
A belvárosi romos épületeket tatarozni kell, adóemeléstől függetlenül
Fotó: Haáz Vince
Kisebb vita alakult ki marosvásárhelyi tanácsosok szeptemberi ülésén, csütörtökön. Végül Soós Zoltán polgármester visszavonta azt a 25 határozattervezetet, amely a 300-500 százalékos adóemelést terjesztett elő azokra a lakástulajdonosokra, akiknek elhanyagolt, a városképet rontó épülete van. Az is elhangzott, hogy 2023-ban viszont várható, hogy a málló vakolatú épületek tulajdonosait megbírságolják.
2022. szeptember 29., 16:572022. szeptember 29., 16:57
A helyi tanács egyik 2020-as határozata kimondja, hogy megemelt lakásadót lehet kiróni azokra a tulajdonosokra, akiknek elhanyagolt épületeik vannak. Akkor a helyi rendőrség felmérte a belvárosban levő romos épületeket, és tájékoztatták a lakókat, hogy rendbe kell tenniük ingatlanjaikat. A koronavírus-járvány miatt azonban 2021-ben nem alkalmazták az adóemelést. A Számvevőszék vizsgálata azonban kimutatta, hogy hiányoznak ezek az összegek a költségvetésből, majd felszólította a városházát, hogy alkalmazza a korábbi döntéseit. Ezen utasítás alapján a városi tanács napirendjére került 25 napirendi pont, amely 300-500 százalékos adóemelésről szól, visszamenőleg 2021-re.
A csütörtöki tanácsülésen több önkormányzati képviselő felszólalt az ügy kapcsán, és arról beszéltek, hogy ezek a tervezetek nem törvényesek. A szociáldemokrata párti Sergiu Papuc szerint a tervezetek alkotmányellenesek és nem lehet visszamenőleg adót emelni. Frunda Csenge, az RMDSZ frakcióvezetője arról beszélt, hogy
Elhangzott az is, hogy a szakbizottságokban is ellenezték ezen határozattervezeteket.
A tanácsosok által feltett kérdésekre válaszolva a városi adóügyi igazgatóság vezetője, Szövérfi László elmondta, hogy az adóügyi törvénykönyv értelmében 5 évre visszamenőleg is ki lehet róni adókat, ha az indokolt. Azért nem alkalmazták 2021-re a megemelt adókat, mert figyelembe vették, hogy 2020-ban (a koronavírus-járvány idején) sok intézmény be volt zárva, ezért nem lehetett épületeket megfelelő módon felújítani. Szövérfi arról is beszélt, hogy bár a helyi tanácsi döntés megvan, az előírások szerint a büntetésként kirótt adóemelést egyenként jóvá kell hagyják a tanácsosok is.
Az is elhangzott, hogy bár most, visszamenőleg nem alkalmazták a megemelte adózást, de 2023-ra újra napirenden lesz ez.
Nem kényszerül elbocsátásokra Hargita Megye Tanácsa, miután az intézményt már tavaly nyáron átszervezték. Így az új közigazgatási reform nem érinti a működésüket: a sürgősségi kormányrendelet által előírt keretszámba „kényelmesen” beleférnek.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán a kóbor kutyákkal foglalkozó állatvédelmi felügyelet (ASPA).
Megérkeztek a próbaérettségi eredményei: Maros megyében a vizsgázók valamivel több mint fele átment, míg Háromszéken a részvétel hiányosságai torzítják az összképet. Hargita megyében nem készült nyilvános összesítés.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán, ahol a megengedett sebességhatár 130 km/óra – tájékoztatott szerdán a Hunyad megyei rendőrség.
Jóváhagyta szerdán a pénzügyminisztérium a nyugdíjasoknak szánt gyógykezelési jegyek odaítélését szabályozó tervezetet.
A szociális felügyelők márciusban országszerte 745 ellenőrzést végeztek, és 41 bírságot, illetve figyelmeztetést szabtak ki, összesen 282 ezer lej értékben a szociális ellátás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg a gazdasági növekedés, az infláció és a költségvetési mozgástér figyelembevételével.
Mintegy 44 millió lej jut idén a háromszéki önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozására. A keretösszeget a polgármesterekkel való egyeztetés után osztotta el a megyei tanács úgy, hogy minden község kapjon legalább 200 ezer lejt.
szóljon hozzá!