
Fotó: Dobos László
A zenének nincsen nemzetisége, az értékes zene élménye boldoggá, jobbá teszi az embert. Ilyen és ehhez hasonló, közhelynek tűnő, de szívből jövő vélemények hangzottak el Gyimesbükkben Alexandru Tomescu hegedűkoncertje után.
2020. szeptember 15., 14:532020. szeptember 15., 14:53
Déva, Temesvár, Resicabánya, Nagyvárad, Kolozsvár, Szászsebes, Nagyszeben és Brassó után – de a bukaresti fellépések előtt –, hétfőn este a gyimesbükki római katolikus templomban koncertezett Alexandru Tomescu.
Massa a harmonikához hasonló, bandoneón nevű hangszerén muzsikált.
Óriási érdeklődés előzte meg a gyimesi koncertet, Tomescu egyetlen székelyföldi fellépését: az erdélyi és a moldvai kultúrák találkozásánál megrendezett koncertre fele-fele arányban érkeztek Erdély egykori történelmi határán belülről, illetve a Tatros-völgye alsóbb településeiről. Az előadáson részt vett Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. A járványhelyzet miatti korlátozások okán lázmérést és kézfertőtlenítést követően, mindenki szájmaszkban ült be az 1970-es években modern stílusban épített templomba, ahol elöljáróban Salamon József plébános ismertette röviden, magyar és román nyelven a templom történetét, a koncert napjának ünnepét, Szent kereszt felmagasztalását.
Fotó: Dobos László
Lenyűgöző volt a két zenész virtuóz előadása, a másfél órás koncert minden számát Tomescu előbb szóban ismertette. A bandeneón egyik legnagyobb mesterének, az argentin Astor Piazzollának a műveivel kezdődött koncert, majd a barokk kor egyik legnagyobb zeneszerzőjének Georg Friedrich Händelnek Adagiója következett. Johan Sebastian Bach és Ludwig van Beethoven nagy virtuozitást követelő műveivel folytatódott a koncert, majd az előadás egyik csúcspontját a hegedű aranykorában élt, osztrák-magyar állampolgárnak született Fritz Kraisler alkotása következett, amelyet a francia romantika képviselője Jules Massenet remekművei követtek. Az argentin tangóra épített Omar Massa által szerzett műveknek tapsolhatott a közönség a folytatásban, a ráadásban pedig két világhírű román zeneszerző, az egyaránt a bécsi konzervatórium tanuló George Enescu és Ciprian Porumbescu nagy sikerű műveit hallhattuk.
Antonio Stradivari 1702-ben készített hegedűje a román állam tulajdona, Gheorghe Gheorghiu-Dej utasítására Svájcban vásárolta meg a román állam az 1950-es években – a kor egyik legnagyobb romániai hegedűművészének, Ion Voicunak. A hegedű jelenlegi értéke meghaladja 3 millió eurót. A művész 1997-ben bekövetkezett halála után a Ion Voicu Alapítvány dönt a hegedűről, a jelenlegi ciklusban, 2023-ig egy nemzetközi zsűri döntése alapján Alexandru Tomescunak adták át használatra.
Fotó: Dobos László
A székelyföldi hegedűkoncert Pál Damjánnak és az általa létesített Az emberek ihletnek (Oamenii Inspiră) nevet viselő szervezetnek köszönhető. A gyimesi fiatalember pár éve Kolozsváron ismerkedett meg Alexandru Tomescu hegedűművésszel, ismeretségük egyik eredménye, hogy sikerült elhozni a Gyimesekbe a koncertet. A Pál család által működtett Degustarium szövetkezet a koncert végén mindenkit sajtkóstolóra hívott a meg templom mellett álló Közösségi ház udvarára.
Egy személyes élmény: a koncerten a gyimesi templomépítést vezető Dani Gergely esperes mellett lelkészként az 1970-es években nagyon hasznos munkát végző hittantanárom, a csíkszeredai születésű Suszter Vince jutott eszembe, akinek a sport mellett a klasszikus zene volt a hobbija, nem egyszer utazott fel a Gyimesekből Kolozsvárra Ruha István és a hozzá hasonló nagy művészek koncertjeire.
A Gyergyóditróhoz tartozó Orotván és a Marosfőhöz tartozó Vaslábon figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a lakókat medve jelenléte miatt vasárnap este.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök vasárnap találkozott leendő kormányának miniszterjelöltjeivel, akikkel a kormányprogramról és az abban foglalt intézkedések gyakorlati megvalósításáról egyeztetett.
Másodpercenként 1250-ről 1300 köbméterre emelkedett a Duna vízhozama vasárnap a romániai belépési pontnál, Báziásnál, és továbbra is jelentősen elmarad a másodpercenként 3900 köbméteres októberi sokéves átlagtól.
Csaknem 15,5 millióan utaztak vonattal Romániában 2026 második negyedévében, 5,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki Tarr Zoltán erdélyi látogatásán, a Madarasi Hargitán. Három célkitűzést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A barátságtalan idő – sűrű köd, alig 6–7 Celsius-fok – sem tartotta vissza a motorosokat, sokan érkeztek október 18-án a Hármaskereszthez, hogy a szezonzáró áldáson együtt adjanak hálát az elmúlt hónapokért.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Túl vagyok ezen a kényes szakaszon, most fokozatosan végzem majd munkámat Isten és imáitok segítségével – mondta XIV. Leó az Úrangyala-imádság után a Szent Péter téren vasárnap, ahol több ezren üdvözölték a műtéte után a Vatikánba visszatérő pápát.
A védelmi minisztérium adatai szerint 2026-ban eddig hat drónt lőttek le Románia légterében; ugyanakkor további 44 drónt vagy drónmaradványt gyűjtöttek be és hatástalanítottak az ország területén.
Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Moldvában és helyenként Dobrudzsában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a viharos széllökések miatt.
szóljon hozzá!