
Fotó: Dobos László
A zenének nincsen nemzetisége, az értékes zene élménye boldoggá, jobbá teszi az embert. Ilyen és ehhez hasonló, közhelynek tűnő, de szívből jövő vélemények hangzottak el Gyimesbükkben Alexandru Tomescu hegedűkoncertje után.
2020. szeptember 15., 14:532020. szeptember 15., 14:53
Déva, Temesvár, Resicabánya, Nagyvárad, Kolozsvár, Szászsebes, Nagyszeben és Brassó után – de a bukaresti fellépések előtt –, hétfőn este a gyimesbükki római katolikus templomban koncertezett Alexandru Tomescu.
Massa a harmonikához hasonló, bandoneón nevű hangszerén muzsikált.
Óriási érdeklődés előzte meg a gyimesi koncertet, Tomescu egyetlen székelyföldi fellépését: az erdélyi és a moldvai kultúrák találkozásánál megrendezett koncertre fele-fele arányban érkeztek Erdély egykori történelmi határán belülről, illetve a Tatros-völgye alsóbb településeiről. Az előadáson részt vett Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. A járványhelyzet miatti korlátozások okán lázmérést és kézfertőtlenítést követően, mindenki szájmaszkban ült be az 1970-es években modern stílusban épített templomba, ahol elöljáróban Salamon József plébános ismertette röviden, magyar és román nyelven a templom történetét, a koncert napjának ünnepét, Szent kereszt felmagasztalását.
Fotó: Dobos László
Lenyűgöző volt a két zenész virtuóz előadása, a másfél órás koncert minden számát Tomescu előbb szóban ismertette. A bandeneón egyik legnagyobb mesterének, az argentin Astor Piazzollának a műveivel kezdődött koncert, majd a barokk kor egyik legnagyobb zeneszerzőjének Georg Friedrich Händelnek Adagiója következett. Johan Sebastian Bach és Ludwig van Beethoven nagy virtuozitást követelő műveivel folytatódott a koncert, majd az előadás egyik csúcspontját a hegedű aranykorában élt, osztrák-magyar állampolgárnak született Fritz Kraisler alkotása következett, amelyet a francia romantika képviselője Jules Massenet remekművei követtek. Az argentin tangóra épített Omar Massa által szerzett műveknek tapsolhatott a közönség a folytatásban, a ráadásban pedig két világhírű román zeneszerző, az egyaránt a bécsi konzervatórium tanuló George Enescu és Ciprian Porumbescu nagy sikerű műveit hallhattuk.
Antonio Stradivari 1702-ben készített hegedűje a román állam tulajdona, Gheorghe Gheorghiu-Dej utasítására Svájcban vásárolta meg a román állam az 1950-es években – a kor egyik legnagyobb romániai hegedűművészének, Ion Voicunak. A hegedű jelenlegi értéke meghaladja 3 millió eurót. A művész 1997-ben bekövetkezett halála után a Ion Voicu Alapítvány dönt a hegedűről, a jelenlegi ciklusban, 2023-ig egy nemzetközi zsűri döntése alapján Alexandru Tomescunak adták át használatra.
Fotó: Dobos László
A székelyföldi hegedűkoncert Pál Damjánnak és az általa létesített Az emberek ihletnek (Oamenii Inspiră) nevet viselő szervezetnek köszönhető. A gyimesi fiatalember pár éve Kolozsváron ismerkedett meg Alexandru Tomescu hegedűművésszel, ismeretségük egyik eredménye, hogy sikerült elhozni a Gyimesekbe a koncertet. A Pál család által működtett Degustarium szövetkezet a koncert végén mindenkit sajtkóstolóra hívott a meg templom mellett álló Közösségi ház udvarára.
Egy személyes élmény: a koncerten a gyimesi templomépítést vezető Dani Gergely esperes mellett lelkészként az 1970-es években nagyon hasznos munkát végző hittantanárom, a csíkszeredai születésű Suszter Vince jutott eszembe, akinek a sport mellett a klasszikus zene volt a hobbija, nem egyszer utazott fel a Gyimesekből Kolozsvárra Ruha István és a hozzá hasonló nagy művészek koncertjeire.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
Kirobbanó lelkesedés, ügyes fiatalok, óriás hangzavar, némi szubjektív értékelés – így jellemezte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere a Székelyhonnak a szerda esti televíziós vetélkedőt. A többi városvezető szerint minden fiatal győztes volt.
szóljon hozzá!