Félidőben lazítana az RMDSZ?

Ami a reflexszerűen szavazó erdélyi magyarokat illeti, Székely belátta:

Ezért elsősorban a helyi kampányra helyezték a hangsúlyt, de közben „áldozatot is hoztak”, közös listát is állítottak az EP-választásokon, és jó teljesítményt is tudhatnak magukénak, ugyanis a PSD és PNL együttvéve a voksok közel 50 százalékát gyűjtötte be. Helyi szinten a szociáldemokraták ugyanakkor 1677, a liberálisok 1132 polgármesteri mandátumot nyertek el.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) parlamenti képviselője a témához hozzáfűzte: egyértelmű, hogy a polgármestereik nagy fokú mozgósításával könnyedén be tudták „húzni” a közös EP-listát, ez a magyar pártok esetében fordítva történt.

Akiknek előnytelen volt az összevonás

Helyi szinten verseny, országosan egység – ezen az elven kötött megállapodást az RMDSZ az EMSZ-szel és az MPE-vel a választások előtt.

Zakariás Zoltán szerint szükséges és hasznos az egyezség, emellett viszont kifejezetten nehéz volt az EMSZ számára hatékonyan kampányolni, és ez tükröződik az eredményeken is: számukra kedvezőtlen volt a két választás egybevonása.

„Az EP-lista behúzta a helyhatósági listákat, ami azt eredményezte, hogy azokon a helyeken, ahol indultunk, az EMSZ minimális számú szavazatvesztéssel egy jóval nagyobb mérvű önkormányzati képviselővesztést szenvedett el. Ugyanezzel a szavazatszámmal 2020-ban lehet, hogy 30 százalékkal több képviselőnk lett volna” – vélekedett Zakariás Zoltán.

„Úgy gondolom, a megállapodás értelmében ez a szuperválasztási év le van fedve. Nem csak az RMDSZ-nek, hanem mindannyiunknak kihívás, hogy ezt a mozgósítási bravúrt meg lehet-e december 1-jén ismételni, hogy a parlamenti választásokra is megfelelő mozgósítást lehessen elérni” – zárta le az RMDSZ-szel való együttműködés taglalását az EMSZ képviselője.

A beszélgetés során további belpolitikai kérdéseket feszegettek a meghívottak, kiváltképp koncentrálva az államelnöki választásokra. A diskurzust Farkas István, az Erdélyi Magyar Televízió műsorvezetője moderálta.