
Izsák Balázs és Kulcsár-Terza József előadása: napirenden az autonómia
Fotó: Gergely Imre
Melyek a soron következő tennivalók a Székelyföldi autonómia eléréséért folytatott küzdelemben? Erre adtak válaszokat csütörtökön Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az EMI-táborban. Székelyföldön, Brüsszelben és Bukarestben is újabb lépéseket terveznek.
2018. július 19., 17:202018. július 19., 17:20
2018. július 19., 17:232018. július 19., 17:23
Statisztikákkal, számadatokkal igazolta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy a magyar többségű romániai megyék egyre inkább elmaradnak a közép-romániai fejlesztési régió fejlettebb zónáihoz képest. Ez azt jelenti, hogy
Itt a gazdaság stagnál, míg például Brassó térségében jelentősen növekedik. Erről tájékoztatták nemrégiben Strasbourgban a Kisebbségi Intergroup uniós munkacsoportot is. Ennek tagjai megdöbbentek a számok láttán – mondta el Izsák Balázs az EMI-tábor előadósátrában. A következő feladat most, hogy az ügyben parlamenti lobbicsoport érveljen egy olyan jogszabály megszavazásáért, amely külön figyelne Székelyföldre és más európai régiókra, amelyek nem részesülnek a kohéziós politika előnyeiből különböző helyi sajátosságaik miatt.
Kulcsár-Terza József a tavalyi év végén nyújtotta be a bukaresti parlamentbe Székelyföld autonómiatervezetét. Ezt azóta elutasították sorban a parlament bizottságai, a képviselőház és a szenátus is. Úgy gondolja azonban, hogy nem volt hiábavaló a kezdeményezés. Annak ellenére, hogy a parlament román tagjai semmilyen érdemi vitát nem akartak a tervezetről, és az alkotmányellenességet ismételgetve leszavazták a statútumot, láthatók pozitív hozadékok is szerinte.
Merthogy kiderült, nem ismerik a lényegét.
A dél-tiroli autonómiatervezetet is sokszor be kellett terjeszteni, amíg érdemben tárgyaltak róla, és még többször, míg el is fogadták. Ezt kell tenni itt is – szögezte le Kulcsár-Terza. Elmondta, szaván fogja azokat a képviselőket, akik nyitottnak mutatkoztak a tárgyalásokra, az ősszel meg is hívja őket megbeszélésekre.
– mondta a képviselő.
Abban bízik, hogy 2019-ben immár a teljes RMDSZ parlamenti frakció aláírásával újra beterjesztik a tervezetet.
Izsák Balázs hozzáfűzte, hogy a parlament törvényhozási tanácsának véleményezése Románia kormánya hivatalos álláspontjának tekinthető. Az abban foglaltakat nem kell elfogadni, sőt minden abban szereplő valótlanságot, csúsztatást, hamisítást meg kell cáfolni. Ezt a választ pedig az egész székelység nevében kell megadni. Ezért hamarosan megfogalmazzák ezt a választ, közvitát kezdeményeznek róla, és aláírásgyűjtést is szerveznek, hogy minél többen jelezzék, egyetértenek annak tartalmával.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!