
Fotó: Dobos László
A zenének nincsen nemzetisége, az értékes zene élménye boldoggá, jobbá teszi az embert. Ilyen és ehhez hasonló, közhelynek tűnő, de szívből jövő vélemények hangzottak el Gyimesbükkben Alexandru Tomescu hegedűkoncertje után.
2020. szeptember 15., 14:532020. szeptember 15., 14:53
Déva, Temesvár, Resicabánya, Nagyvárad, Kolozsvár, Szászsebes, Nagyszeben és Brassó után – de a bukaresti fellépések előtt –, hétfőn este a gyimesbükki római katolikus templomban koncertezett Alexandru Tomescu.
Massa a harmonikához hasonló, bandoneón nevű hangszerén muzsikált.
Óriási érdeklődés előzte meg a gyimesi koncertet, Tomescu egyetlen székelyföldi fellépését: az erdélyi és a moldvai kultúrák találkozásánál megrendezett koncertre fele-fele arányban érkeztek Erdély egykori történelmi határán belülről, illetve a Tatros-völgye alsóbb településeiről. Az előadáson részt vett Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. A járványhelyzet miatti korlátozások okán lázmérést és kézfertőtlenítést követően, mindenki szájmaszkban ült be az 1970-es években modern stílusban épített templomba, ahol elöljáróban Salamon József plébános ismertette röviden, magyar és román nyelven a templom történetét, a koncert napjának ünnepét, Szent kereszt felmagasztalását.
Fotó: Dobos László
Lenyűgöző volt a két zenész virtuóz előadása, a másfél órás koncert minden számát Tomescu előbb szóban ismertette. A bandeneón egyik legnagyobb mesterének, az argentin Astor Piazzollának a műveivel kezdődött koncert, majd a barokk kor egyik legnagyobb zeneszerzőjének Georg Friedrich Händelnek Adagiója következett. Johan Sebastian Bach és Ludwig van Beethoven nagy virtuozitást követelő műveivel folytatódott a koncert, majd az előadás egyik csúcspontját a hegedű aranykorában élt, osztrák-magyar állampolgárnak született Fritz Kraisler alkotása következett, amelyet a francia romantika képviselője Jules Massenet remekművei követtek. Az argentin tangóra épített Omar Massa által szerzett műveknek tapsolhatott a közönség a folytatásban, a ráadásban pedig két világhírű román zeneszerző, az egyaránt a bécsi konzervatórium tanuló George Enescu és Ciprian Porumbescu nagy sikerű műveit hallhattuk.
Antonio Stradivari 1702-ben készített hegedűje a román állam tulajdona, Gheorghe Gheorghiu-Dej utasítására Svájcban vásárolta meg a román állam az 1950-es években – a kor egyik legnagyobb romániai hegedűművészének, Ion Voicunak. A hegedű jelenlegi értéke meghaladja 3 millió eurót. A művész 1997-ben bekövetkezett halála után a Ion Voicu Alapítvány dönt a hegedűről, a jelenlegi ciklusban, 2023-ig egy nemzetközi zsűri döntése alapján Alexandru Tomescunak adták át használatra.
Fotó: Dobos László
A székelyföldi hegedűkoncert Pál Damjánnak és az általa létesített Az emberek ihletnek (Oamenii Inspiră) nevet viselő szervezetnek köszönhető. A gyimesi fiatalember pár éve Kolozsváron ismerkedett meg Alexandru Tomescu hegedűművésszel, ismeretségük egyik eredménye, hogy sikerült elhozni a Gyimesekbe a koncertet. A Pál család által működtett Degustarium szövetkezet a koncert végén mindenkit sajtkóstolóra hívott a meg templom mellett álló Közösségi ház udvarára.
Egy személyes élmény: a koncerten a gyimesi templomépítést vezető Dani Gergely esperes mellett lelkészként az 1970-es években nagyon hasznos munkát végző hittantanárom, a csíkszeredai születésű Suszter Vince jutott eszembe, akinek a sport mellett a klasszikus zene volt a hobbija, nem egyszer utazott fel a Gyimesekből Kolozsvárra Ruha István és a hozzá hasonló nagy művészek koncertjeire.
Első házként megszavazta a szenátus hétfőn azt a törvénytervezetet, amely szerint az endometriózisban szenvedő nők havi egy fizetett szabadnapra jogosultak.
Egy negyedikes fiú esete hónapok óta köztéma Marosvásárhelyen, miután több iskola elutasította az áthelyezését. Végül a Schiller-iskolába került, ahol a szülők tiltakozásba kezdtek: az osztály nem jár iskolába, bár még sosem találkoztak vele.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus hétfői ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a tanév első napja hivatalos szabadnap a szülők számára.
Botrányba torkollt hétfőn a képviselőházban a kormány órája elnevezésű vita, amelyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztert faggatták a Paltinu-gyűjtőtónál kialakult helyzetről.
Bizonytalanul közlekedő, parkoló autóvezetők kerültek a Hargita megyei rendőrök látószögébe hétvégén.
Jócskán a megengedett sebességhatár fölött, 201 km/órás sebességgel hajtott az A2-es autópályán egy férfi. Később a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy kábítószer hatása alatt vezetett.
Gratulált hétfőn Nicușor Dan államfő a vasárnapi időközi helyhatósági választások győzteseinek.
Nőtt a környezetvédelmi szabálysértések száma, és egy hónappal az év vége előtt a környezetőrség által kirótt pénzbírságok összege is meghaladta már a 2024-es értéket Hargita megyében. A leggyakoribb kihágásért 1,5 millió lejre bírságolt a hatóság.
Változékony és az ilyenkor megszokottnál enyhébb időre számíthatunk a következő két hétben, december 18. után várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) december 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter feljelentést tesz az Európai Ügyészségen az elektromos iskolabuszok közbeszerzésével kapcsolatban, miután felmerült az európai alapok szabálytalan felhasználásának gyanúja.
szóljon hozzá!