Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:50

Koordinátort keresnek Segesvár történelmi központjának UNESCO-védelméhez

07:49

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

22:00

Nem jutnak parkolóhelyhez a lakók, fizetőssé tennék a tömbházak közötti parkolást

21:23

Elindult a jelentkezés a 15. Kárpát-medencei Disznótoros Fesztiválra

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Kamerákkal és bírságokkal vennék elejét az illegális szemétlerakásnak Csíkszeredában

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Ezt okozza a hótakaró hiánya a földeken

A hótakaró hiánya miatt a tavaszi szelek még jobban kiszáríthatják a talajt, és a hőmérsékletingadozások ellen is védtelenek a vetések

Fotó: Erdély Bálint Előd

Gondokat okoz a Hargita megyei mezőgazdaságban a hótakaró hiánya, a fagyok „megcsípték” az őszi vetéseket, ami késleltetni fogja a növények fejlődését. A hőmérsékletingadozások a gyökerek kiemelkedésének a veszélyét hordozzák, a föld kiszáradását pedig a tavaszi szeles időjárás tovább fokozhatja majd.

Széchely István

2022. február 27., 09:512022. február 27., 09:51

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Miközben az ország keleti, dél-keleti részében már most komoly problémákkal fenyeget a szárazság, Hargita megyében elsősorban a hótakaró hiánya jelent gondot a mezőgazdaságban: nincs, ami megvédje a vetéseket a fagyoktól és a hőmérsékletingadozások negatív hatásától. A vízhiány már Hargita megyében is állandósult a talajban, ám amint azt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta lapunknak, szerencsére

a térségben reményeken felüli mennyiségben hullott csapadék decemberben, ami pótolta a hiány egy részét.

Előny és hátrány is egyben

Az enyhe téli időjárás pozitív hozadéka az volt, hogy a talaj nem volt megfagyva, így be tudta inni az eső formájában érkező csapadékot, de ez egyben hátrány is volt, ugyanis nem tudott hótakaró képződni az őszi vetéseken.

„Hóréteg kellene fedje a földeket, ami védené a növénykultúrákat. Az utolsó hidegek eléggé megcsípték az őszi vetéseket, amelyek emiatt pirosas, vöröses színre váltottak. Több mint valószínű, hogy ezt

ki kell újulja a búza tavasszal,

mert ezek a levelek el fognak száradni. Ez új hajtást, csokrosodást fog előidézni, ami késleltetni fogja a vegetációs időszakot” – fogalmazott Romfeld Zsolt, emlékeztetve, hogy tavaly is mintegy kéthetes késést okozott az őszibúza fejlődésében ez a jelenség.

Az, hogy idén mekkora lesz az eltolódás, csak később derül ki. Addig viszont a hőmérsékletingadozások is tovább ronthatnak a helyzeten, ugyanis amiatt kifordulhat a földből az őszibúza gyökérzete, ami tovább késlelteti a növények fejlődését – jegyezte meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Hólébe lenne jó vetni a zabot

Noha a sokéves decemberi átlagnál kétszer több csapadék esett Hargita megyében a múlt év utolsó hónapjában, ez a mennyiség sem pótolta teljesen a hiányt, így a talaj nedvességtartalma sem megfelelő. „Az utóbbi években a talaj vízháztartása sosem jött helyre teljesen, állandóan mínuszban van. Most is kellene essen vagy kellene legyen hótakaró, ami tavasszal elolvad és beszivárog a talajba. De nálunk úgy néz ki, hogy se hó, se eső nem jön. Tehát

nem jó a helyzet a csapadék szempontjából sem”

– fogalmazott Romfeld Zsolt, aki szerint négyzetméterenként mintegy 50 liter csapadékra lenne még szükség, az pótolná a hiányt. A szakember szerint a legjobb az lenne, ha beterítené a hó a földeket, az ugyanis a széltől is megvédené a vetéseket.

„A tavaszi szél a hóréteg nélküli földet szárítja ki a legkönnyebben. Nem kell ehhez magas hőmérséklet legyen, elég a tavaszi szél is hozzá. Úgy tartja a mondás, hogy hólébe jó vetni a zabot, de itt se hó, se lé nincsen, a zabot mindjárt lehet vetni, viszont a talaj száraz” – summázta a helyzetet az igazgató.