Európai premier volt a vásárhelyi vízműalagút

„A vízépítési és közműépítési műtárgyak jó részét ugyanis a víz és a föld alatt kell keresni. Magam is hosszú évekig lestem a napvilágra kerülés pillanatát, amely végre 2011 októberében el is érkezett” – mondta a szakember. Ekkor kezdtek hozzá ugyanis a régi Maros-gát karbantartási és szabályozott meder-helyreállítási munkálataihoz, amikor az alsó gát zsilipjeit is megnyitották, ami által a két gát közti szakaszon a Maros vízszintje jelentősen csökkent. Így a számtalan homokpad mellett

„Az 1. számú képen jól kivehető az alagút vonalvezetése, amely a meder közepétől a partok felé két irányban emelkedik. Ugyanakkor a kép baloldalán (az alagút alvízi oldalán) látható régi vasbetonhíd félig lebontott lábazatának maradványai jelzik, hogy az alagút közvetlenül a híd felett épült” – mutatott rá Kelemen, aki a 2. számú fotót a vízszint közelében készítette, utalva az alagút méreteire.

Kézimunkával készült minden

„A közműalagút helyszínen kézi erővel csömöszölt, vasalás nélküli monolit betonból készült. A beton minőségéről árulkodik a törések felszínének tömörsége is” – mutatott rá, arra is felhíva a figyelmet, hogy az alagút vakolt falainak száz év után is megmaradt tükörsimasága a hasonló módon épített eredeti (és mindmáig a városi csatornázás gerincét képező) csatornahálózatéhoz hasonló.

Az építési szakaszok hosszáról a kép alsó felén jobbról belógó faág melletti munkahézag rése és a beljebb megroggyant következő szakasz felmagasló vége nyújt tájékoztatást. Nemcsak műszakilag, hanem méreteit tekintve is, a folyómeder alatt épített mintegy 100 méter hosszú közműalagút manapság is jelentős technikai teljesítménynek számító műtárgy. Az a tény, hogy napjainkban egyáltalán még látható, jelzi az építése utáni évtizedekben bekövetkezett medermélyülés nem csekély mértékét is.

Létezett egy hasonló épület?

Olvasónk szerint – noha hiteles információval nem rendelkezik – az alagút jobbparti végénél is léteznie kellett egy hasonló, de talán kisebb épületnek, amelyik a második világháború vége felé bombázás áldozatává vált. Valószínű, hogy az alagút is akkor rongálódott meg olyan mértékben, amely teljesen használhatatlanná tette. A megrongálódott főnyomócsövet azután a később felépített és az 1970-es árvíz után lebontott vasbeton hídra erősített nagyméretű acélcsővel váltották ki, amelynek az épületet is támasztó árvízvédelmi betontámfal síkjában levágott vége ma is üresen tátong az arra tévedőre – hívta fel a figyelmet Kelemen Árpád, aki úgy véli, hogy a folyó jobb partján felhúzott épület létezése mellett szól az a tény, hogy akkortájt a városvezetés a köz érdekeit tisztelve és azt szolgálva, időtálló és városképi szempontból is hangulatos benyomást nyújtó építményeket hozott létre.

Rejtélyek övezik a múltat

A romos állapotában is szép épület a Maroson túli vízművekhez tartozott a múlt században, azt szolgálta ki, annak pincéjéből vezet az alagút át a folyó alatt, illetve szolgálati lakásként működött a pince fölötti része. Pál-Antal Sándor történész, aki az egykori városi vízművek múltját kutatja, lapunknak elmondta, a házról nem lehet sok mindent tudni, azon kívül, hogy Bernády ezt is megjelöltette egy márványtáblával, akárcsak a többi olyan középületet, amelyet a polgármestersége idején építtetett, nem maradt fenn egyéb, sem a tervezőjéről, sem arról, hogy kik lakták, vagy kik dolgoztak benne.

Oniga Erika művészettörténész érdeklődésünkre elmondta, annyit tud, hogy

A tervezője valószínű Radó Sándor, az akkori tiszteletbeli városi főmérnök. „Valószínünek tartom, hogy nem maradt fenn róla sok irat, vagy eleve nem is létezett, hiszen ez csupán egy kis része, tartozéka a vízműveknek, amely egy komplex, hatalmas létesítmény” – magyarázta a művészettörténész.

Filmet is forgattak az udvarán

A környék az 1920-as évek legelején kezdett kiépülni, akkoriban építették a közeli huszárlaktanyát is, illetve egy játékgyárat a közelbe. A Maros-hídról nevezték el az utcát Híd utcának, hiszen ott állt a régi fahíd, amely fölé felhúzták a mai nagy hidat.

a vízvezetékeket felújították, a technológiát korszerűsítették. Lerakatot működtettek benne, többek közt oxigénpalackokat tároltak ott. A ház nem tartozik a polgármesteri hivatal felügyelete alá – bár ezzel kapcsolatban is keringenek úgynevezett városi legendák. Többen is kinézték maguknak, szerették volna megkapni szociális lakásnak, illetve bérleti szerződéssel családi vállalkozásuk számára.

Megérdeklődtük a városházán, illetve a Locativ Rt. lakásgazdálkodási hivatalnál, hogy kinek a tulajdonát képezi. Ovidiu Moldovan, a Locativ igazgatója érdeklődésünkre megerősítette, nem a városháza rendelkezik felette, éppen ezért sem bérbe, sem szociális lakásnak nem is adhatja oda senkinek, ahogy sem az állapotáért, sem a jövőjét illetően nem vállalhat felelősséget érte. A ház udvarán forgatták a Bibliothéque Pascal című magyar film egyes jeleneteit.