
A belvárosi romos épületeket tatarozni kell, adóemeléstől függetlenül
Fotó: Haáz Vince
Kisebb vita alakult ki marosvásárhelyi tanácsosok szeptemberi ülésén, csütörtökön. Végül Soós Zoltán polgármester visszavonta azt a 25 határozattervezetet, amely a 300-500 százalékos adóemelést terjesztett elő azokra a lakástulajdonosokra, akiknek elhanyagolt, a városképet rontó épülete van. Az is elhangzott, hogy 2023-ban viszont várható, hogy a málló vakolatú épületek tulajdonosait megbírságolják.
2022. szeptember 29., 16:572022. szeptember 29., 16:57
A helyi tanács egyik 2020-as határozata kimondja, hogy megemelt lakásadót lehet kiróni azokra a tulajdonosokra, akiknek elhanyagolt épületeik vannak. Akkor a helyi rendőrség felmérte a belvárosban levő romos épületeket, és tájékoztatták a lakókat, hogy rendbe kell tenniük ingatlanjaikat. A koronavírus-járvány miatt azonban 2021-ben nem alkalmazták az adóemelést. A Számvevőszék vizsgálata azonban kimutatta, hogy hiányoznak ezek az összegek a költségvetésből, majd felszólította a városházát, hogy alkalmazza a korábbi döntéseit. Ezen utasítás alapján a városi tanács napirendjére került 25 napirendi pont, amely 300-500 százalékos adóemelésről szól, visszamenőleg 2021-re.
A csütörtöki tanácsülésen több önkormányzati képviselő felszólalt az ügy kapcsán, és arról beszéltek, hogy ezek a tervezetek nem törvényesek. A szociáldemokrata párti Sergiu Papuc szerint a tervezetek alkotmányellenesek és nem lehet visszamenőleg adót emelni. Frunda Csenge, az RMDSZ frakcióvezetője arról beszélt, hogy
Elhangzott az is, hogy a szakbizottságokban is ellenezték ezen határozattervezeteket.
A tanácsosok által feltett kérdésekre válaszolva a városi adóügyi igazgatóság vezetője, Szövérfi László elmondta, hogy az adóügyi törvénykönyv értelmében 5 évre visszamenőleg is ki lehet róni adókat, ha az indokolt. Azért nem alkalmazták 2021-re a megemelt adókat, mert figyelembe vették, hogy 2020-ban (a koronavírus-járvány idején) sok intézmény be volt zárva, ezért nem lehetett épületeket megfelelő módon felújítani. Szövérfi arról is beszélt, hogy bár a helyi tanácsi döntés megvan, az előírások szerint a büntetésként kirótt adóemelést egyenként jóvá kell hagyják a tanácsosok is.
Az is elhangzott, hogy bár most, visszamenőleg nem alkalmazták a megemelte adózást, de 2023-ra újra napirenden lesz ez.
Nagy Miklós Gábor Bozgor című kötetét mutatják be hétfőn este hat órakor a gyergyószetmiklósi városi könyvtárban. A kényszerű helyzet miatt Magyarországra települt alkotó az otthon és az idegenség jelentését fejtegeti művében.
Kereskedő cégeket ellenőriztek a hatóságok és az erdőrendészeti szakemberek, akik egy vállalkozásnál 23 köbméter olyan faanyagot találtak, amelynek eredetét nem tudták igazolni, és tárolása sem felelt meg az előírásoknak.
Esőzésre és havazásra ugyanakkor a szél felerősödésére is lehet számítani szombattól hétfőig – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Két új törvénytervezeten dolgozik a parlament családon belüli erőszak elleni küzdelemmel foglalkozó különbizottsága.
Maros, Hargita és Kovászna megyében is lecserélték az alprefektusokat a pénteki kormányülésen. Régi-új arcok vannak a szociáldemokrata politikusok között.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
szóljon hozzá!