Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Fogadják a missziós keresztet

Molnár Melinda 2019. október 02., 15:42

A világegyház és a civil világ egyaránt Budapestre figyel majd 2020 őszén: szeptember 13. és 20. között ott tartják meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK). A hároméves előkészületi idő mérföldkövéhez érkezik október elején a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye: Csíksomlyóra, Hargitafürdőre és Marosvásárhelyre érkezik a missziós kereszt, a magyarországi kongresszus jelképe.

Az eucharisztikus kongresszus missziós keresztje egy három méternél magasabb tölgyfakereszt, amelyet honfoglalás kori motívumokkal díszített bronz borítás ékesít Fotó: iec2020.hu

A visszaszámlálás elkezdődött: szeptember 13-a óta a budapesti Szent István-bazilika előtt óra jelzi, hány nap van még hátra a nagy esemény kezdetéig. Mindenkivel mindenkiNEK – hangzik el gyakorta a hívó szó. Mit jelent a világegyházi esemény hazai koordinátorának a NEK? Az előkészületekről Veress Sándor Levente plébánossal, a NEK-készület hazai koordinátorával beszélgettünk.

„Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87, 7)

„Jó a forrás mellett lenni – summázta Veress Sándor Levente plébános, a NEK mottójára hivatkozva. – Arra is gondolok, hogy egy-egy túra után milyen jó, ha hűsítő forrásra bukkanok. Belőle, általa mintha újjászületnék.”

Mint megtudtuk, az év elején kiküldtek a főegyházmegye lelkipásztorainak egy kérdőívet, amelynek révén a pasztorális bizottság által 2020-ra tervezett Eucharisztia éve előtt felmérték az egyházmegye állapotát is. A felmérésből egyértelműen kiviláglott a megújulás, a Forrás újrafelfedezésének igénye. Az úton lévőnek erőfeszítést kell tennie, hogy a forráshoz eljusson. Ott pedig le kell hajolnia, térdelnie vagy neki kell feküdnie, hogy szomját olthassa.

Az emberek keresnek, „szomjasak”. A második vatikáni zsinat szóhasználatával a liturgia csúcs és forrás. A papok felszentelésükkor két kezükbe kapják a „forrást” – csak le kell hajolniuk, térdelniük érte, mint bármely szomjúhozónak. Az eucharisztikus világkongresszus mint eseménysorozat óriási lehetőség lesz, de fontosabb az a folyamat, amiben addig és azután részünk lehet – hiszi a koordinátor.

Időt tölteni Jézussal – felüdül a lélek

Fábry Kornélnak, a NEK általános titkársága főtitkárának egyik mondására hivatkozott, jelesül hogy

az emberek általában két szót nem értenek az eucharisztikus kongresszusból: az elsőt és az utolsót.

A kongresszus szót valamiféle párttal kapcsolatos ténykedésnek, az eucharisztiát pedig papos feladatnak gondolják – előbbi talán a politikusok, utóbbi az oltárszolgák dolga…

A 34. Eucharisztikus világkongresszusnak is Budapest (Hősök tere, 1938) adott otthont Fotó: Wikipédia

Ám akiknek 1938-ban megadatott, hogy részt vehettek a Budapesten tartott hasonló eseményen, úgy emlékeznek rá mint életük nagy találkozása Jézussal: a köztünk élővel és az Oltáriszentségben jelen lévővel egyaránt. „Izgalmas idők jártak akkoriban” – politikai és egyházi értelemben egyaránt (messze volt még a második vatikáni zsinat.)

Erdélyben az akkori politikai helyzet miatt körültekintően hirdették meg ugyan, mégis ezrek utaztak Budapestre. A záró szentmisén félmillióan vettek részt. A következő budapesti esemény nyitányán ötezer elsőáldozóra számítanak a szervezők, a nagy, ünnepélyes záró szentmisére a budapesti Hősök terén kerül majd sor – sorolta hangolóként Veress Sándor Levente.

