Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Eurostat: Románia lett a „halállista” dobogósa

Iszlai Katalin 2019. július 22., 09:10 utolsó módosítás: 2019. július 22., 09:14
HIRDETÉS

Romániában jegyezték a második legmagasabb halálozási arányt az Európai Unió tagállamai közül, illetve az Unióban kizárólag nálunk hal meg több nő, mint férfi – derül ki az Eurostat halálokokra vonatkozó friss felméréséből. A szakember úgy látja, a kedvezőtlen helyzetért főként az egyének felelősek, hiszen a romániai lakosság kevésbé egészségtudatos, nem fektet hangsúlyt a megelőzésre, nem jár szűrőprogramokra és nagyrészt egészségtelen, mozgásszegény életmódot folytat. 

Képünk illusztráció Fotó: Veres Nándor

Ismét elkeserítő statisztikai adatok láttak napvilágot Romániára vonatkozóan: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett, ám csak 2016-ra vonatkozó adatai szerint nálunk a második legmagasabb a halálozási arány az Unió 28 tagállama közül. Százezer lakosra vetítve 1476 haláleset történt a vizsgált évben az országban, miközben a legkedvezőbb helyzetben lévő Spanyolországban mindössze 829.

Sereghajtó pozíció

Az Eurostat összesítése szerint 2016-ban 5,1 millió személy hunyt el az Unióban, ez mintegy 80 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elhunytak közül 1,7 millióan 75 év alattiak voltak (33%), 1,5 millióan 75 és 85 év közöttiek (29%), 1,9 millióan pedig 85 évnél idősebbek (38%). A vezető halálokok a keringési rendszeri betegségei voltak, elsősorban a szívroham és az agyvérzés, amelyek 1,8 millió személy halálát okozták. A második leggyakoribb okot a daganatos megbetegedések képezték, ezek 1,3 millió európai lakos halálát idézték élő. A harmadik helyen a légzőszervi megbetegedések álltak, amelyek miatt 422 ezren vesztették életüket.

Sokan hunytak el ugyanakkor emésztőrendszeri megbetegedésekben (222 ezer személy), mentális és viselkedészavarok miatt (220 ezren) vagy idegrendszeri betegségekben (219 ezren). Nem csak betegségek követeltek azonban halálos áldozatokat, hiszen a felmérés szerint 237 ezren balesetekben és egyéb külső okok miatt vesztették életüket. Összességében 100 ezer lakosra átlagosan 1002 halálozás jutott 2016-ban az Európai Unióban. A legalacsonyabb halálozási arányt Spanyolországban mérték, ahol 100 ezer lakosra átlagosan 829 halálozás jutott, majd Franciaország (838), Olaszország (843) és Málta (882) következnek a sorban. A lista ellentétes végén Bulgária áll, itt a legmagasabb a halálozási arány 1602 halálesettel 100 ezer lakosra vetítve. A negatív lista második helyén Románia és Lettország áll 1476-1476 halálesettel, ezt Litvánia (1455) és Magyarország (1425) követi.

Románia továbbá egy másik mutatóban az összes többi tagállamtól eltér: kizárólag nálunk hunyt el több nő, mint férfi.

Az egyén felelőssége

A hazai magas halálozási aránynak számos oka van Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője szerint. A szakember érdeklődésünkre elmondta, az egészségi állapot alakulását genetikai és környezeti tényezők együttesen határozzák meg, utóbbinak pedig nagyobb szerep jut. Ezt bizonyítja Elliott P. Joslin orvos elhíresült mondása is, amelyet még 1921-ben fogalmazott meg: „a gének töltik be a fegyvert, de a környezet húzza meg a ravaszt”.

Igaz tehát, hogy esetenként az öröklött hajlam, a fogékonyság miatt fokozottabban ki van téve valaki egy betegségnek, a kialakulását vagy előrehaladottá válását azonban meg lehet előzni egészséges életmóddal, szűrővizsgálatokkal és hasonlókkal.

