A belvárosi romos épületeket tatarozni kell, adóemeléstől függetlenül
Fotó: Haáz Vince
Kisebb vita alakult ki marosvásárhelyi tanácsosok szeptemberi ülésén, csütörtökön. Végül Soós Zoltán polgármester visszavonta azt a 25 határozattervezetet, amely a 300-500 százalékos adóemelést terjesztett elő azokra a lakástulajdonosokra, akiknek elhanyagolt, a városképet rontó épülete van. Az is elhangzott, hogy 2023-ban viszont várható, hogy a málló vakolatú épületek tulajdonosait megbírságolják.
2022. szeptember 29., 16:572022. szeptember 29., 16:57
A helyi tanács egyik 2020-as határozata kimondja, hogy megemelt lakásadót lehet kiróni azokra a tulajdonosokra, akiknek elhanyagolt épületeik vannak. Akkor a helyi rendőrség felmérte a belvárosban levő romos épületeket, és tájékoztatták a lakókat, hogy rendbe kell tenniük ingatlanjaikat. A koronavírus-járvány miatt azonban 2021-ben nem alkalmazták az adóemelést. A Számvevőszék vizsgálata azonban kimutatta, hogy hiányoznak ezek az összegek a költségvetésből, majd felszólította a városházát, hogy alkalmazza a korábbi döntéseit. Ezen utasítás alapján a városi tanács napirendjére került 25 napirendi pont, amely 300-500 százalékos adóemelésről szól, visszamenőleg 2021-re.
A csütörtöki tanácsülésen több önkormányzati képviselő felszólalt az ügy kapcsán, és arról beszéltek, hogy ezek a tervezetek nem törvényesek. A szociáldemokrata párti Sergiu Papuc szerint a tervezetek alkotmányellenesek és nem lehet visszamenőleg adót emelni. Frunda Csenge, az RMDSZ frakcióvezetője arról beszélt, hogy
Elhangzott az is, hogy a szakbizottságokban is ellenezték ezen határozattervezeteket.
A tanácsosok által feltett kérdésekre válaszolva a városi adóügyi igazgatóság vezetője, Szövérfi László elmondta, hogy az adóügyi törvénykönyv értelmében 5 évre visszamenőleg is ki lehet róni adókat, ha az indokolt. Azért nem alkalmazták 2021-re a megemelt adókat, mert figyelembe vették, hogy 2020-ban (a koronavírus-járvány idején) sok intézmény be volt zárva, ezért nem lehetett épületeket megfelelő módon felújítani. Szövérfi arról is beszélt, hogy bár a helyi tanácsi döntés megvan, az előírások szerint a büntetésként kirótt adóemelést egyenként jóvá kell hagyják a tanácsosok is.
Az is elhangzott, hogy bár most, visszamenőleg nem alkalmazták a megemelte adózást, de 2023-ra újra napirenden lesz ez.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
Munkabalesetben vesztette életét egy férfi csütörtökön, aki egy sepsiszentgyörgyi oktatási intézmény felújítási munkálatában vett részt.
Őrizetbe vettek a hatóságok egy 41 éves férfit szerdán Marosvásárhelyen, aki a megalapozott gyanú szerint kábítószert csempészett az országba, melyet itt akart értékesíteni.
A román vízügyi igazgatóság több százmillió euró uniós forrást veszített el hibás döntések és a rossz vezetés miatt – a következmények Parajdon is érezhetők, ahol a bányakatasztrófa a vízügyi mulasztásokkal is összefüggésbe hozható.
szóljon hozzá!