
Árus Zsolt. Komoly nyilvántartást igényel már a különböző jogi fórumokon folyamatban lévő ügyek sora
Dan Tanasă nem tartja be a törvényeket, amikor a magyar szimbólumok használata ellen indít pereket – jelentette ki Árus Zsolt gyergyószentmiklósi civil jogvédő.
2018. december 12., 20:022018. december 12., 20:02
2018. december 12., 20:102018. december 12., 20:10
A Tanasă által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), amelynek elnökeként indítja a sorozatos feljelentéseket, tulajdonképpen jogszerűtlenül működik, ezért
Kiderült, hogy az ADEC-et 2014 júniusában jegyezte be Tanasă és az egyesület nyilvános alapszabálya szerint vezetőtanácsának mandátuma két év, ellenben azóta nem választottak és nem jegyeztek be a bíróságon új vezetőtanácsot. Következésképpen
Az egyesületekről szóló törvény pedig kimondja, egy egyesület jog szerint megszűnik, ha több mint egy éven keresztül nincs törvényesen megválasztott vezetősége. A megszűnésről a bíróság dönt, bármilyen érdekelt fél kérésére. Egy egyesületet a bíróság felszámol, ha az általa követett cél nem egyezik meg azzal, amiért alakult, vagy ha célja, illetve tevékenysége tiltott vagy a közrendbe ütközik.
Árus megállapítása szerint az ADEC-nél mindhárom eset fennáll, hiszen
Ugyanakkor Tanasă ellen több ügyben is büntetőeljárás van folyamatban. „Normális országban a három ok közül egy is elég kellene legyen ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa az egyesület megszűnését avagy felszámolja azt. Tudva, hogy Románia kicsit más, megtörténhet, hogy ez a három együtt sem elég, de bűn lenne meg sem próbálni, ezért postáztam Bukarest 3. kerületének bíróságára azt a keresetet, amiben felsorolva a három okot (és bizonyító iratokkal alaposan alátámasztva azokat) azt kérem, hogy számolják fel az ADEC egyesületet” – fogalmazott Árus Zsolt.
Árus Zsolt szerdai sajtótájékoztatóján azt is elmondta, postázta huszadik keresetét is Strasbourgba az Emberi Jogok Európai Bíróságára. Ezek mind olyan ügyek, amelyek kisebbségi jogok megsértését tárták romániai bíróságok elé, de itthon nem sikerült nekik érvényt szerezni.
A december 12-én postára tett, huszadik kereset abból indult ki, hogy 2017-ben a Realitatea TV honlapján és Facebook-oldalán megjelent egy tényeket félremagyarázó, uszító jellegű cikk, amihez számtalan gyűlölködő, erőszakra buzdító hozzászólás érkezett. Sem az ügyészség, sem a bíróság nem lépett azért, hogy ezt eltávolítsák, ugyanis
„Az különösebben a bírót sem zavarta, hogy nem a szándék, hanem az eredmény számít egy cselekedet megítélésénél, s hasonlóképpen egy szót sem fecsérelt a nyilvánvalóan törvénysértő hozzászólások hosszú sorára, holott jeleztem, hogy azokért is a Realitatea viseli a törvényes felelősséget. Így ez az ügy is megy Strasbourgba, azzal a reménnyel, hogy az ottani bíróság helyesen fogja megítélni a helyzetet. Már csak arra való tekintettel is, hogy időközben panaszt tettem a tévéadó ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is, az pedig határozatban mondta ki, hogy a hozzászólások jelentős része diszkriminatív illetve gyűlölködő, akkor pedig az evidencia, hogy az azokat kiváltó írás gyűlöletkeltő és diszkriminációra uszító” – fogalmazott Árus Zsolt.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
5 hozzászólás