
A hótakaró hiánya miatt a tavaszi szelek még jobban kiszáríthatják a talajt, és a hőmérsékletingadozások ellen is védtelenek a vetések
Fotó: Erdély Bálint Előd
Gondokat okoz a Hargita megyei mezőgazdaságban a hótakaró hiánya, a fagyok „megcsípték” az őszi vetéseket, ami késleltetni fogja a növények fejlődését. A hőmérsékletingadozások a gyökerek kiemelkedésének a veszélyét hordozzák, a föld kiszáradását pedig a tavaszi szeles időjárás tovább fokozhatja majd.
2022. február 27., 09:512022. február 27., 09:51
Miközben az ország keleti, dél-keleti részében már most komoly problémákkal fenyeget a szárazság, Hargita megyében elsősorban a hótakaró hiánya jelent gondot a mezőgazdaságban: nincs, ami megvédje a vetéseket a fagyoktól és a hőmérsékletingadozások negatív hatásától. A vízhiány már Hargita megyében is állandósult a talajban, ám amint azt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta lapunknak, szerencsére
Az enyhe téli időjárás pozitív hozadéka az volt, hogy a talaj nem volt megfagyva, így be tudta inni az eső formájában érkező csapadékot, de ez egyben hátrány is volt, ugyanis nem tudott hótakaró képződni az őszi vetéseken.
„Hóréteg kellene fedje a földeket, ami védené a növénykultúrákat. Az utolsó hidegek eléggé megcsípték az őszi vetéseket, amelyek emiatt pirosas, vöröses színre váltottak. Több mint valószínű, hogy ezt
mert ezek a levelek el fognak száradni. Ez új hajtást, csokrosodást fog előidézni, ami késleltetni fogja a vegetációs időszakot” – fogalmazott Romfeld Zsolt, emlékeztetve, hogy tavaly is mintegy kéthetes késést okozott az őszibúza fejlődésében ez a jelenség.
Az, hogy idén mekkora lesz az eltolódás, csak később derül ki. Addig viszont a hőmérsékletingadozások is tovább ronthatnak a helyzeten, ugyanis amiatt kifordulhat a földből az őszibúza gyökérzete, ami tovább késlelteti a növények fejlődését – jegyezte meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Noha a sokéves decemberi átlagnál kétszer több csapadék esett Hargita megyében a múlt év utolsó hónapjában, ez a mennyiség sem pótolta teljesen a hiányt, így a talaj nedvességtartalma sem megfelelő. „Az utóbbi években a talaj vízháztartása sosem jött helyre teljesen, állandóan mínuszban van. Most is kellene essen vagy kellene legyen hótakaró, ami tavasszal elolvad és beszivárog a talajba. De nálunk úgy néz ki, hogy se hó, se eső nem jön. Tehát
– fogalmazott Romfeld Zsolt, aki szerint négyzetméterenként mintegy 50 liter csapadékra lenne még szükség, az pótolná a hiányt. A szakember szerint a legjobb az lenne, ha beterítené a hó a földeket, az ugyanis a széltől is megvédené a vetéseket.
„A tavaszi szél a hóréteg nélküli földet szárítja ki a legkönnyebben. Nem kell ehhez magas hőmérséklet legyen, elég a tavaszi szél is hozzá. Úgy tartja a mondás, hogy hólébe jó vetni a zabot, de itt se hó, se lé nincsen, a zabot mindjárt lehet vetni, viszont a talaj száraz” – summázta a helyzetet az igazgató.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!