A baj csak az, hogy pontosan utóbbiak azok, amelyekkel igencsak hadilábon áll a romániai lakosság, amely Tar Gyöngyi szerint nem egészségtudatos. „Nem figyelünk oda, hogy idejében felfedezzük a gondokat, az első jelekre nem megyünk orvoshoz, hanem várjuk, hogy hátha megoldódik magától. A megelőzésre sem fektetünk hangsúlyt, csak mindig előszeretettel szidjuk, hogy Romániában nincsenek szűrőprogramok. Ez igaz, valóban kevés van, a valós probléma azonban az, hogy még ezt a keveset sem veszik igénybe. Évről évre visszaadjuk az ezekre szánt keretösszegeket, mert a vártnál kevesebben jelentkeztek rájuk. A háziorvosoknál lévő ingyenes, általános szűrőprogramot sem használják ki, amely háromévente járna a fiatalabb és évenként az idősebb generációnak. Ennek pont az lenne a célja, hogy időben felfedezzék egy esetleges betegség jeleit, hiszen később sokkal nehezebb a gyógyulás, mégsem jelentkeznek az emberek” – sorolta.

Arra is kitért, hogy

az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a káros szenvedélyek és az alacsony szintű egészségtudatosság nem csak társadalmi, hanem főként egyéni szinten jelent hatalmas problémát.

HIRDETÉS

„A saját egészségemért én vagyok a felelős, nekem kell gondoskodnom magamról. Mindenki mutogat, hogy az állam, a társadalom, az önkormányzatok és az orvosok felelősek azért, hogy valamilyen gondjuk van, de ez nem így van, hiszen az elsődleges felelősség az egyént terheli. Oda kell figyelni, hogy mit eszünk, hogyan élünk, rendszeresen el kell menni szűrővizsgálatokra, ha pedig panaszunk van, azonnal segítséget kell kérni, nem szabad megvárni, hogy elmérgesedjen a helyzet” – hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette: a legszomorúbb az, hogy ezt elméletben mindenki tudja, de a többség mégis félrefordítja a fejét és kifogásokat keres. Utóbbiak közül

gyakran hangoztatják azt, hogy drága az egészséges táplálkozás és a sportolás, de közben elfelejtik, hogy egy betegség kezelésénél semmi sem drágább, főként ha a munkaképességét is elveszíti az ember. Sportolni ráadásul ingyen is lehet, csak akarni kell a szakember szerint.

A nők többlethalálozásáról

Tar Gyöngyit arról is kérdeztük, mi lehet az oka a nők többlethalálozásának az országban a többi tagállamhoz képest. A szakember véleménye szerint ez leginkább a nőgyógyászati problémákkal hozható összefüggésbe, főként a méhnyakrák miatt, hiszen Románia vezető helyen szerepel Európában az ebben a daganatos megbetegedésben elhunytak száma tekintetében.

„Nálunk még mindig szégyen elmenni egy nőgyógyászhoz, a vidéki nők pedig nem is jutnak el. Ebben annak is kulcsszerepe van, hogy nagyon rossz a finanszírozási rendszere a nőgyógyászati szakrendelésnek. Hargita megyében a kórházi járóbeteg rendelőkön kívül egyetlen nőgyógyásznak sincs szerződése az egészségbiztosítási pénztárral. Magánrendelés létezik csak, tehát kizárólag azok jutnak el kivizsgálásra, akik meg tudják fizetni. Az a romániai nők tragédiája, főként a vidéki és szegényebb sorsúaké, hogy egyrészt a munkaidejükből nehezen tudják kiszakítani az erre fordítható időt, másrészt nem tudnak ingyenes kivizsgálásra elmenni, mert nincs akihez.” Ehhez kapcsolódik továbbá elmondása szerint az anyahalálozás is, mert az állapotos nők sem jutnak el minden esetben terhesgondozásra. „Akinek nincs pénzre magánrendelésre, vagy beutazik a városokba és kiállja a hosszú sorokat a kórházi járóbeteg-rendelőkben, vagy egyáltalán nem jut el kivizsgálásra” – zárta.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS