
Fotó: Dobos László
A zenének nincsen nemzetisége, az értékes zene élménye boldoggá, jobbá teszi az embert. Ilyen és ehhez hasonló, közhelynek tűnő, de szívből jövő vélemények hangzottak el Gyimesbükkben Alexandru Tomescu hegedűkoncertje után.
2020. szeptember 15., 14:532020. szeptember 15., 14:53
Déva, Temesvár, Resicabánya, Nagyvárad, Kolozsvár, Szászsebes, Nagyszeben és Brassó után – de a bukaresti fellépések előtt –, hétfőn este a gyimesbükki római katolikus templomban koncertezett Alexandru Tomescu.
Massa a harmonikához hasonló, bandoneón nevű hangszerén muzsikált.
Óriási érdeklődés előzte meg a gyimesi koncertet, Tomescu egyetlen székelyföldi fellépését: az erdélyi és a moldvai kultúrák találkozásánál megrendezett koncertre fele-fele arányban érkeztek Erdély egykori történelmi határán belülről, illetve a Tatros-völgye alsóbb településeiről. Az előadáson részt vett Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. A járványhelyzet miatti korlátozások okán lázmérést és kézfertőtlenítést követően, mindenki szájmaszkban ült be az 1970-es években modern stílusban épített templomba, ahol elöljáróban Salamon József plébános ismertette röviden, magyar és román nyelven a templom történetét, a koncert napjának ünnepét, Szent kereszt felmagasztalását.
Fotó: Dobos László
Lenyűgöző volt a két zenész virtuóz előadása, a másfél órás koncert minden számát Tomescu előbb szóban ismertette. A bandeneón egyik legnagyobb mesterének, az argentin Astor Piazzollának a műveivel kezdődött koncert, majd a barokk kor egyik legnagyobb zeneszerzőjének Georg Friedrich Händelnek Adagiója következett. Johan Sebastian Bach és Ludwig van Beethoven nagy virtuozitást követelő műveivel folytatódott a koncert, majd az előadás egyik csúcspontját a hegedű aranykorában élt, osztrák-magyar állampolgárnak született Fritz Kraisler alkotása következett, amelyet a francia romantika képviselője Jules Massenet remekművei követtek. Az argentin tangóra épített Omar Massa által szerzett műveknek tapsolhatott a közönség a folytatásban, a ráadásban pedig két világhírű román zeneszerző, az egyaránt a bécsi konzervatórium tanuló George Enescu és Ciprian Porumbescu nagy sikerű műveit hallhattuk.
Antonio Stradivari 1702-ben készített hegedűje a román állam tulajdona, Gheorghe Gheorghiu-Dej utasítására Svájcban vásárolta meg a román állam az 1950-es években – a kor egyik legnagyobb romániai hegedűművészének, Ion Voicunak. A hegedű jelenlegi értéke meghaladja 3 millió eurót. A művész 1997-ben bekövetkezett halála után a Ion Voicu Alapítvány dönt a hegedűről, a jelenlegi ciklusban, 2023-ig egy nemzetközi zsűri döntése alapján Alexandru Tomescunak adták át használatra.
Fotó: Dobos László
A székelyföldi hegedűkoncert Pál Damjánnak és az általa létesített Az emberek ihletnek (Oamenii Inspiră) nevet viselő szervezetnek köszönhető. A gyimesi fiatalember pár éve Kolozsváron ismerkedett meg Alexandru Tomescu hegedűművésszel, ismeretségük egyik eredménye, hogy sikerült elhozni a Gyimesekbe a koncertet. A Pál család által működtett Degustarium szövetkezet a koncert végén mindenkit sajtkóstolóra hívott a meg templom mellett álló Közösségi ház udvarára.
Egy személyes élmény: a koncerten a gyimesi templomépítést vezető Dani Gergely esperes mellett lelkészként az 1970-es években nagyon hasznos munkát végző hittantanárom, a csíkszeredai születésű Suszter Vince jutott eszembe, akinek a sport mellett a klasszikus zene volt a hobbija, nem egyszer utazott fel a Gyimesekből Kolozsvárra Ruha István és a hozzá hasonló nagy művészek koncertjeire.
Játéknak vélte és hazavitte a lezuhant orosz drónt egy helyi férfi a moldovai Pepeni határából, majd szét is szerelte – a rendőrség szerint a szerkezet katonai megtévesztésre szolgált, robbanóanyagot nem tartalmazott.
Cáfolta csütörtökön a belügyminisztérium a közúti forgalomra és a nyilvános helyekre kiterjedő megfigyelőrendszer működésbe hozásáról szóló információkat.
Őrizetbe vettek egy harmincéves sofőrt, aki ittasan vezetett, amikor összeütközött egy küldetésben lévő rendőrautóval Târgu Neamț városában csütörtökön.
A múlt év azonos időszakához viszonyítva 2025 harmadik negyedévében az óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek. Csökkenést csak a tanügyben (4,39 százalék) és a közigazgatásban (1,23 százalék) jegyeztek.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio – írja az MTI a Profit.ro után.
Az Ilie Bolojan vezette „progresszív kormány” képtelen kezelni az ország pénzügyeit, az egészségügyet, az oktatást, a szociális védelmet, az igazságszolgáltatást és a közigazgatást, ezért a kabinetnek le kell mondania – áll az indítványban.
Az ünnepi időszakra készülve minden élelmiszergyártót leellenőriz a szakhatóság, az utakon a rendőrséggel próbálják kiszűrni az illegális álltaszállítmányokat, és a disznóvágások miatt hétvégére is kiterjesztik a hús bevizsgáltatásának lehetőségét.
Körülbelül 250 tonnás sziklát robbantottak fel szerda délelőtt a Maros völgyében, ugyanis az veszélyt jelentett a 15-ös országúton áthaladókra.
Világpolitikai kitekintésben kiszámíthatatlan a jövő – jelentette ki Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter szerdán Sepsiszentgyörgyön. A Lázárinfó a szokásos formában zajlott: a miniszter vállalta, hogy válaszol minden neki feltett kérdésre.
szóljon hozzá!