
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Romániában jegyezték a második legmagasabb halálozási arányt az Európai Unió tagállamai közül, illetve az Unióban kizárólag nálunk hal meg több nő, mint férfi – derül ki az Eurostat halálokokra vonatkozó friss felméréséből. A szakember úgy látja, a kedvezőtlen helyzetért főként az egyének felelősek, hiszen a romániai lakosság kevésbé egészségtudatos, nem fektet hangsúlyt a megelőzésre, nem jár szűrőprogramokra és nagyrészt egészségtelen, mozgásszegény életmódot folytat.
2019. július 22., 09:102019. július 22., 09:10
2019. július 22., 09:142019. július 22., 09:14
Ismét elkeserítő statisztikai adatok láttak napvilágot Romániára vonatkozóan: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett, ám csak 2016-ra vonatkozó adatai szerint nálunk a második legmagasabb a halálozási arány az Unió 28 tagállama közül. Százezer lakosra vetítve 1476 haláleset történt a vizsgált évben az országban, miközben a legkedvezőbb helyzetben lévő Spanyolországban mindössze 829.
Az Eurostat összesítése szerint 2016-ban 5,1 millió személy hunyt el az Unióban, ez mintegy 80 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elhunytak közül 1,7 millióan 75 év alattiak voltak (33%), 1,5 millióan 75 és 85 év közöttiek (29%), 1,9 millióan pedig 85 évnél idősebbek (38%). A vezető halálokok a keringési rendszeri betegségei voltak, elsősorban a szívroham és az agyvérzés, amelyek 1,8 millió személy halálát okozták. A második leggyakoribb okot a daganatos megbetegedések képezték, ezek 1,3 millió európai lakos halálát idézték élő. A harmadik helyen a légzőszervi megbetegedések álltak, amelyek miatt 422 ezren vesztették életüket.
Sokan hunytak el ugyanakkor emésztőrendszeri megbetegedésekben (222 ezer személy), mentális és viselkedészavarok miatt (220 ezren) vagy idegrendszeri betegségekben (219 ezren). Nem csak betegségek követeltek azonban halálos áldozatokat, hiszen a felmérés szerint 237 ezren balesetekben és egyéb külső okok miatt vesztették életüket. Összességében 100 ezer lakosra átlagosan 1002 halálozás jutott 2016-ban az Európai Unióban. A legalacsonyabb halálozási arányt Spanyolországban mérték, ahol 100 ezer lakosra átlagosan 829 halálozás jutott, majd Franciaország (838), Olaszország (843) és Málta (882) következnek a sorban. A lista ellentétes végén Bulgária áll, itt a legmagasabb a halálozási arány 1602 halálesettel 100 ezer lakosra vetítve. A negatív lista második helyén Románia és Lettország áll 1476-1476 halálesettel, ezt Litvánia (1455) és Magyarország (1425) követi.
A hazai magas halálozási aránynak számos oka van Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője szerint. A szakember érdeklődésünkre elmondta, az egészségi állapot alakulását genetikai és környezeti tényezők együttesen határozzák meg, utóbbinak pedig nagyobb szerep jut. Ezt bizonyítja Elliott P. Joslin orvos elhíresült mondása is, amelyet még 1921-ben fogalmazott meg: „a gének töltik be a fegyvert, de a környezet húzza meg a ravaszt”.
A baj csak az, hogy pontosan utóbbiak azok, amelyekkel igencsak hadilábon áll a romániai lakosság, amely Tar Gyöngyi szerint nem egészségtudatos. „Nem figyelünk oda, hogy idejében felfedezzük a gondokat, az első jelekre nem megyünk orvoshoz, hanem várjuk, hogy hátha megoldódik magától. A megelőzésre sem fektetünk hangsúlyt, csak mindig előszeretettel szidjuk, hogy Romániában nincsenek szűrőprogramok. Ez igaz, valóban kevés van, a valós probléma azonban az, hogy még ezt a keveset sem veszik igénybe. Évről évre visszaadjuk az ezekre szánt keretösszegeket, mert a vártnál kevesebben jelentkeztek rájuk. A háziorvosoknál lévő ingyenes, általános szűrőprogramot sem használják ki, amely háromévente járna a fiatalabb és évenként az idősebb generációnak. Ennek pont az lenne a célja, hogy időben felfedezzék egy esetleges betegség jeleit, hiszen később sokkal nehezebb a gyógyulás, mégsem jelentkeznek az emberek” – sorolta.