Magyar nemzetünk sajátossága

Az előző eucharisztikus világkongresszust a Fülöp-szigeteken tartották. Annak is volt szimbóluma (ami nálunk a missziós kereszt), és körbehordozták – 82 nap alatt minden közösséghez eljutott. Magyar nyelvterületen immár második éve úton van a missziós kereszt, ám így sem jut el minden közösségbe, a hívek zarándokolnak eléje. Hiszen magyar nemzeti sajátosságunk, hogy az anyaország földrajzi határain belül és kívül egyaránt élünk.

Számunkra azért bír különleges jelentőséggel az 52. NEK, mert magyar nemzeti közösségként tapasztalhatjuk meg együtt, hogy van egy közös Forrásunk, Jézus Krisztus

– emlékeztet a koordinátor. Nemcsak önmagunk, de a világ előtt is megmutatkozhatunk: mint nép, mint nemzet és mint vallásos magatartású, gyökereihez, Forrásához ragaszkodó hívő közösség. 

Fotó: iec2020.hu

A NEK feladatait kilenc pontban foglalták össze – mutatott rá Veress Sándor Levente. Köztük, hogy a katolikus híveket hitben, tudásban, hitvédelemben megerősítse, hogy „egyéni és plébániai szinten, még elkötelezettebben belegyökerezve a katolikus hagyományba, hitvalló keresztényekként éljék életüket, és megújult missziós lelkülettel adják tovább az örömhírt a világnak. Ezzel is kivegyék részüket Európa újraevangelizálásából. (…) A kongresszus tudományos fórum is, aminek feladata, hogy segítse az Oltáriszentség tiszteletét a gyakorlatban, közérthető és kézzelfogható módon.”

Ugyanakkor „a NEK lehetőséget ad arra, hogy a párbeszédet és egymás jobb megértését segítse a különböző felekezetek vagy akár más vallások között. Helyet adhat a közös, szociális, karitatív összefogásra.”

HIRDETÉS

A székelyföldi hívek az elkövetkező napokban a készületi idő fontos állomásához érkeznek. Imaórák, szentgyónási alkalmak, szentmisék, szentségimádások és más liturgikus programok kísérik a missziós kereszt állomásait.

A missziós kereszt

A gyulafehérvári főegyházmegyében a missziós kereszt zarándoklatának első állomása Csíksomlyó lesz: pénteken 18 órakor ünnepélyes szentmisén fogadják, a főcelebráns Urbán Erik ferences szerzetes, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke lesz.

A missziós keresztet, amely a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) készítette, és középpontjában a Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve. Az esztergomi bazilikában álló tölgyfa kereszt 2007-ben készült, három méter húsz centi magas, bronz borításokkal díszített. A keresztet a 2007-es Budapesti Városmisszió alkalmával állították fel először, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában nyert végleges elhelyezést – olvasható a NEK honlapján.

Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban magyar, illetve magyar vonatkozású szentek ereklyéi vesznek körül. Ferenc pápa Rómában a magyar püspökök ad limina apostolorum látogatása alkalmával 2017 novemberében áldotta meg a missziós keresztet.Ez a kereszt érkezik a gyulafehérvári főegyházmegyébe.

A különleges jelentőségű missziós kereszt előtt imádkozhatnak pénteken, szombaton és vasárnap Csíksomlyón, hétfőn Hargitafürdőn, jövő kedden és szerdán pedig Marosvásárhelyen.

Eucharisztikus világkongresszus

Az Eucharisztikus világkongresszus, más néven Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus a római katolikus egyház rendszeresen megrendezett, világméretű eseménysorozata, amelynek célja az oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése. A négyévenként más-más helyszínen meghirdetett kongresszusnak előre meghirdetett címe van, amelyre előadásokkal készülnek, illetve sok közös imát tartanak, és szentségimádáson vesznek részt a hívők. A kongresszus igyekszik érthetőbbé tenni a Krisztus által az utolsó vacsorán meghirdetett áldozatbemutatást, és annak fontosságát, amiben esetenként segítségükre vannak az elismert oltáriszentség csodák is. Az ötvenedik találkozót Dublinban tartották, 2012. június 10. és 17. között, az 51-et 2016-ban a Fülöp-szigeteki Cebuban, ahol a pápa bejelentette, hogy az 52. Magyarországon, Budapesten lesz.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS