Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:24

Meghalt egy ember, miután tíz méter mély kútba zuhant

09:08

Románia a harmadik helyen végzett az Euróvíziós Dalfesztiválon – videóval

08:55

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

23:31

Fővárosi pontszerzéssel biztosan dobogós és európai kupainduló a Kolozsvári CFR

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megalakult a Tisza-kormány

Érdemes lenne tovább kutatni a föld alatt Ditró múltját

Fotó: Tarisznyás Márton Múzeum

Több helyszínen is ásatások zajlottak Gyergyóditró belterületén az elmúlt hónapokban, amelyek során a falu múltjához köthető tárgyi emlékeket kerestek a régészek. Egyelőre nem sok lelettel gazdagodtak, de úgy látják, a jövőben érdemes lenne folytatni a kutatásokat.

Gergely Imre

2021. október 15., 09:062021. október 15., 09:06

2021. október 15., 10:222021. október 15., 10:22

1953-ban a ditrói Kőhídi-iskola mellett több sírt találtak, az egyikben talán egy nyílhegy is volt – legalábbis így jegyezte fel a gyergyószentmiklósi múzeum névadója, Tarisznyás Márton. Tulajdonképpen ez keltette fel a régészek érdeklődését – mondta el érdeklődésünkre Puskás-Kolozsvári Frederic muzeográfus.

Korábban Ditró belterületén nem folytak ilyen jellegű kutatások, a szakemberek pedig arra számítottak, hogy egy kis szerencsével akár 15–16. századi leletanyagot is találhatnak, hiszen a falu ebben az időszakban keletkezett, első írásos említése 1567-ből való, amikor 26 kapuval szerepelt a feljegyzésben.

Nehézséget jelentett, hogy Tarisznyás Márton nem írta le pontosan, hogy konkrétan hol is volt az ’50-es években megtalált sírok helye, így eléggé nagy területen kellett volna vizsgálódni. A Székely Nemzeti Múzeum régésze, Sztáncsuj Sándor által vezetett ásatás során a Kőhídi-iskola területét több szelvénnyel is kutatták, de 20. századinál régebbi leletek nem bukkantak elő (az egyetlen kivételt egy szórványként előkerült őskori szilex penge töredéke jelenti), így kizárható, hogy ott lett volna az egykori temetkezőhely.

Ezután továbbra is a közelben, de a Martonka-pataktól délre folytatódtak, ahol már az 1700-as évek második felében rajzolt térképeken is megjelenik az a csatorna, amellyel a Martonka és a Ditró patakokat összekötötték. Itt már számos, a 18. századra jellemző cserepet és kályhacsempe töredéket is találtak, valamint egy kisebb épület kötőanyag nélküli kövekből kirakott oldalfalával is találkoztak, de nem állapíthatták meg, hogy pontosan mi ez az építmény, mert az ásatási szelvényt abba az irányba nem lehetett tovább bővíteni.

Fotó: Tarisznyás Márton Múzeum

Mint Puskás-Kolozsvári Frederic megjegyezte,

több, régészeti szempontból érdekesnek tűnő hely magánterület, így azokon nem kutathattak, csak önkormányzati és egyházi tulajdonban levő telkeken folyt feltárás.

A Tarisznyás Márton Múzeum honlapján olvasható, hogy a kutatók két további szelvényt nyitottak a szomszédos domboldalon, azt feltételezve, hogy esetleg itt lett volna egy régi temető, ezek a szelvények azonban teljesen üresnek bizonyultak.

„Mindazonáltal egy fejedelemség kori kápolna meglétére utalhat a felszegi I. tízesben található, mára már beépült Kápolna dombja, amely Vámszer Géza gyűjtésében is megjelenik. A felszíni kutatásaink során ennek helyét sajnos egyelőre nem sikerült azonosítanunk, további szelvények nyitására pedig már nem adódott lehetőségünk. Az egykori kápolna azonosítására és feltárására talán majd a jövőben vállalkozhatunk, egy újabb célirányos régészeti kutatás keretében” – olvasható a múzeum honlapján.

Fotó: Dezső Ákos

Puskás-Kolozsvári asztalán több Ditróban előkerült fémtárgy is található, de további kutatómunkát igényel ezek korának, funkciójának megállapítása. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy mikor folytatódhat a ditrói régészeti kutatás. A gyergyószentmiklósi múzeum szakemberétől megtudtuk, további gyergyószéki kutatásokat is szeretnének megvalósítani, például a dancurási első világháborús katonai temető, vagy a Gac-oldali katonasírok feltárásán is gondolkodnak, de ezek mindenképpen hosszabb, több éves munkálatokat jelentenének.