Felelevenítik a marosvásárhelyi tudós emlékét

Az Örökségünk őre projektbe benevezett 19 Maros megyei csapat közül az épített örökség mellett a Koncz József újjáélesztői a 19. századi személyiséget, annak szellemi hagyatékát fogadták örökbe.

Antal Erika

2018. február 14., 18:142018. február 14., 18:14

A csapat eredetileg a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnáziumban alakult meg Lazsádi László tanár irányításával, ám a feladatok gyarapodásával a csapattagok kezdtek megfogyatkozni, ezért a Református Kollégium tanulóival egészült ki. A letisztult és lelkes tagokból álló csoport – vegyesen művészetisek és refisek – nem csupán a marosvásárhelyi református temetőben álló síremlékét keresték fel a neves tudósnak, de szülőfalujába, Bözödre is ellátogattak, ahol a ma is álló, de már omladozó szülőházat is lefotózták, a temetőbe is ellátogattak, illetve Makfalván, Koncz József egykori iskolájához is elutaztak.

Aki Erdély művelődéstörténetét kutatja, ezen belül a marosvásárhelyi oktatástörténettel, erdélyi egyháztörténettel foglalkozik, vagy a Teleki-Bolyai Könyvtárban dolgozik, szinte naponta találkozik Koncz József szellemi hagyatékával, írásaival, mindennapi munkájának fennmaradt nyomaival

– idézik Deé Nagy Anikó kutatót a marosvásárhelyi csapat, amely a 19. században élt és Marosvásárhelyen tevékenykedő tudós könyvtáros életét kutatja és állít emléket.

Az ötlet Lazsádi Lászlóé volt, ám, ahogy portálunknak elárulta, eredetileg Farkas Ernő nyugalmazott magyar tanár hívta fel a figyelmét a fiatal pedagógusnak Koncz József síremlékére, annak állapotára. Lazsádi érdeklődésünkre elmondta, az általa irányított diákcsapat a Teleki Tékában, az egyházi levéltárban kutatta Koncz József nyomait, illetve a marburgi, bázeli és zürichi egyetemek internetes oldalain is, ahol az egykori tudós tanult.

Erdőszentgyörgyön van egy emléktábla, amely Bem tábornok és Petőfi Sándor pihenőjét jelöli meg, a kutató diákok szerint nem elképzelhetetlen az sem, hogy Koncz is találkozott a két nevezetességgel. Ennek tisztázása érdekében levelet írtak a Magyar Honvédelmi Minisztériumnak, ahonnan remélik érdemleges választ is kapnak.

Koncz József 19 éves volt, végigharcolta a forradalmat, ahonnan főhadnagyi ranggal tért haza. Mivel érdemelhette ki ez a fiatal diák ezt? Erre is szeretnénk választ találni

– mondta lapunknak a tanár.

A bözödi egyházaknál is érdeklődtek, a református, illetve unitárius egyházközségeknél, hiszen Koncz József szülei a református temetőben nyugszanak, de a fiatal Koncz a székelykeresztúri unitárius kollégiumban kezdte tanulmányait. Ebből következtettek arra, hogy esetleg unitárius lehetett. Ám az anyakönyvek nem maradtak fenn abból az időből. Később Marosvásárhelyen, a református kollégiumban tanult, és ez az iskola, illetve ez a város vált életében meghatározóvá.

Koncz József nevéhez az úgynevezett Koncz-kódex, illetve a hatodik magyar nyelvemlék kötődik, amelynek ő volt a megtalálója és megőrzője. De ugyancsak ő az, aki megmenti a Bolyai-hagyatékot, illetve szívügyének tekinti a két Bolyai munkásságának és hírnevének megismertetését a nagyvilággal. Miután visszavonul a tanári pályáról, a könyvtárban tovább folytatja tevékenységét, „szakadatlanul hozza felszínre nemzetünk rejtett értékeit” – írják az ismertető dolgozatukban a Koncz József szellemiségének őrei, akik kreatív ötleteknek sincsenek hiányában.

A témájukkal a nagyvilágot is sikerült meghódítaniuk, hiszen a Facebook-csoportjuk fényképei szerint Koncz József újjáélesztőinek nevével Kínától, Dél-Koreán át Indonéziában, Malajziában, Görögországban, Írországban, Hollandiában, Belgiumban, Rómában is készítettek felvételt, de még a bukaresti rendőrakadémián is.

Marosszék