Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:01

Előrehaladott tárgyalások zajlanak az Azomureș felvásárlásáról

18:13

Amikor a jégkorong összeköti a világot: Kézdivásárhely szívvel-lélekkel látta vendégül a vébét

17:55

Magyar filmeké lesz a főszerep három napig a Csíki Moziban

17:44

Forgalomszámlálás kezdődött a székelyföldi utakon is

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek

Ezt okozza a hótakaró hiánya a földeken

A hótakaró hiánya miatt a tavaszi szelek még jobban kiszáríthatják a talajt, és a hőmérsékletingadozások ellen is védtelenek a vetések

Fotó: Erdély Bálint Előd

Gondokat okoz a Hargita megyei mezőgazdaságban a hótakaró hiánya, a fagyok „megcsípték” az őszi vetéseket, ami késleltetni fogja a növények fejlődését. A hőmérsékletingadozások a gyökerek kiemelkedésének a veszélyét hordozzák, a föld kiszáradását pedig a tavaszi szeles időjárás tovább fokozhatja majd.

Széchely István

2022. február 27., 09:512022. február 27., 09:51

Miközben az ország keleti, dél-keleti részében már most komoly problémákkal fenyeget a szárazság, Hargita megyében elsősorban a hótakaró hiánya jelent gondot a mezőgazdaságban: nincs, ami megvédje a vetéseket a fagyoktól és a hőmérsékletingadozások negatív hatásától. A vízhiány már Hargita megyében is állandósult a talajban, ám amint azt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta lapunknak, szerencsére

a térségben reményeken felüli mennyiségben hullott csapadék decemberben, ami pótolta a hiány egy részét.

Előny és hátrány is egyben

Az enyhe téli időjárás pozitív hozadéka az volt, hogy a talaj nem volt megfagyva, így be tudta inni az eső formájában érkező csapadékot, de ez egyben hátrány is volt, ugyanis nem tudott hótakaró képződni az őszi vetéseken.

„Hóréteg kellene fedje a földeket, ami védené a növénykultúrákat. Az utolsó hidegek eléggé megcsípték az őszi vetéseket, amelyek emiatt pirosas, vöröses színre váltottak. Több mint valószínű, hogy ezt

ki kell újulja a búza tavasszal,

mert ezek a levelek el fognak száradni. Ez új hajtást, csokrosodást fog előidézni, ami késleltetni fogja a vegetációs időszakot” – fogalmazott Romfeld Zsolt, emlékeztetve, hogy tavaly is mintegy kéthetes késést okozott az őszibúza fejlődésében ez a jelenség.

Az, hogy idén mekkora lesz az eltolódás, csak később derül ki. Addig viszont a hőmérsékletingadozások is tovább ronthatnak a helyzeten, ugyanis amiatt kifordulhat a földből az őszibúza gyökérzete, ami tovább késlelteti a növények fejlődését – jegyezte meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Hólébe lenne jó vetni a zabot

Noha a sokéves decemberi átlagnál kétszer több csapadék esett Hargita megyében a múlt év utolsó hónapjában, ez a mennyiség sem pótolta teljesen a hiányt, így a talaj nedvességtartalma sem megfelelő. „Az utóbbi években a talaj vízháztartása sosem jött helyre teljesen, állandóan mínuszban van. Most is kellene essen vagy kellene legyen hótakaró, ami tavasszal elolvad és beszivárog a talajba. De nálunk úgy néz ki, hogy se hó, se eső nem jön. Tehát

nem jó a helyzet a csapadék szempontjából sem”

– fogalmazott Romfeld Zsolt, aki szerint négyzetméterenként mintegy 50 liter csapadékra lenne még szükség, az pótolná a hiányt. A szakember szerint a legjobb az lenne, ha beterítené a hó a földeket, az ugyanis a széltől is megvédené a vetéseket.

„A tavaszi szél a hóréteg nélküli földet szárítja ki a legkönnyebben. Nem kell ehhez magas hőmérséklet legyen, elég a tavaszi szél is hozzá. Úgy tartja a mondás, hogy hólébe jó vetni a zabot, de itt se hó, se lé nincsen, a zabot mindjárt lehet vetni, viszont a talaj száraz” – summázta a helyzetet az igazgató.