Nemcsak önmagunk, de a világ előtt is megmutatkozhatunk: mint nép, mint nemzet és mint vallásos magatartású, gyökereihez, Forrásához ragaszkodó hívő közösség.
Fotó: iec2020.hu
A NEK feladatait kilenc pontban foglalták össze – mutatott rá Veress Sándor Levente. Köztük, hogy a katolikus híveket hitben, tudásban, hitvédelemben megerősítse, hogy „egyéni és plébániai szinten, még elkötelezettebben belegyökerezve a katolikus hagyományba, hitvalló keresztényekként éljék életüket, és megújult missziós lelkülettel adják tovább az örömhírt a világnak. Ezzel is kivegyék részüket Európa újraevangelizálásából. (…) A kongresszus tudományos fórum is, aminek feladata, hogy segítse az Oltáriszentség tiszteletét a gyakorlatban, közérthető és kézzelfogható módon.”
Ugyanakkor „a NEK lehetőséget ad arra, hogy a párbeszédet és egymás jobb megértését segítse a különböző felekezetek vagy akár más vallások között. Helyet adhat a közös, szociális, karitatív összefogásra.”
A székelyföldi hívek az elkövetkező napokban a készületi idő fontos állomásához érkeznek. Imaórák, szentgyónási alkalmak, szentmisék, szentségimádások és más liturgikus programok kísérik a missziós kereszt állomásait.
A gyulafehérvári főegyházmegyében a missziós kereszt zarándoklatának első állomása Csíksomlyó lesz: pénteken 18 órakor ünnepélyes szentmisén fogadják, a főcelebráns Urbán Erik ferences szerzetes, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke lesz.
A missziós keresztet, amely a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) készítette, és középpontjában a Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve. Az esztergomi bazilikában álló tölgyfa kereszt 2007-ben készült, három méter húsz centi magas, bronz borításokkal díszített. A keresztet a 2007-es Budapesti Városmisszió alkalmával állították fel először, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában nyert végleges elhelyezést – olvasható a NEK honlapján.
Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban magyar, illetve magyar vonatkozású szentek ereklyéi vesznek körül. Ferenc pápa Rómában a magyar püspökök ad limina apostolorum látogatása alkalmával 2017 novemberében áldotta meg a missziós keresztet.Ez a kereszt érkezik a gyulafehérvári főegyházmegyébe.
Eucharisztikus világkongresszus
Az Eucharisztikus világkongresszus, más néven Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a római katolikus egyház rendszeresen megrendezett, világméretű eseménysorozata, amelynek célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése. A négyévenként más-más helyszínen meghirdetett kongresszusnak előre meghirdetett címe van, amelyre előadásokkal készülnek, illetve sok közös imát tartanak, és szentségimádáson vesznek részt a hívők. A kongresszus igyekszik érthetőbbé tenni a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatást, és annak fontosságát, amiben esetenként segítségükre vannak az elismert oltáriszentség csodák is. Az ötvenedik találkozót Dublinban tartották, 2012. június 10. és 17. között, az 51-et 2016-ban a Fülöp-szigeteki Cebuban, ahol a pápa bejelentette, hogy az 52. Magyarországon, Budapesten lesz.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 12 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben, mindössze 64 kilométerre Sepsiszentgyörgytől.
Több mint 140 alkohol vagy drog hatása alatt vezető sofőrt füleltek le a rendőrök szombat éjjel, egy átfogó ellenőrző akció keretein belül.
Tragikus kimenetelű közúti baleset történt vasárnapra virradóra Câmpulungon: egy fiatalember életét vesztette.
Fagyos reggelre ébredtek a Székelyföldiek: a települések többségében mínusz tartományban volt a hőmérők higanyszála a hajnali órákban, Csíkszereda ugyanakkor ismét az ország leghidegebb lakott települése volt vasárnap reggel.
Nem hősködés, hanem értékekhez való ragaszkodás egyik legfőbb nemzeti jelképünkre hivatkozni, művészeti alkotásokon, emlékműveken megjeleníteni. Sorozatunkban a turulmadár székelyföldi útját követjük – a legkeletibb bástyával, Kézdiszékkel indítunk.
Elrabolta volt barátnőjét egy maroslekencei férfi, aki ellen korábban távoltartási rendeletet is kiállított a Szeben megyei rendőrség.
A tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt ábrázoló réz domborművet helyeztek el szombaton Gyergyóalfaluban a helyi tűzoltólaktanya falán. Az esemény is igazolja, az önkéntes tűzoltók kiemelten fontos szerepet töltenek be a község életében.
A síelő, aki szombaton életét vesztette a Bucsecs-hegység Coștilei völgyében bekövetkezett lavina miatt, a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) alezredese volt, és a szervezet egyik legkiválóbb hegymászója.
Elsodort szombaton a lavina a Bucsecs-hegységben egy háromtagú csoportot, egyikük meghalt – tájékoztatott az Országos Hegyimentő Közszolgálat.
Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság szombati közleményéből.
szóljon hozzá!