Nevelőszülőknél. A gondozásba vett gyermek együtt nevelkedhet a családtagokkal. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Újabb hivatásos nevelőszülőket alkalmaznak a Kovászna megyei gyermekvédelmi rendszerbe – szám szerint huszonnégyet – annak ellenére, hogy a kormány felelőtlen döntései egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorják az ellátást.
2018. szeptember 12., 19:032018. szeptember 12., 19:03
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, minél inkább nehezítik a szociális ellátást Bukarestből, annál inkább odaállnak helyben, és pótolják a szükséges forrásokat, hogy a rendszer tisztességesen működhessen. A kormány azzal, hogy az idei első költségvetés-kiegészítése során nem biztosította a szükséges forrásokat a gyermekvédelemnek, az elmúlt húsz évben példátlan helyzetet teremtett, ezért a Kovászna megyei önkormányzat augusztus végén a fejlesztésre elkülönített pénzből csoportosított át, hogy október végéig szavatolni tudja a rendszer működését.
„Innovatív megoldásokat keresünk, azt szeretnénk, hogy az állami gondozásba kerülő gyermekeknek jobb környezetet tudjunk biztosítani, mint amibe beleszülettek: szerethető nevelőszülőket” – mondta a megyei önkormányzat elnöke. Kifejtette, jelenleg 129 hivatásos nevelőszülő dolgozik Kovászna megyében, de további huszonnégy állás finanszírozására teremtettek keretet, amivel újabb ötven gyermeket tudnak ilyen körülmények között elhelyezni.
Vass Mária, a Kovászna megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője elmondta, az állami gondozásban lévő gyermekek egyharmada van hivatásos nevelőszülőknél. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a leghatékonyabb, hiszen
Rámutatott egy hivatásos nevelőszülő nettó fizetése 1590 lej egészséges gyermekek esetében, 2742 lej pedig fogyatékkal élő kiskorú gondozása esetén, de a javadalmazás régiség függvényében növekszik, akár meg is duplázódhat. A gondjaikra bízott egészséges gyermekek után 684 lejt kapnak, a fogyatékkal élő gyermekek esetében ez az összeg 900 lej, ebből kell fedezniük a gyermek teljes ellátását.
Kovászna megyében inkább az idősebbek, az ötven év felettiek dolgoznak hivatásos nevelőszülőként.
Vass Mária előnyként említette, hogy a hivatásos nevelőszülő párhuzamosan a saját családját is el tudja látni. Most nagy erőkkel népszerűsítik a hivatást, hogy alkalmazni tudjanak, elsősorban Erdővidéken, mert ott kevesebben dolgoznak a rendszerben.
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!