Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:27

Ki dönt a szemétdíj emeléséről?

20:56

Másfél évszázados múltra emlékezik a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum

19:38

A gólok egyötödét U21-es játékosok szerezték a Szuperliga odavágóin

19:36

Vízszünet lesz Dicsőszentmártonban és Radnóton

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Helyreállították a megrongált magyar címert Székelyudvarhelyen, de a költségeket a tettes családja kell megtérítse

Népszavazáshoz kötné a települések összevonását az RMDSZ

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Üvöltözés és személyeskedés kísérte a Bálványos-vitát

Felidézték a hadba hívás pillanatait az Olt menti falvakban

Fotó: Tuchiluș Alex

Besorozták az újoncokat a huszár zászlóaljakba szombaton Mikóújfaluban, de több más faluban is folyt a toborzás. Igaz, ez csak jókedvű és tiszteletteljes hagyományőrzés, az 1848-as forradalom idején zajló események újrajátszása volt, melyre a jubileumi, X. Háromszéki Huszártoborzó keretében került sor. A hagyományőrzők az idei toborzót a gidófalvi születésű Czetz János honvédtábornok emlékének ajánlják.

Bodor Tünde

2024. május 04., 19:202024. május 04., 19:20

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Reggel 10-kor Mikóújfaluban kezdődött a kétnapos eseménysorozat, melynek keretében szombaton és vasárnap az Olt mente más falvaiban, Málnáson, Málnásfürdőn, Oltszemen, Bodokon, Étfalvazoltánban és Gidófalván is sort kerítenek a sorozásra. Ez az esemény a maga korában ugyan lehetett jókedvre hangoló, zenés, mulatságos alkalom – ezúttal is a fúvószenekar kísérte be a helyszínre, a faluközpontba a huszárokat –, de következményei nagyon szomorúak is lehettek.

• Videó: Tuchiluș Alex

Mint azt a főszervező, Kádár László hagyományőrző huszárőrnagy elmondta, az 1848-as forradalom idején nyolc évre sorozták a katonákat, akkor még erőszakmentesen, busás zsoldért cserébe (később, Ferencz József idejében már csak 3 évre). Úgy, ahogy azt a mikóújfalusi helyszínen is bemutatták, minden önkéntest fogadtak.

176 éve ez nem volt éppen felhőtlen hangulatú esemény

Fotó: Tuchiluș Alex

A forgatókönyv szerint a parancsnok felolvassa a kiáltványt a faluközpontban, mely kimondja, hogy

a polgártársaknak „alkalmuk van azon boldogító öntudatot megszerezni, mely szerint teljes erőnkből megtettünk mindent az igazságos ügy és népünk védelmében. Nyílt karokkal várjuk azon barátainkat, akik velünk ez üdvös célra egyesülni kívánnak.”

Ezt követően a huszárok gyűrűjében a katonák táncolnak egyet, a katonaélet szépségét kihangsúlyozva, aztán felsorakoztatják a regrutákat – némely egyszerű parancsokkal zavarba hozzák őket a közönség derülése céljából –, majd megtörténik a besorozás, a nyilvántartásba vétel, végül kifizetésük és az ünnepélyes eskütétel után el is búcsúznak kedveseiktől. Ezután a toborzó zászlajára feltűzik a falu emlékszalagját, annak emlékére, hogy itt is helye volt az eseménynek. Utóbbi nem 19. századi szokás, hanem a Háromszéki Huszártoborzók saját tízéves hagyománya.

Áldozattal jár a hagyományőrzés is

A megjelent hagyományőrzők a szervező Székely Virtus Hagyományőrző Egyesületet, valamint a Szilaj Hagyományőrző Egyesületet, a Csíkszéki Mátyás Huszárezredet, a Gál Sándor Hagyományőrző Egyesület, a Homoródmenti Huszárok Egyesületét, a kézdiszéki hagyományőrzőket, a Sasijászok Egyesületét képviselték, és összesen több mint ötven lovashuszár vonult fel.

Fotó: Tuchiluș Alex

Mint megtudtuk, egyenruháik a szabadságharc különböző hadtesteinek megfelelő viseletet tükrözik, így például a sötétkék vagy fekete alapszínű, ezüst zsinórozású egyenruha a 11. Székely Határőr Huszárezred tisztjeinek egyenruhája, ugyanez arany zsinórozással a közhuszároké és altiszteké.

A hagyományőrzők közt voltak a Mátyás huszárezred egyenruháját hordók is, de mivel 48-ban sem jutott mindenkinek díszes katonai viselet, és legtöbb frissen besorozott a mindennapi székely öltözetben vonult a harcba, ez a viselet sem lógott ki a hagyományőrzők felvonulásából.

Az újoncokat a 85-ös honvéd gyalogos zászlóalj egyenruhájába öltöztették a mikóújfalusi toborzás alkalmával.

A hagyományőrzés, mint bármilyen más szenvedély, anyagi áldozatot is kíván viselőjétől. Mint azt Kádár Lászlótól megtudhattuk, egy komplett egyenruha ára, csizmával, tollas csákóval és a hozzátartozó korhű szablyával együtt eléri a 3000 eurót is. Lehet, hogy az egyenruhák elkészíttetéséhez az egyesületek támogatást is nyernek olykor, de többen saját számlájukra is elkészítették azokat.

Ötvennél is több lovas őrzi a hagyományokat az Oltmentén

Fotó: Tuchiluș Alex

Maga a lótartás sem olcsó, de a hasonló felvonulásokhoz a lovakat be is kell tanítani, hogy szokják a zenét, a bevonulást, felsorakozást, ezért a hagyományőrzők télen-nyáron kéthetente találkoznak gyakorolni. Ha csak tehetik, sok nemzeti jellegű eseményen megmutatják magukat, például március 15-én, a Székely Vágtán, sőt az úzvölgyi megemlékezésen is felvonulnak, bár arra az alkalomra másik, első világháborús egyenruhát csináltattak, mely sokkal egyszerűbb, és melyet célszerűbb a puskák lőtávolságában viselni. A főszervező Kádár László az ő tiszteletükre ez alkalomra is ezt az egyenruhát választotta.