Hirdetés
Hirdetés

Európai premier volt a vásárhelyi vízműalagút

Jól kivehető az alagút vonalvezetése •  Fotó: Kelemen Árpád archívuma

Jól kivehető az alagút vonalvezetése

Fotó: Kelemen Árpád archívuma

Város- és technikatörténeti szempontból is igen fontos és felettébb szükséges a Maros-híd közelében lévő csatornaházzal folyamatosan foglalkozni, ráirányítani a figyelmet – véli Kelemen Árpád nyugalmazott vízépítő mérnök.

Antal Erika

2018. május 07., 13:022018. május 07., 13:02

2018. május 07., 13:192018. május 07., 13:19

Marosvásárhelyi olvasónk elmondta, nemcsak a szakmájához, hanem érdeklődési köréhez is szorosan kapcsolódik a városi vízszolgáltató tulajdonát képező, a folyóparton, a Maros-híd mellett lévő épület, illetve az onnan induló és a Maros alatt áthaladó alagút, amelyet Bernády György polgármestersége alatt építettek, és amely – Kelemen szerint – a maga idejében egyedülálló volt egész Európában.

Kiemelkedés a víz alól

Volt egy alagút a Maros alatt, amely a híd melletti háztól indult. De hogy az milyen volt igazából, arra már senki nem emlékszik, az sem tudható, hogy még létezik-e, pedig jó volna mindezt tisztázni végre – vallják a történészek. Kelemen Árpád lapunknak elmondta, az alagút, pontosabban a közműalagút,

maradványaiban ugyan, de létezik.

„A vízépítési és közműépítési műtárgyak jó részét ugyanis a víz és a föld alatt kell keresni. Magam is hosszú évekig lestem a napvilágra kerülés pillanatát, amely végre 2011 októberében el is érkezett” – mondta a szakember. Ekkor kezdtek hozzá ugyanis a régi Maros-gát karbantartási és szabályozott meder-helyreállítási munkálataihoz, amikor az alsó gát zsilipjeit is megnyitották, ami által a két gát közti szakaszon a Maros vízszintje jelentősen csökkent. Így a számtalan homokpad mellett

a régi közműalagút is kiemelkedett a vízből.

„Az 1. számú képen jól kivehető az alagút vonalvezetése, amely a meder közepétől a partok felé két irányban emelkedik. Ugyanakkor a kép baloldalán (az alagút alvízi oldalán) látható régi vasbetonhíd félig lebontott lábazatának maradványai jelzik, hogy az alagút közvetlenül a híd felett épült” – mutatott rá Kelemen, aki a 2. számú fotót a vízszint közelében készítette, utalva az alagút méreteire.

Kézimunkával készült minden

„A közműalagút helyszínen kézi erővel csömöszölt, vasalás nélküli monolit betonból készült. A beton minőségéről árulkodik a törések felszínének tömörsége is” – mutatott rá, arra is felhíva a figyelmet, hogy az alagút vakolt falainak száz év után is megmaradt tükörsimasága a hasonló módon épített eredeti (és mindmáig a városi csatornázás gerincét képező) csatornahálózatéhoz hasonló.

A száz éve épített létesítmény 2011 őszén volt újra látható •  Fotó: Kelemen Árpád archívuma Galéria

A száz éve épített létesítmény 2011 őszén volt újra látható

Fotó: Kelemen Árpád archívuma

„A helyszíni méréseim alapján megállapíthattam hogy a legömbölyített csúcsú, gótikus boltív keresztmetszetű alagút járható volt, lehetővé téve az ott elhelyezett kb. 250–350 mm átmérőjű – vasöntvényből, esetleg acélból készült – főnyomócső ellenőrzését és karbantartását” – mondta. A kép ugyanakkor a kivitelezés műszaki megoldásairól is szolgáltat fontos információkat. Noha az akkori időjárás, a száraz, csapadékmentes periódus kedvezett az építkezésnek, azért a víztelenítést folyamatosan biztosítaniuk kellett a szakembereknek.

„Az alagút jobb felén, vagyis a felvízi oldalán kiálló korhadt deszkavégek ugyanis a mederbe levert szádpalló maradványai, ezek biztosították a munkaárok víztelenítését, és amint elhelyezésük is mutatja, a zsaluzat részét is képezték” – magyarázta a fotón látható részleteket a vízépítő mérnök. Ugyanakkor más részletek azt is jelzik, hogy

az alagutat szakaszonként építették, a munkahézagokat pedig falécek beépítésével tették vízzáróvá.

Az építési szakaszok hosszáról a kép alsó felén jobbról belógó faág melletti munkahézag rése és a beljebb megroggyant következő szakasz felmagasló vége nyújt tájékoztatást. Nemcsak műszakilag, hanem méreteit tekintve is, a folyómeder alatt épített mintegy 100 méter hosszú közműalagút manapság is jelentős technikai teljesítménynek számító műtárgy. Az a tény, hogy napjainkban egyáltalán még látható, jelzi az építése utáni évtizedekben bekövetkezett medermélyülés nem csekély mértékét is.

Létezett egy hasonló épület?

Olvasónk szerint – noha hiteles információval nem rendelkezik – az alagút jobbparti végénél is léteznie kellett egy hasonló, de talán kisebb épületnek, amelyik a második világháború vége felé bombázás áldozatává vált. Valószínű, hogy az alagút is akkor rongálódott meg olyan mértékben, amely teljesen használhatatlanná tette. A megrongálódott főnyomócsövet azután a később felépített és az 1970-es árvíz után lebontott vasbeton hídra erősített nagyméretű acélcsővel váltották ki, amelynek az épületet is támasztó árvízvédelmi betontámfal síkjában levágott vége ma is üresen tátong az arra tévedőre – hívta fel a figyelmet Kelemen Árpád, aki úgy véli, hogy a folyó jobb partján felhúzott épület létezése mellett szól az a tény, hogy akkortájt a városvezetés a köz érdekeit tisztelve és azt szolgálva, időtálló és városképi szempontból is hangulatos benyomást nyújtó építményeket hozott létre.

Rejtélyek övezik a múltat

A romos állapotában is szép épület a Maroson túli vízművekhez tartozott a múlt században, azt szolgálta ki, annak pincéjéből vezet az alagút át a folyó alatt, illetve szolgálati lakásként működött a pince fölötti része. Pál-Antal Sándor történész, aki az egykori városi vízművek múltját kutatja, lapunknak elmondta, a házról nem lehet sok mindent tudni, azon kívül, hogy Bernády ezt is megjelöltette egy márványtáblával, akárcsak a többi olyan középületet, amelyet a polgármestersége idején építtetett, nem maradt fenn egyéb, sem a tervezőjéről, sem arról, hogy kik lakták, vagy kik dolgoztak benne.

Hirdetés

Oniga Erika művészettörténész érdeklődésünkre elmondta, annyit tud, hogy

csatornaházként vagy csatornaőrházként volt nyilván tartva, és úgy tűnik, hogy 1910-ben volt tervezve és építve.

A tervezője valószínű Radó Sándor, az akkori tiszteletbeli városi főmérnök. „Valószínünek tartom, hogy nem maradt fenn róla sok irat, vagy eleve nem is létezett, hiszen ez csupán egy kis része, tartozéka a vízműveknek, amely egy komplex, hatalmas létesítmény” – magyarázta a művészettörténész.

Filmet is forgattak az udvarán

A környék az 1920-as évek legelején kezdett kiépülni, akkoriban építették a közeli huszárlaktanyát is, illetve egy játékgyárat a közelbe. A Maros-hídról nevezték el az utcát Híd utcának, hiszen ott állt a régi fahíd, amely fölé felhúzták a mai nagy hidat.

A teljes romlás is az új híd építésekor kezdődött el igazából, hiszen a munkálatok nem kímélték a hídfőnél álló házat, amely időközben funkcióját veszítette,

a vízvezetékeket felújították, a technológiát korszerűsítették. Lerakatot működtettek benne, többek közt oxigénpalackokat tároltak ott. A ház nem tartozik a polgármesteri hivatal felügyelete alá – bár ezzel kapcsolatban is keringenek úgynevezett városi legendák. Többen is kinézték maguknak, szerették volna megkapni szociális lakásnak, illetve bérleti szerződéssel családi vállalkozásuk számára.

Megérdeklődtük a városházán, illetve a Locativ Rt. lakásgazdálkodási hivatalnál, hogy kinek a tulajdonát képezi. Ovidiu Moldovan, a Locativ igazgatója érdeklődésünkre megerősítette, nem a városháza rendelkezik felette, éppen ezért sem bérbe, sem szociális lakásnak nem is adhatja oda senkinek, ahogy sem az állapotáért, sem a jövőjét illetően nem vállalhat felelősséget érte. A ház udvarán forgatták a Bibliothéque Pascal című magyar film egyes jeleneteit.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 23., péntek

Egy 72 éves donor szervei több betegnek adhatnak reményt

Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.

Egy 72 éves donor szervei több betegnek adhatnak reményt
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Tiltakozásra készülnek az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben

A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.

Tiltakozásra készülnek az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben
2026. január 23., péntek

Nicușor Dan: nőtt a feszültség a koalícióban, a politikai stabilitás aggasztja a befektetőket

Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.

Nicușor Dan: nőtt a feszültség a koalícióban, a politikai stabilitás aggasztja a befektetőket
2026. január 22., csütörtök

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók

Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár
2026. január 22., csütörtök

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében

Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében
2026. január 22., csütörtök

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat

A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat
2026. január 22., csütörtök

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
2026. január 22., csütörtök

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia

A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia
Hirdetés