Nyolc disznót vágtak le szombat hajnalban a szentegyházi Mártonffi János-iskola udvarán, ahol először rendezett böllérnapot a helyi önkormányzat. A rendezvény célja a sertéshús hagyományos feldolgozási módszerének továbbörökítése és egy turisták számára is érdekes program meghonosítása volt. A részt vevő csapatok munkáját zsűri pontozta a disznóöléstől a perzselésen át a különböző ételek elkészítéséig.
2017. december 17., 22:092017. december 17., 22:09
2017. december 17., 22:112017. december 17., 22:11
Fotó: Barabás Ákos
Nyolc disznót vágtak le szombat hajnalban a szentegyházi Mártonffi János-iskola udvarán, ahol először rendezett böllérnapot a helyi önkormányzat. A rendezvény célja a sertéshús hagyományos feldolgozási módszerének továbbörökítése és egy turisták számára is érdekes program meghonosítása volt. A részt vevő csapatok munkáját zsűri pontozta a disznóöléstől a perzselésen át a különböző ételek elkészítéséig.
2017. december 17., 22:092017. december 17., 22:09
2017. december 17., 22:112017. december 17., 22:11
Felmenőitől tanulta meg a böllérmesterség csínját-bínját Hatos Mihály, aki szombaton a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület csapatában teljesített szolgálatot. Feladata egy mangalica leölésével kezdődött, majd a csapattagokkal közösen egy fateknőbe emelték az állatot, ahol fenyőfaszurokkal szórták meg, illetve leforrázták, hogy tövestől kitéphessék belőle a szőröket. Ezután a szalmával történő perzselés következett, majd a sertés feldarabolása. Hatos, aki nagyjából tizenhat éves lehetett, amikor az első jószágot leölte, rámutatott, ilyenkor a gazda kérésének megfelelően dolgozik. A tulajdonos dönti el ugyanis, hogy mekkora legyen a sonkának való, vagy éppen a disznó hátából, esetleg a hasi részéből kerüljön ki a szalonna. „Ez igazából szokás dolga” – fogalmazott a böllér. Ő úgy véli,
Fotó: Barabás Ákos
A munka talán legkényesebb része az, amikor meg kell ölni az állatot, ezt minél gyorsabban el kell végezni, hogy a lehető legkevesebbet szenvedjen a jószág. Hatos lapunknak bevallotta, az idegen sertésekkel nincs baj, de
Ettől függetlenül sosem enged az érzelmeknek, hiszen a sertés eleve azért lett felnevelve, hogy levágják, és jól lakjon belőle a család. „Ez egy őseinktől átvett szokás, azóta megvan, mióta a közösség létezik. Ezt mi most így csináljuk, de ezt fogják megtanulni a fiaink is” – magyarázta. Egyébként néha kényszervágásokra is elhívják, akár sérült marhákhoz is, de azt úgy fogja fel, hogy nemcsak a gazdának, hanem az állatnak is segít.
Fotó: Barabás Ákos
Noha a böllérszakmával kapcsolatos babonákról nem tud, azért néhány vicces szokást elmesélt Hatos Mihály, amelyre olykor ő maga is rájátszik. A helyi hagyomány szerint már érkezésekor pálinkával kínálják a böllért, miközben a forrázáshoz szükséges víz melegszik a tűzhelyen. Ha a gazda nem elég figyelmes az ital töltésével, akkor könnyen előfordulhat, hogy a böllér gumicsizmástól beleáll a fürösztőtekenőbe és elkiáltja magát, hogy „avas lesz a szalonna”. Így figyelmeztet ugyanis az üres poharára.
Fotó: Barabás Ákos
„Szintén vicces hatást keltve szoktunk olyat is csinálni, hogy ha nincs kitöltve a pálinka, akkor beleütjük a kést a már feldarabolás előtt álló disznóba, és addig nem mutatjuk meg a szalonnát, amíg a gazda észre nem veszi, hogy mi a baj.”
– jegyezte meg nevetve a böllér. Egyébként Hatos szerint az csak mese, hogy akár egy disznó is „feltámadott” és messze futott volna perzseléskor, hiszen környékünkön még le is forrázzák a jószágot, és akkor is ritka, hogy egyáltalán megránduljon a sertés teste.
Fotó: Barabás Ákos
A szentegyházi tűzoltók csapatát erősítette Sándor László, aki szombaton szintén böllérként volt jelen. „Szerintem egy böllérnek a disznó megölésétől a kolbász elkészítéséig mindent el kell végeznie, vagy ha nem, akkor értenie kell hozzá, hogy a többieket irányítsa” – fejtette ki lapunknak. A tűzoltók a hétköznapokhoz hasonlóan most is csapatban dolgoztak, mindenkinek ki volt osztva, mi a feladata a hús feldolgozása, illetve az ételek elkészítése közben. A nők dolga főleg a kolbász töltéséhez használt belek megtakarítása, illetve a főzés volt, a férfiak pedig az ölésnél, illetve a hús felvágásánál vállaltak nagyobb szerepet.
