Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:39

Ilie Bolojan lesz az ügyvivő oktatási miniszter

18:37

Volt védelmi miniszter: a katonák nem 48 évesen mennek nyugdíjba

18:36

Digitális családi jóllét – beszélgetésekből született prevenció

17:35

Tesztidőszak: késések várhatók a csobotfalvi buszjáratokon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megszűnt a fogyatékkal élők adómentessége, az önkormányzat még keresi a megoldást

Felújítás miatt idén templomban ülik a kápolnabúcsút Székelyudvarhelyen

A kápolna régi neve Jézus háza volt, távolról zarándokoltak oda a hívek

Fotó: Barabás Ákos

A középkori egyházi építészet egyetlen székelyudvarhelyi hírmondója a Jézus-kápolna, ahol évente egy alkalommal, Jézus Szíve ünnepén tartanak szentmisét. Idén a kápolnánál zajló felújítási munkálatok miatt a búcsút a Szent Miklós-plébániatemplomban ülik meg, pénteken 18 órától.

Molnár Melinda

2019. június 28., 10:242019. június 28., 10:24

2019. június 28., 14:332019. június 28., 14:33

Székelyudvarhely legrégebbi építménye a Nagy-völgyben, a Segesvárra vezető országúttól néhány lépésre, ellipszis alakú kerítőfallal körülvéve emelkedik.

A „Jézus házának nevezett” kápolna

A kistemplom jellegzetes centrális alaprajzú építmény, középső része négyzet, amelynek oldalait félkörív karéjokkal bővítették. A legendák övezte kis négykaréjos kápolnáról szóló munkájában Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze rámutat, hogy

a róla szóló legelső történeti forrás 1613-ból való, és egy udvarhelyi húsvéti körmenet leírásában szerepel.

Ennek gyakorlata ma is él: a határkerüléskor megálló- és imádkozóhely. Az 1600-as évekből – jelenlegi tudásunk szerint – még három dokumentumban történik említés a kápolnáról. Az ősi búcsújáróhelyen az utóbbi másfélszáz évben szokás megülni Jézus Szíve ünnepét.

Fotó: Barabás Ákos

Restaurálás, felújítás

A Jézus-kápolna felújítására a székelyudvarhelyi főesperesi hivatal pályázott uniós forrásokra a regionális operatív program keretében. Derzsi László projektvezetőtől megtudtuk, hogy

a pályázatba foglalt tervek szerint 2021 közepéig kell megvalósítani a teljes felújítást, de igyekeznek hamarabb befejezni.

Fotó: Barabás Ákos

Régészeti feltárást és konzerválást végeznek, kijavítják az épületek strukturális hibáit is. A remetelak tetőzetét már kicserélték, újrafödték – ott majd állandó egyháztörténeti kiállítás kap helyet. A cinteremben tereprendezési munkálatok zajlanak, ugyanakkor elkezdődtek a falrestaurálási munkálatok. A továbbiakban a kerítőfal rendbetétele következik. Ütemterv szerint haladnak, technikai probléma nem merült fel.

Derzsi László az érdeklődők megértését kéri, amiért nem látogatható a kápolna.

Utána majd rendszeresített nyitva tartás lesz.

Az ünnepről

Jézus Szentséges Szíve napja mozgó, a római katolikus egyházi év utolsó változó ünnepe:

az Úrnapja nyolcadát, azaz a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntekre esik.

Az ünnep egyben a papság megszentelődésének világnapja. Szent II. János Pál pápa javaslatára

1997 óta ezen a napon a papokért, a hivatásokért imádkoznak.

Az Alacoque Szent Margit vizitációs nővér életpéldája nyomán megerősödött Szent Szív-kultusz ünnepnapját 1856-ban IX. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyház számára. 1956-ban XII. Pius a Merítsetek belőle... kezdetű enciklikájában megerősítette, és a Szent Szív tiszteletét biblikus-teológiai alapra helyezte. A 2019-es esztendő a gyulafehérvári főegyházmegyében a hivatások éve, így Jézus Szíve ünnepe kiemelt jelentőségű: a papságnak korunk társadalmában betöltött szerepére, küldetésére és a papképzés fontosságára irányítja a figyelmet.

Fotó: Barabás Ákos

Jézus Szíve-búcsúk, zarándoklatok
A ditrói nagytemplom, a botvári kápolna és a korondi egyházközség búcsúját pénteken délelőtt 11 órától ülik. A nyárádszeredai plébániatemplom búcsús szentmiséjét szintén pénteken 18 órától tartják. A Gordon-hegyi Jézus Szíve-kilátó évenkénti zarándoklatán, szombaton a 12 órakor kezdődő szentmisét keresztútjárás előzi meg a kálvárián. Bétában vasárnap 12.30-kor kezdődik a búcsús szentmise. Gödemesterházán ugyanaznap 13 órától tartják a templombúcsút.