Helyi és budapesti korabeli újságok, korona- és fillérérmék, a főépület rajza és egy levél az utókornak – ez került elő abból az időkapszulából, amelyet 1908-ban helyeztek el a marosvásárhelyi Református Kollégium alapkövében, és amelyet tíz napja találtak meg a főjavításon dolgozó munkások.
2021. november 22., 17:472021. november 22., 17:47
2021. november 22., 18:512021. november 22., 18:51
Fotó: Haáz Vince
Helyi és budapesti korabeli újságok, korona- és fillérérmék, a főépület rajza és egy levél az utókornak – ez került elő abból az időkapszulából, amelyet 1908-ban helyeztek el a marosvásárhelyi Református Kollégium alapkövében, és amelyet tíz napja találtak meg a főjavításon dolgozó munkások.
2021. november 22., 17:472021. november 22., 17:47
2021. november 22., 18:512021. november 22., 18:51
Fotó: Haáz Vince
Magyarországi és hazai, egyházi és világi hivatalosságok jelenlétében bontották ki hétfőn délután a marosvásárhelyi Református Kollégium szarkofágszerű alapkövét, amelyből egy 113 éves időkapszula került elő. A kordokumentumokból mindenki tudta, mit helyeztek el az alapkőbe a neves iskola bővítésén dolgozó személyek, mégis óriási izgalommal várta mindenki a magyarvistai kőből faragott, rendkívül súlyos láda, majd a fémből készült kapszula felbontásának a pillanatát.
Fotó: Haáz Vince
A Maros Megyei Múzeum négy, fehér köpenybe öltözött szakembere maszkkal a száján, kesztyűvel a kezén, nagyítóval, ecsettel, kézi és gépi vasvágóval felszerelkezve látott a munkának.
Az árammal működő géppel is jó tíz percig kínlódtak, amíg sikerült kibontani a fémhengert, amelyből aztán előkerült egy ugyanolyan alakzatú üvegtároló. Elsőnek a harminckettedik évfolyamnál tartó Budapest című lap 1908. szeptember 8-án megjelent 216. számát pillanthatta meg a közönség, majd rendre következett a Református Kollégium Értesítője, a Székely Lapok és más helyi újságok feltekert egy-egy példánya.
Fotó: Haáz Vince
Ennél is látványosabbnak bizonyult a kollégium rajztanára, Gulyás Károly a nemrég átadott főépület homlokzatáról készült rajza, valamint az a levél, amelyben az iskola működtetői és oktatói üzentek az utókornak.
A régészek és restaurátorok a legvégén néhány koronát és fillért halásztak elő az üveghengerből. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a palackpostához hasonlította az élményt.
– mondta, hangsúlyozván, hogy az utóbbi tíz évben Románia legtöbb feltárását végezte el az egyház. Ezért köszönetet mondott a magyar kormánynak és az eseményen jelen lévő képviselőjének, Brendus Rékának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága főosztályvezetőjének.
Fotó: Haáz Vince
Az alapkövet tíz nappal ezelőtt a püspökség megbízásából az iskola felújításán dolgozó Hargita megyei Lukács Alpin’s Kft. munkatársai találták meg a Sáros utcai épületszárny kapusszobája mögötti falban. Az egy méter hosszú, 80 centi széles és 60 centi magas homokkőből készült ládát a múzeum várbeli épületébe szállították. Az alapkő súlya miatt rendkívül bonyolultnak bizonyuló kiemelés a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum képviselője, Csok Zsolt, a régészeti feltárások vezetője által koordinált marosvásárhelyi csapat szakmai felügyelete mellett zajlott. A kolozsvári szakember szerint talán
Csok úgy értékelte, hogy a történteknek jelzésértékük van. Jelzés, hogy a város új polgármestere, Soós Zoltán úgy építse és fejlessze Marosvásárhelyt, mint tette bő száz évvel ezelőtt elődje, Bernády György.
Fotó: Haáz Vince
Az egyházi elöljáróság gyűléseinek jegyzőkönyvéből megtudtuk, hogy a kollégium terveit 1906 és 1907 között Baumgarten Sándor budapesti műépítész készítette. 1908. március 31-én a városi tanács is jóváhagyta az építkezést. Az alapkövet ugyanabban az évben, szeptember 10-én, egy csütörtöki napon helyezték el. Az építkezést szűk egy év alatt, 1909. augusztus 3-án fejezték be.
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Elrendelte a legfőbb ügyészség Horațiu Potra vagyonának a zár alá vételét. A zsoldosvezért folytatólagosan elkövetett adócsalással, sikkasztással és pénzmosással gyanúsítják ebben az ügyben.
Narancssárga és sárga kódú árvízriasztást adott ki szerdán az Országos Hidrológiai Intézet, az érintett Hargita megyei területeken árhullámokra, heves vízlefolyásra és vízszintemelkedésre kell számítani.
Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.
Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.
Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.
Tizenkilenc megye összesen 81 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.
1 hozzászólás