Fotó: Barabás Ákos
Sándor hangsúlyozta, náluk a szülőktől, nagyszülőktől tanultak alapján folyt a munka. Először hagymás vért készítettek, majd lecsi-pecsit, töpörtyűt, vérest és májast, kolbászt, gömböcöt, illetve káposztalélevest. Természetesen mindenhez járt a pálinka és bor is. Ehhez hasonló volt a felhozatal a többi nyolc csapatnál is. A szentegyházi Gold Band közelítette meg egy kicsit másképp a dolgot, ők ugyanis
Noha a disznók feldolgozását egy háromtagú zsűri pontozta, Mihály József, a helyi hagyományőrző huszárok kapitánya szerint mégsem a verseny volt a rendezvény lényege. Úgy véli, inkább a hagyományok továbbörökítése, illetve a barátokkal való találkozás, egy-egy meleg kézfogás jelentette az ünnepet.
Fotó: Barabás Ákos
„A mai világban egyre kevesebb időnk van egymásra, mégis nagyon fontos a közösséghez tartozás. Ennek megerősítésében van nagy szerepe a hasonló rendezvényeknek, ugyanis közösségben a legszebb az ünnep” – fogalmazott. Egyébként a cikakáposztával és puliszkával tálalt lecsi-pecsi, a kolbász és más ételek elkészítését, illetve a sertés feldolgozását is a felmenőiktől tanultak alapján végezték. Őket azzal tisztelték meg, hogy a róluk készült fényképeket kifüggesztették sátrukban. Mihály elmondta azt is, hogy az általuk feldolgozott disznóból maradt húst le fogják fagyasztani, majd különböző rendezvényeiken elfogyasztják.
Fotó: Barabás Ákos
Molnár Tibor helyi polgármester lapunknak elmondta, mivel először szerveztek böllérnapot Szentegyházán, nem biztos, hogy minden tökéletesen működött, de azon voltak, hogy a részvevők minél jobban érezzék magukat. Sajnos idén még nem tudták megvásárolni a sertéseket a versenyre benevezett kilenc csapatnak, de jövőre igyekeznek majd ezt megoldani. A cél a disznóvágással kapcsolatos hagyományok továbbörökítése, valamint a közösség megerősítése volt, és e tekintetben sikeresnek mondható a rendezvény. A tisztségviselő arra is kitért, hogy turisztikai szempontból is fontos a böllérnap, hiszen újat tudnak mutatni a látogatóknak, kedveltebb turistacélponttá téve a térséget. Hangsúlyozta, az elkövetkezőkben a kápolnásfalusi önkormányzattal közösen azon lesznek, hogy minél érdekesebb programokat szervezzenek. Ez hosszú távon újabb bevételt jelenthet a turizmusból élő helyieknek.
Fotó: Barabás Ákos
Pontozott a zsűri
A disznók feldolgozását, illetve az ételek elkészítését pontozva a zsűri úgy ítélte meg, hogy a szentegyházi gazdák csapata felelt meg legjobban a kihívásnak, így hozzájuk került az idén útjára indított vándorkupa. Egyébként a csapatok jó része eladta a feldolgozott disznóságokat, mások viszont eltették a húst, hogy ételt biztosíthassanak különböző rendezvényeik részvevőinek.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Kézbesítik az új hulladékgyűjtő szigetekhez tartozó kártyákat azoknak a kézdivásárhelyieknek, akik első körben nem tudták átvenni azokat. Az illetékes cég február 13–21. között adja át a kártyákat.
Noha több szakaszban végzi el a kivitelező a csíkszeredai városháza felújítását, egyszerre csak egy épületrészben dolgozva, több intézménynek így is el kell hagynia az épületet különböző időszakokra, ehhez pedig bérelhető felületeket kell keresni.
A Hargita megyei önkormányzat tíz-tizenöt százalékos létszámleépítést tervez – jelentette be szerdán Bíró Barna Botond, az intézmény vezetője.
Jövő vasárnap újra benépesül a Gyilkos-tó jege, hiszen a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület megrendezi a IV. Gyilkos-tó Lékhorgászversenyt. Az esemény hagyományosan a tó nyugati részén, a pisztrángtenyészet előtt zajlik majd.
Barti Tihamér közbenjárt annak érdekében, hogy Kurkó Andrást a Hargita Megyei közpénzügyi Adminisztráció igazgató-helyettesének nevezzék ki, cserébe bizalmas adóügyi jelentéseket kapott – többek között ezt állítják az ügyészek.
Két kiskorút kellett kimenteni egy vizes területről Maros megyében, az állapotuk stabilizálásán jelenleg is dolgoznak a mentőegységek.
A gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskolában zajló felújítás részleges átadását tartották meg szerdán. Az eseményen részt vett Soltész Miklós államtitkár is, aki kihangsúlyozta: a magyar állam támogatásának már látszanak a gyümölcsei.
Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási minisztérium a 2025-2026-os tanév rendjének tervezetét, amely szerint a 36 hetes új iskolai év 2025. szeptember 8-án kezdődik.
Lopott autóval balesetezett egy Maros megyei férfi kedden, ráadásul nem volt józan – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Előzetes letartóztatásba helyezték Hargita Megye Tanácsának alelnökét. Az intézkedést a Hargita Megyei Törvényszék rendelte el az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi ügyészeinek indítványa alapján. A döntés nem jogerős.
szóljon hozzá!