Ezek a legfontosabb havi tennivalók a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági teendők megtervezése minden év elején elengedhetetlen a gazdák számára, és noha az időjárás nagyban befolyásolhatja az elképzeléseket, számos ajánlás létezik arra vonatkozóan, hogy az egyes munkálatokat mikor a legajánlottabb elvégezni. A fontosabb tudnivalókat Zsigmond Sándor, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársának segítségével foglaltuk össze hónapokra bontva.

A január a számadás és a tervezés hónapja a mezőgazdaságban, ilyenkor készülnek fel a gazdák az előttük álló esztendőre. Februárban sem adódik sok munka, van viszont egy fontos mozzanat, amit ilyenkor a legajánlottabb elvégezni: az oltóágak szedését. Ebben az időszakban ugyanis a fák nyugalmi állapotban vannak, azaz a nedvkeringés még nincs beindulva. A szaporításhoz begyűjtött oltóágakat hűvös helyen, például pincében ajánlott tárolni, megvédve ezeket a fagytól. A népi hagyományok szerint egyébként február 10-én van a az oltóág gyűjtésének napja.

Március már több tennivalót tartogat a gazdák számára, igaz, a csíki térségben egyes munkálatok átcsúszhatnak áprilisra a hidegebb időjárás miatt.

Ebben az időszakban indul el a káposztatermesztés: márciusban érdemes elvetni a magokat, hogy melegházban palántákat neveljünk.

A néphagyomány szerint március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján szokás a korábban szedett oltóágakat felhasználni, Hargita megyében azonban érdemes ezt április közepére halasztani. Szintén március végén, de hidegebb időjárás esetén inkább áprilisban ajánlott a zab, az árpa és a tavaszbúza vetése. Április emellett a pityókaültetés időszaka is, a hónap vége fele pedig már hozzá lehet látni a szemes kukorica vetéséhez, a silókukorica esetében viszont érdemes májusig várni.

Az év ötödik hónapjában következik továbbá a palánták kiültetése is, ezzel azonban érdemes megvárni a fagyosszenteket (Pongrác, Szervác, Bonifác), azaz május 14-ét.

A káposztapalánták kiültetését viszont júniusra ajánlott időzíteni.

Térségünkben július az aratás hónapja. Ez augusztusban is folytatódik, illetve ekkor kerül sor a silókukorica begyűjtésére is, mivel ez a növény nagyon érzékeny a fagyra. Szeptemberben kezdődnek az őszi munkálatok: ilyenkor érdemes előkészíteni a talajt az őszi kultúráknak, illetve ebben a hónapban kezdődik a pityókaszedés is.

Szeptemberben közepétől ajánlott továbbá az őszi búza vetése, de az sem gond, ha október közepéig halasztják, hiszen a korai vetés miatt fennáll a veszélye, hogy ha túl magasra nő a búza, a téli vastag hótakaró alatt a hópenész tönkreteheti a vetést.

Októberben folytatódik a burgonya betakarítása, illetve ez a káposztavágás legideálisabb hónapja is. Gyümölcsfaültetésre szintén ez az időszak a legalkalmasabb. A hónap végén kezdődik továbbá a szemes kukorica betakarítása, ez pedig egész novemberben folytatódik. Utóbbi hónapban ajánlott ugyanakkor az őszi mélyszántás elvégzése, előkészítve a talajt a következő évre. A december aztán az év eleji téli hónapokhoz hasonlóan ismét egy nyugodtabb hónapnak számít, ilyenkor a pityóka válogatásával és eladásra való előkészítésével foglalkozhatnak a gazdák.

Zsigmond Sándor érdeklődésünkre arra is kitért, hogy

Hargita megyében 73 515 hektár szántóterületet tartanak számon. Ennek legnagyobb részén, pontosabban 25 ezer hektáron gabonát (búza, rozs, tritikálé, árpa, zab, szemes kukorica) termesztenek a gazdák, a második leggyakoribb kultúra pedig a pityóka.

Utóbbi vetésterülete azonban jelentősen visszaesett az utóbbi években:

míg 10 évvel ezelőtt 14 ezer hektáron termesztettek pityókát, jelenleg már csak 7200 hektáron, tehát az érték közel felére csökkent.

Egyre jobban terjed viszont a silókukorica, amelyet jelenleg már közel 2000 hektáron vetnek. Ezzel szemben zöldségtermesztés mindössze 915 hektáron valósul meg a teljes megyében úgy, hogy ebbe a háztáji zöldségesek is bele vannak számolva. A megyében emellett 167 ezer hektárnyi kaszáló és 153 ezer hektárnyi legelő áll rendelkezésre, ami országos szinten kimagasló értéknek számít.