
A belvárosi romos épületeket tatarozni kell, adóemeléstől függetlenül
Fotó: Haáz Vince
Kisebb vita alakult ki marosvásárhelyi tanácsosok szeptemberi ülésén, csütörtökön. Végül Soós Zoltán polgármester visszavonta azt a 25 határozattervezetet, amely a 300-500 százalékos adóemelést terjesztett elő azokra a lakástulajdonosokra, akiknek elhanyagolt, a városképet rontó épülete van. Az is elhangzott, hogy 2023-ban viszont várható, hogy a málló vakolatú épületek tulajdonosait megbírságolják.
2022. szeptember 29., 16:572022. szeptember 29., 16:57
A helyi tanács egyik 2020-as határozata kimondja, hogy megemelt lakásadót lehet kiróni azokra a tulajdonosokra, akiknek elhanyagolt épületeik vannak. Akkor a helyi rendőrség felmérte a belvárosban levő romos épületeket, és tájékoztatták a lakókat, hogy rendbe kell tenniük ingatlanjaikat. A koronavírus-járvány miatt azonban 2021-ben nem alkalmazták az adóemelést. A Számvevőszék vizsgálata azonban kimutatta, hogy hiányoznak ezek az összegek a költségvetésből, majd felszólította a városházát, hogy alkalmazza a korábbi döntéseit. Ezen utasítás alapján a városi tanács napirendjére került 25 napirendi pont, amely 300-500 százalékos adóemelésről szól, visszamenőleg 2021-re.
A csütörtöki tanácsülésen több önkormányzati képviselő felszólalt az ügy kapcsán, és arról beszéltek, hogy ezek a tervezetek nem törvényesek. A szociáldemokrata párti Sergiu Papuc szerint a tervezetek alkotmányellenesek és nem lehet visszamenőleg adót emelni. Frunda Csenge, az RMDSZ frakcióvezetője arról beszélt, hogy
Elhangzott az is, hogy a szakbizottságokban is ellenezték ezen határozattervezeteket.
A tanácsosok által feltett kérdésekre válaszolva a városi adóügyi igazgatóság vezetője, Szövérfi László elmondta, hogy az adóügyi törvénykönyv értelmében 5 évre visszamenőleg is ki lehet róni adókat, ha az indokolt. Azért nem alkalmazták 2021-re a megemelt adókat, mert figyelembe vették, hogy 2020-ban (a koronavírus-járvány idején) sok intézmény be volt zárva, ezért nem lehetett épületeket megfelelő módon felújítani. Szövérfi arról is beszélt, hogy bár a helyi tanácsi döntés megvan, az előírások szerint a büntetésként kirótt adóemelést egyenként jóvá kell hagyják a tanácsosok is.
Az is elhangzott, hogy bár most, visszamenőleg nem alkalmazták a megemelte adózást, de 2023-ra újra napirenden lesz ez.
Teljesen átalakul a közmédia intézményrendszere, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt.
Kedd délutánra és estére hőségre, illetve zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Kimutatást kért a fejlesztési minisztérium az önkormányzatoktól az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) keretéből finanszírozott beruházások kivitelezési stádiumáról. Arra kíváncsiak, hogy ezek elkészülnek-e határidőre vagy sem.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a középiskolások új opcionális tantárgya, a térinformatika (GIS) tanterve – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Nicușor Dan államfő kedden újabb egyeztetéseket folytat a parlamenti pártok delegációival egy új miniszterelnök-jelölt nevesítése érdekében.
Nem kaptak konkrét ígéreteket az ügyvivő kormány képviselőitől, ezért a Sanitas szakszervezet folytatja a két hete megkezdett japánsztrájkot az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában – tájékoztat a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége – jelentette ki kedden Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint a Veștea-kormány beiktatásának elutasításával bebizonyosodott, hogy a többi párt valójában ugyanazt a célt követi: „a hatalmat bármi áron”.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfő este kijelentette, hogy felelősen kezelte a kormányalakítást, és jó szándékkal vállalta ezt a feladatot.
szóljon hozzá!