Arra is kitért, hogy
„A saját egészségemért én vagyok a felelős, nekem kell gondoskodnom magamról. Mindenki mutogat, hogy az állam, a társadalom, az önkormányzatok és az orvosok felelősek azért, hogy valamilyen gondjuk van, de ez nem így van, hiszen az elsődleges felelősség az egyént terheli. Oda kell figyelni, hogy mit eszünk, hogyan élünk, rendszeresen el kell menni szűrővizsgálatokra, ha pedig panaszunk van, azonnal segítséget kell kérni, nem szabad megvárni, hogy elmérgesedjen a helyzet” – hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette: a legszomorúbb az, hogy ezt elméletben mindenki tudja, de a többség mégis félrefordítja a fejét és kifogásokat keres. Utóbbiak közül
Tar Gyöngyit arról is kérdeztük, mi lehet az oka a nők többlethalálozásának az országban a többi tagállamhoz képest. A szakember véleménye szerint ez leginkább a nőgyógyászati problémákkal hozható összefüggésbe, főként a méhnyakrák miatt, hiszen Románia vezető helyen szerepel Európában az ebben a daganatos megbetegedésben elhunytak száma tekintetében.
„Nálunk még mindig szégyen elmenni egy nőgyógyászhoz, a vidéki nők pedig nem is jutnak el. Ebben annak is kulcsszerepe van, hogy nagyon rossz a finanszírozási rendszere a nőgyógyászati szakrendelésnek. Hargita megyében a kórházi járóbeteg rendelőkön kívül egyetlen nőgyógyásznak sincs szerződése az egészségbiztosítási pénztárral. Magánrendelés létezik csak, tehát kizárólag azok jutnak el kivizsgálásra, akik meg tudják fizetni. Az a romániai nők tragédiája, főként a vidéki és szegényebb sorsúaké, hogy egyrészt a munkaidejükből nehezen tudják kiszakítani az erre fordítható időt, másrészt nem tudnak ingyenes kivizsgálásra elmenni, mert nincs akihez.” Ehhez kapcsolódik továbbá elmondása szerint az anyahalálozás is, mert az állapotos nők sem jutnak el minden esetben terhesgondozásra. „Akinek nincs pénzre magánrendelésre, vagy beutazik a városokba és kiállja a hosszú sorokat a kórházi járóbeteg-rendelőkben, vagy egyáltalán nem jut el kivizsgálásra” – zárta.
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
Épen megmaradt római kori gyerekszarkofágot találtak a régészek Konstancán. A kőből készült síremléket a jelenlegi város helyén álló ókori Tomis temetkezőhelyén találták.
Továbbra is több a kérdés, mint a válasz a decembertől bevezetendő megyei szintű hulladékszállítás kapcsán. A kérdések tisztázására Hargita Megye Tanácsa fórumot szervezett. A beszélgetést a Székelyhon élőben közvetíti.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közzétette a romániai bírák októberi illetményeit, hangsúlyozva, hogy a legalacsonyabb fizetésű gyakornok bíró bruttó keresete az országos bruttó átlagbér 1,26-szorosa.
November elején újraindulhat a csernavodai atomerőmű két leállított reaktorának egyike, ami enyhítheti a román energiarendszerre nehezedő nyomást – jelentette ki szerdán Cristian Bușoi volt energiaügyi államtitkár.
Mintegy 26 600 eurót csaltak ki egy vállalkozástól ismeretlen elkövetők, akik az adóhatóság és egy bank képviselőinek adták ki magukat. A pénzt egy indonéziai bankszámlára utalták.
Dróntámadás ért szerdán egy Konstanca felé tartó kereskedelmi hajót a Fekete-tengeren, a bolgár partok közelében – közölték a szófiai hatóságok az EFE szerint.
Továbbra is vizsgálja annak a 13 éves fiúnak az ügyét a Beszterce-Naszód megyei gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), aki október 19-én késsel megsebesített egy tanárnőt és két diákot egy besztercei iskolában.
A bíróságon kéri a marosvásárhelyi Kárpátok sétányára tervezett Maros-híd megépítésének felfüggesztését egy határozott lakó, legalábbis ezt mondta a kedd esti lakossági fórumon, ahol sok érdekes dolgot hangzott el, viszonylag civilizált hangnemben.
Iktatták a bukaresti ítélőtáblánál a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezését, amellyel megtámadta a Călin Georgescu előzetes letartóztatásának meghosszabbítását elutasító törvényszéki végzést.
1 hozzászólás