
A kopár marosvásárhelyi téren igazi színfolt lenne néhány látványos szobor
Fotó: Haáz Vince
Több olyan terv, kérés, illetve ígéret is felhalmozódott Marosvásárhelyen, amelyeket évek, sőt évtizedek óta nem oldott meg a volt városvezetés: ilyen például a Sütő András-szobor felállítása vagy a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése. Idén újra befoglalták a költségvetésbe e közösségi elvárások teljesítését.
2021. április 20., 10:032021. április 20., 10:03
2021. április 23., 10:562021. április 23., 10:56
A pénteken elfogadott marosvásárhelyi költségvetés apropóján szervezett sajtótájékoztatón Portik Vilmos alpolgármester arról számolt be, hogy idén elkezdik a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését és ötletbörzét szerveznek Sütő András szobrának felállítása érdekében is.
Folytatásos regényt lehetne írni arról, hogy Marosvásárhelyen mi minden történt a kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán.
A 2014-ben indult civil kezdeményezés aktivistái több alkalommal feljelentették az akkori városvezetőt a diszkriminációellenes tanácsnál amiatt, hogy nem helyezte ki a kétnyelvű utcanévtáblákat.
De nagy port kavart 2015-ben az is, amikor a helyi rendőrök ötezer lejre büntették azokat a civileket, akik kétnyelvű utcanévtáblákat helyeztek ki azokra a magánházakra, amelyek tulajdonosai ebbe beleegyeztek. Mi több, a rendőrség a háztulajdonosokat is zaklatta és tetemes pénzbírságokkal fenyegette.
2016-ban pár marosvásárhelyi utcában kikerült a kétnyelvű utcanévtábla, de ezeket 2017-ben a városháza alkalmazottai, az akkori prefektus utasítására hivatkozva leszerelték.
Később is volt még pár RMDSZ-es próbálkozás a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére, de ezek sem jártak sikerrel.
Portik Vilmos alpolgármester most arról számolt be, hogy már idén nekifognak a valódi kétnyelvű táblák kihelyezésének. Első körben a belvárosban fogják ezeket felszerelni, majd úgy haladnak a város lakónegyedeibe. Több éves terv részeként lesznek városszerte mindenhol kétnyelvű utcanévtáblák. Arról is beszélt, hogy nem közönséges táblák lesznek ezek, hiszen Soós Zoltán polgármester megnézte, hogy a múlt század elején milyen utcanévtáblák voltak, és azokhoz hasonló,
Erre a célra az idei költségvetésben 160 ezer lejt különítettek el. 2016-ban a városháza 1716 kétnyelvű utcanévtáblát akart legyártatni, akkor az erre szánt összeg 1,1 millió lej volt.
Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író 1954–1990 között Marosvásárhelyen élt és dolgozott, 1990-ben a fekete márciusi események során, az RMDSZ-székház ostromakor veszítette el bal szeme világát. A marosvásárhelyi önkormányzatban már 2009-ben elfogadtak egy határozatot, amely értelmében az írónak mellszobrot állítanak a vásárhelyi háza közelében, a Mărăști térre. Dorin Florea volt polgármester ezt a határozatot nem léptette életbe.
2013-ban, majd 2014-ben újabb határozatok születek, ezek értelmében a Sütő András-szobrot a Színház térre kell felállítani, más szobrok társaságában. Mint ismert,
jelen esetben a román szobor nincs megnevezve. A 2014-es határozatot sem ültették életbe, pedig szinte minden évben szerepelt a költségvetésben egy bizonyos összeg, hogy megrendeljék a szobrot, kiválasszák a pontos helyszínt. Az évek során többször elhangzott az is, hogy a Színház térre egy padon ülő Sütő András-szobrot kellene elhelyezni, amellyel a helybéliek és a turisták is fényképezkedni tudnak.
Portik Vilmos alpolgármester most arról számolt be, hogy egy ötletbörzét hirdetnek, amelyen díjazzák azokat a képzőművészeket, amelyek Sütő András-szobortervekkel jelentkeznek majd. Az alpolgármester szerint még ebben a mandátumban sor kerül majd a szobor felállítására. Megkérdeztük, hogy továbbra is padon ülő Sütő András-szoborra gondolnak-e a Színház térre, és azt a választ kaptuk, hogy
A pénteken elfogadott költségvetésben nem szerepel tételesen a Sütő András-szobor, hanem 50 ezer lejt hagytak jóvá egy ötletbörze megszervezésére, amelynek témája a Színház térre tervezett szobrok.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
1 hozzászólás