Fogadják a missziós keresztet

Ám akiknek 1938-ban megadatott, hogy részt vehettek a Budapesten tartott hasonló eseményen, úgy emlékeznek rá mint életük nagy találkozása Jézussal: a köztünk élővel és az Oltáriszentségben jelen lévővel egyaránt. „Izgalmas idők jártak akkoriban” – politikai és egyházi értelemben egyaránt (messze volt még a második vatikáni zsinat.)

Erdélyben az akkori politikai helyzet miatt körültekintően hirdették meg ugyan, mégis ezrek utaztak Budapestre. A záró szentmisén félmillióan vettek részt. A következő budapesti esemény nyitányán ötezer elsőáldozóra számítanak a szervezők, a nagy, ünnepélyes záró szentmisére a budapesti Hősök terén kerül majd sor – sorolta hangolóként Veress Sándor Levente.

Magyar nemzetünk sajátossága

Az előző eucharisztikus világkongresszust a Fülöp-szigeteken tartották. Annak is volt szimbóluma (ami nálunk a missziós kereszt), és körbehordozták – 82 nap alatt minden közösséghez eljutott. Magyar nyelvterületen immár második éve úton van a missziós kereszt, ám így sem jut el minden közösségbe, a hívek zarándokolnak eléje. Hiszen magyar nemzeti sajátosságunk, hogy az anyaország földrajzi határain belül és kívül egyaránt élünk.

A NEK feladatait kilenc pontban foglalták össze – mutatott rá Veress Sándor Levente. Köztük, hogy a katolikus híveket hitben, tudásban, hitvédelemben megerősítse, hogy „egyéni és plébániai szinten, még elkötelezettebben belegyökerezve a katolikus hagyományba, hitvalló keresztényekként éljék életüket, és megújult missziós lelkülettel adják tovább az örömhírt a világnak. Ezzel is kivegyék részüket Európa újraevangelizálásából. (…) A kongresszus tudományos fórum is, aminek feladata, hogy segítse az Oltáriszentség tiszteletét a gyakorlatban, közérthető és kézzelfogható módon.”

Ugyanakkor „a NEK lehetőséget ad arra, hogy a párbeszédet és egymás jobb megértését segítse a különböző felekezetek vagy akár más vallások között. Helyet adhat a közös, szociális, karitatív összefogásra.”

A székelyföldi hívek az elkövetkező napokban a készületi idő fontos állomásához érkeznek. Imaórák, szentgyónási alkalmak, szentmisék, szentségimádások és más liturgikus programok kísérik a missziós kereszt állomásait.

A missziós kereszt

A gyulafehérvári főegyházmegyében a missziós kereszt zarándoklatának első állomása Csíksomlyó lesz: pénteken 18 órakor ünnepélyes szentmisén fogadják, a főcelebráns Urbán Erik ferences szerzetes, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke lesz.

A missziós keresztet, amely a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) készítette, és középpontjában a Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve. Az esztergomi bazilikában álló tölgyfa kereszt 2007-ben készült, három méter húsz centi magas, bronz borításokkal díszített. A keresztet a 2007-es Budapesti Városmisszió alkalmával állították fel először, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában nyert végleges elhelyezést – olvasható a NEK honlapján.

Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban magyar, illetve magyar vonatkozású szentek ereklyéi vesznek körül. Ferenc pápa Rómában a magyar püspökök ad limina apostolorum látogatása alkalmával 2017 novemberében áldotta meg a missziós keresztet.Ez a kereszt érkezik a gyulafehérvári főegyházmegyébe.