
A hótakaró hiánya miatt a tavaszi szelek még jobban kiszáríthatják a talajt, és a hőmérsékletingadozások ellen is védtelenek a vetések
Fotó: Erdély Bálint Előd
Gondokat okoz a Hargita megyei mezőgazdaságban a hótakaró hiánya, a fagyok „megcsípték” az őszi vetéseket, ami késleltetni fogja a növények fejlődését. A hőmérsékletingadozások a gyökerek kiemelkedésének a veszélyét hordozzák, a föld kiszáradását pedig a tavaszi szeles időjárás tovább fokozhatja majd.
2022. február 27., 09:512022. február 27., 09:51
Miközben az ország keleti, dél-keleti részében már most komoly problémákkal fenyeget a szárazság, Hargita megyében elsősorban a hótakaró hiánya jelent gondot a mezőgazdaságban: nincs, ami megvédje a vetéseket a fagyoktól és a hőmérsékletingadozások negatív hatásától. A vízhiány már Hargita megyében is állandósult a talajban, ám amint azt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta lapunknak, szerencsére
Az enyhe téli időjárás pozitív hozadéka az volt, hogy a talaj nem volt megfagyva, így be tudta inni az eső formájában érkező csapadékot, de ez egyben hátrány is volt, ugyanis nem tudott hótakaró képződni az őszi vetéseken.
„Hóréteg kellene fedje a földeket, ami védené a növénykultúrákat. Az utolsó hidegek eléggé megcsípték az őszi vetéseket, amelyek emiatt pirosas, vöröses színre váltottak. Több mint valószínű, hogy ezt
mert ezek a levelek el fognak száradni. Ez új hajtást, csokrosodást fog előidézni, ami késleltetni fogja a vegetációs időszakot” – fogalmazott Romfeld Zsolt, emlékeztetve, hogy tavaly is mintegy kéthetes késést okozott az őszibúza fejlődésében ez a jelenség.
Az, hogy idén mekkora lesz az eltolódás, csak később derül ki. Addig viszont a hőmérsékletingadozások is tovább ronthatnak a helyzeten, ugyanis amiatt kifordulhat a földből az őszibúza gyökérzete, ami tovább késlelteti a növények fejlődését – jegyezte meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Noha a sokéves decemberi átlagnál kétszer több csapadék esett Hargita megyében a múlt év utolsó hónapjában, ez a mennyiség sem pótolta teljesen a hiányt, így a talaj nedvességtartalma sem megfelelő. „Az utóbbi években a talaj vízháztartása sosem jött helyre teljesen, állandóan mínuszban van. Most is kellene essen vagy kellene legyen hótakaró, ami tavasszal elolvad és beszivárog a talajba. De nálunk úgy néz ki, hogy se hó, se eső nem jön. Tehát
– fogalmazott Romfeld Zsolt, aki szerint négyzetméterenként mintegy 50 liter csapadékra lenne még szükség, az pótolná a hiányt. A szakember szerint a legjobb az lenne, ha beterítené a hó a földeket, az ugyanis a széltől is megvédené a vetéseket.
„A tavaszi szél a hóréteg nélküli földet szárítja ki a legkönnyebben. Nem kell ehhez magas hőmérséklet legyen, elég a tavaszi szél is hozzá. Úgy tartja a mondás, hogy hólébe jó vetni a zabot, de itt se hó, se lé nincsen, a zabot mindjárt lehet vetni, viszont a talaj száraz” – summázta a helyzetet az igazgató.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!