
A belvárosi romos épületeket tatarozni kell, adóemeléstől függetlenül
Fotó: Haáz Vince
Kisebb vita alakult ki marosvásárhelyi tanácsosok szeptemberi ülésén, csütörtökön. Végül Soós Zoltán polgármester visszavonta azt a 25 határozattervezetet, amely a 300-500 százalékos adóemelést terjesztett elő azokra a lakástulajdonosokra, akiknek elhanyagolt, a városképet rontó épülete van. Az is elhangzott, hogy 2023-ban viszont várható, hogy a málló vakolatú épületek tulajdonosait megbírságolják.
2022. szeptember 29., 16:572022. szeptember 29., 16:57
A helyi tanács egyik 2020-as határozata kimondja, hogy megemelt lakásadót lehet kiróni azokra a tulajdonosokra, akiknek elhanyagolt épületeik vannak. Akkor a helyi rendőrség felmérte a belvárosban levő romos épületeket, és tájékoztatták a lakókat, hogy rendbe kell tenniük ingatlanjaikat. A koronavírus-járvány miatt azonban 2021-ben nem alkalmazták az adóemelést. A Számvevőszék vizsgálata azonban kimutatta, hogy hiányoznak ezek az összegek a költségvetésből, majd felszólította a városházát, hogy alkalmazza a korábbi döntéseit. Ezen utasítás alapján a városi tanács napirendjére került 25 napirendi pont, amely 300-500 százalékos adóemelésről szól, visszamenőleg 2021-re.
A csütörtöki tanácsülésen több önkormányzati képviselő felszólalt az ügy kapcsán, és arról beszéltek, hogy ezek a tervezetek nem törvényesek. A szociáldemokrata párti Sergiu Papuc szerint a tervezetek alkotmányellenesek és nem lehet visszamenőleg adót emelni. Frunda Csenge, az RMDSZ frakcióvezetője arról beszélt, hogy
Elhangzott az is, hogy a szakbizottságokban is ellenezték ezen határozattervezeteket.
A tanácsosok által feltett kérdésekre válaszolva a városi adóügyi igazgatóság vezetője, Szövérfi László elmondta, hogy az adóügyi törvénykönyv értelmében 5 évre visszamenőleg is ki lehet róni adókat, ha az indokolt. Azért nem alkalmazták 2021-re a megemelt adókat, mert figyelembe vették, hogy 2020-ban (a koronavírus-járvány idején) sok intézmény be volt zárva, ezért nem lehetett épületeket megfelelő módon felújítani. Szövérfi arról is beszélt, hogy bár a helyi tanácsi döntés megvan, az előírások szerint a büntetésként kirótt adóemelést egyenként jóvá kell hagyják a tanácsosok is.
Az is elhangzott, hogy bár most, visszamenőleg nem alkalmazták a megemelte adózást, de 2023-ra újra napirenden lesz ez.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.
Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.
Nem könnyű jegyet kapni az idén Budapesten rendezendő BL-döntőre, a semleges szurkolónak még ahhoz is nagy szerencsére volt szüksége, hogy egyáltalán sorba állhasson két jegyért.
A jobboldai közösség teljes megújításáról beszélt a miniszterelnök, a Fidesz elnöke csütörtökön a Patrióta Youtube csatornáján közvetített interjúban. Orbán Viktor úgy értékelte, a kormánypártok egyértelmű vereséget szenvedtek.
Mérgező vörösbarna papsapkagombát árultak a múlt héten a sepsiszentgyörgyi központi piacon, feltehetően a kucsmagombával való hasonlósága miatt. A figyelmeztetés különösen fontos, mert jelenleg mindkét gombafaj szezonja tart.
Csütörtöki ülésén a kormány mintegy 266,7 millió lejt különített el a kormányfőtitkárság költségvetéséből a nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatására.
Csütörtöki ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a pedagógusi álláshelyek meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását.
szóljon hozzá!