
Fotó: Dobos László
A zenének nincsen nemzetisége, az értékes zene élménye boldoggá, jobbá teszi az embert. Ilyen és ehhez hasonló, közhelynek tűnő, de szívből jövő vélemények hangzottak el Gyimesbükkben Alexandru Tomescu hegedűkoncertje után.
2020. szeptember 15., 14:532020. szeptember 15., 14:53
Déva, Temesvár, Resicabánya, Nagyvárad, Kolozsvár, Szászsebes, Nagyszeben és Brassó után – de a bukaresti fellépések előtt –, hétfőn este a gyimesbükki római katolikus templomban koncertezett Alexandru Tomescu.
Massa a harmonikához hasonló, bandoneón nevű hangszerén muzsikált.
Óriási érdeklődés előzte meg a gyimesi koncertet, Tomescu egyetlen székelyföldi fellépését: az erdélyi és a moldvai kultúrák találkozásánál megrendezett koncertre fele-fele arányban érkeztek Erdély egykori történelmi határán belülről, illetve a Tatros-völgye alsóbb településeiről. Az előadáson részt vett Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja is. A járványhelyzet miatti korlátozások okán lázmérést és kézfertőtlenítést követően, mindenki szájmaszkban ült be az 1970-es években modern stílusban épített templomba, ahol elöljáróban Salamon József plébános ismertette röviden, magyar és román nyelven a templom történetét, a koncert napjának ünnepét, Szent kereszt felmagasztalását.
Fotó: Dobos László
Lenyűgöző volt a két zenész virtuóz előadása, a másfél órás koncert minden számát Tomescu előbb szóban ismertette. A bandeneón egyik legnagyobb mesterének, az argentin Astor Piazzollának a műveivel kezdődött koncert, majd a barokk kor egyik legnagyobb zeneszerzőjének Georg Friedrich Händelnek Adagiója következett. Johan Sebastian Bach és Ludwig van Beethoven nagy virtuozitást követelő műveivel folytatódott a koncert, majd az előadás egyik csúcspontját a hegedű aranykorában élt, osztrák-magyar állampolgárnak született Fritz Kraisler alkotása következett, amelyet a francia romantika képviselője Jules Massenet remekművei követtek. Az argentin tangóra épített Omar Massa által szerzett műveknek tapsolhatott a közönség a folytatásban, a ráadásban pedig két világhírű román zeneszerző, az egyaránt a bécsi konzervatórium tanuló George Enescu és Ciprian Porumbescu nagy sikerű műveit hallhattuk.
Antonio Stradivari 1702-ben készített hegedűje a román állam tulajdona, Gheorghe Gheorghiu-Dej utasítására Svájcban vásárolta meg a román állam az 1950-es években – a kor egyik legnagyobb romániai hegedűművészének, Ion Voicunak. A hegedű jelenlegi értéke meghaladja 3 millió eurót. A művész 1997-ben bekövetkezett halála után a Ion Voicu Alapítvány dönt a hegedűről, a jelenlegi ciklusban, 2023-ig egy nemzetközi zsűri döntése alapján Alexandru Tomescunak adták át használatra.
Fotó: Dobos László
A székelyföldi hegedűkoncert Pál Damjánnak és az általa létesített Az emberek ihletnek (Oamenii Inspiră) nevet viselő szervezetnek köszönhető. A gyimesi fiatalember pár éve Kolozsváron ismerkedett meg Alexandru Tomescu hegedűművésszel, ismeretségük egyik eredménye, hogy sikerült elhozni a Gyimesekbe a koncertet. A Pál család által működtett Degustarium szövetkezet a koncert végén mindenkit sajtkóstolóra hívott a meg templom mellett álló Közösségi ház udvarára.
Egy személyes élmény: a koncerten a gyimesi templomépítést vezető Dani Gergely esperes mellett lelkészként az 1970-es években nagyon hasznos munkát végző hittantanárom, a csíkszeredai születésű Suszter Vince jutott eszembe, akinek a sport mellett a klasszikus zene volt a hobbija, nem egyszer utazott fel a Gyimesekből Kolozsvárra Ruha István és a hozzá hasonló nagy művészek koncertjeire.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.
szóljon hozzá!