Ferenc pápa Budapesten: a háború szólistái törnek utat maguknak

A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.

korábban írtuk

Novák Katalin köztársasági elnök fogadta Ferenc pápát

Novák Katalin köztársasági elnök katonai tiszteletadás mellett fogadta a háromnapos apostoli látogatásra Magyarországra érkezett Ferenc pápát a Sándor-palota előtti téren péntek délelőtt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.

Kitért arra is, hogy a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely „nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”. Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait:

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, illetve:

– idézte.

– mondta, méltatva Magyarország „gondosan művelt” családpolitikáját.

Az egyházfő végül Budapestről mint a szentek városáról beszélt, elsőként említve Szent Istvánt. A magyar történelem életszentséggel fémjelezve született, és nemcsak egy király, hanem egy egész királyi család, az uralkodó, hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre szentsége által.

korábban írtuk

Ferenc pápa megérkezett Budapestre

Megérkezett Ferenc pápa háromnapos apostoli látogatásra Magyarországra, repülőgépe pénteken délelőtt szállt le a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. A pilótafülkéből a landolás után a repülőgép ablakába kihelyeztek egy vatikáni és egy magyar zászlót.

Kitért arra: István király Szent Imrének írt intelmei egyfajta „lelki végrendeletet jelentenek a magyar nép számára”. Az Intelmekben aktuális sorok is szerepelnek – mondta, idézve az idegenek befogadásáról szóló részt: „arra kérlek, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem az idegenekhez is”.

Szent Istvánt az őszinte keresztény szellem vezeti, amikor ezt írja: „a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz", majd a gondolatot ezzel zárja „légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen” – mondta, majd rámutatott: Szent István ezzel "elválaszthatatlanul összekapcsolja az igazságot és a szelídséget”.

Ez a hit nagy tanítása: a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti a Boldogságok szellemében.

Az egyházfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvénynek az a szakasza, amely kimondja, hogy „valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét”, a magyar életszentség történetének folytatására utal.

– fogalmazott, ebből a szempontból jónak nevezve az egészséges szekularizációt, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás és önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval.

A befogadás „sok vitára okot” adó, „összetett” témájáról szólva kiemelte: a keresztények alapvető viszonyulása nem lehet más, mint amit Szent István hátrahagyott.

Hozzátette: ez egy olyan kérdés, amellyel együtt, közösen kell szembenéznünk, mert a hatásai előbb vagy utóbb mindenkit érinteni fognak.

Ez pedig azokat hívja az élre, akik Jézust követik és az evangéliumi tanúk példáját akarják utánozni – mondta az egyházfő.

Ferenc pápa a Novák Katalinnal folytatott megbeszélés előtt a következő bejegyzést tette a Sándor-palota vendégkönyvébe:

– tette hozzá.

„Itt, Budapesten azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében” – mondta az egyházfőhöz fordulva a köztársasági elnök.

Úgy fogalmazott, „hisszük”, hogy a Szentatya érkezése Magyarországra nem véletlen, hanem az éppen alkalmas pillanat és hely a találkozásra, a harangok megkondítására, az igazságos béke meghirdetésére.

– fűzte hozzá Novák Katalin.

A köztársasági elnök elmondta: a magyarok abba a magasságba akarnak felemelkedni, ahol Krisztus híveinek és különbség nélkül minden jóakaratú, békét kereső embernek a magától értetődő összetartozását megtalálják, ahol „az életünk megújulása vár ránk”.

Novák Katalin emlékeztetett Mindszenty József egykori hercegprímás szavaira, amelyek szerint

Az államfő kiemelte: „szeretnénk”, ha a Szentatya magyarországi látogatása elrugaszkodás lehetne ehhez a felemelkedéshez, egy olyan magaslat, ahonnan „rálátunk” a szellemi-lelki megújuláshoz és a békéhez vezető útra.

Hozzátette: a megfelelő úton „maradnunk már nekünk kell”, magyaroknak, európaiaknak. Ehhez bátorítást, iránymutatást, megerősítést „várhatunk, de csak mi, európai emberek és vezetők élhetünk úgy a ránk ruházott szabad akarattal”, hogy az békésebb, demokratikusabb, erősebb Európához vezessen – fűzte hozzá.

A mai látogatásra is ugyanez igaz, Ferenc pápa akkor jött, amikor arra a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának – fűzte hozzá.

Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnökeként köszönetet mondott Ferenc pápának azért, hogy bátorítja és megerősíti a nőket a családalapításban, a gyermeknevelésben és a közösségek élén betöltött vezető szerepekben is.

Elmondta, a Szentatyának szánt ajándékok között megtalálhatók Szent Erzsébet rózsatövei is. Mint fogalmazott, Szent Erzsébet élete is igazolja, hogy