Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:16

Győzelemmel felérő döntetlen: 58 percet emberhátrányban játszva ikszelt a KSE

20:55

Amit az iskolában nem tanítanak: a női test nem tabu!

20:27

Drónincidens: Bukarest határozott üzenetet küldött Moszkvának

20:22

Maior növelte előnyét, Tempestini üldözi a Hargita Ralin

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragédiába torkollt bevetés Hargita megye határának közelében: lelőttek egy férfit a kiérkező hatóságok

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Hamar jelentkezett a lottós rekordnyereményért a szerencsés játékos, de mi maradt utána?

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Bolojan: a deficit csökkent, az irány helyes, kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot

Pszichiátriai vizsgálathoz kötik a tanügyi állások betöltését

Fél évszázad békében, egy fedél alatt

Fotó: Gergely Imre

Ötven évvel ezelőtt, 1972. február 20-án adták át a lakóknak Gyergyószentmiklóson a Virág negyedben a 6. számú tömbházat, amelynek lakóit az évforduló alkalmából kerestük fel. Mint elmondták, nagyon jó lakóközösség alakult ki az évek során, a szomszédok most is figyelnek egymásra. Emlékeiket is felidézték.

Gergely Imre

2022. február 25., 10:082022. február 25., 10:08

2022. február 25., 10:552022. február 25., 10:55

Az első lakáskulcsokat 50 éve vették át, és március 1-től lehetett beköltözni az új lakrészekbe. Az akkori viszonyok között igazán modernnek számító lakások már készen álltak, egy takarítás után érkezhettek a bútorok, és elindulhatott az élet. A tömbház körül még álltak az állványok, és amikor az új lakók már ott éltek, a külső falakat még vakolták a kőművesek – idézte fel Hosszú Matild és Czimbalmos Etelka, ketten azok közül, akik azóta is itt élnek.

Fotó: Gergely Imre

Hosszú Matild néni, az évfordulóra való emlékezés kezdeményezője elmondja – és ez elgondolkodtató –, hogy

27 gyermek, 40 felnőtt és három nagyszülő költözött be akkor a 20, két- és háromszobás lakásba.

Ma 33 személy lakik itt, közülük csak négy gyermek, és 10 olyan lakrész van, ahol csak egy személy él. Öt lakásban hat idős személy lakik még itt azok közül, akik 1972-ben ideköltöztek. „Mindenkinek ilyen lakóközösséget kívánok, mint amilyen a miénk. Nagyon jó viszony alakult ki a szomszédok között, soha egy vita, veszekedés nem volt köztünk” – mondták.

Fotó: Gergely Imre

Kitakarították a lakást

Felidézték, hogy mindig segítőkészek voltak egymással szemben. „Egy karácsonykor nem voltam otthon, amikor az alattam levők azt vették észre, hogy a plafon ázik.

Azonnal szóltak a többieknek, beütötték az ajtót, elzárták az úgy felejtett vízcsapot a fürdőszobában, hogy ne legyen nagyobb baj. Amikor hazaértem, hirtelen azt gondoltam, nem is jó lakásba mentem be. Nem voltak szőnyegek a padlón. Ezeket a fürdőkádban találtam meg. Egy üzenetet is hagytak: »elvégeztük a nagytakarítást«

– emlékezett vissza Etelka néni.

Fotó: Gergely Imre

Ez volt az első „pénzes blokk”, azaz olyan, amelyet nem csak kiutaltak, hanem megvásárolhatták a lakók. 20 éven át fizették a részleteket, de elmondásuk szerint ez nem jelentett problémát, minimális összeg volt a havi törleszteni való. Akkori vállalatvezetők, jól szituált családok költöztek ide, de az élet ugyanúgy zajlott, mint bárki másnak a ’70-es, ’80-as években.

Sokszor napokig nem volt víz, amikor pedig működött a szolgáltatás, azonnal megtöltötték a fürdőkádakat, hogy legyen mivel mosni, hiszen nem tudhatták, hogy mikor lesz erre legközelebb lehetőség.

Ezért is adódott többször, hogy eláztatták egymást a lakók, mivel a csapok nyitva maradtak.

Fotó: Gergely Imre

Tanulás gyertyafény mellett

És persze az sem felejthető, hogy a gyakori áramszünetek miatt a gyerekek gyertya mellett tanultak. A jó viszony a szomszédok között azóta is megmaradt, dicsérik az utóbb ideköltözött Márton Imrét, aki figyel arra, hogy minden rendben legyen a lépcsőházban. Mostanában a fiatalabbak gondozzák a zöldövezetet is a tömbház körül, a régebbiek már idősek ehhez, és vannak, akik már nem is élnek azok közül, akik ezt korábban végezték.

Ötven éve megmaradt az a szokás is, hogy délután 2 és 4 között csendóra van, a ’70-es évek gyerekeinek egyike meséli, hogy ebben az időszakban szó sem lehetett hangos zenehallgatásról, vagy épp kalapálásról. Ezt ma is tiszteletben tartják.

Az 50 éves évfordulóra különösebb ünnepet nem terveztek, de egy plakát emlékeztet a postaládán arra, hogy fél évszázada telt meg az épület élettel.