
Fotó: Barabás Ákos
Bűzös és koszos víz ömlik időnként a Nagy-Küküllőbe a fenyédi derítőállomásról – panaszolják a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület képviselői, akik a folyó élővilágáért aggódnak. Szerintük azonban a baj ennél jóval kiterjedtebb és súlyosabb: úgy vélik, nem működik megfelelően az udvarhelyszéki szennyvíztisztítók többsége, és emiatt lassan pusztul a vizek rovar- és halpopulációja.
2018. június 18., 14:032018. június 18., 14:03
2018. június 18., 14:052018. június 18., 14:05
Horgászoktól kapott panaszok miatt keresték fel szerkesztőségünket a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület képviselői, akik úgy vélik, hogy nem megfelelően tisztított vizet engednek ki a fenyédi szennyvíztisztítóból.
– magyarázta a helyszín felé tartva az egyesület két szakembere. Ottjártunkkor ugyan csak vékonyan csörgedezett a víz a derítőállomás kifolyócsövéből, és erős szaga sem volt, de Benzár László horgászati alelnök és Andorka Attila halőr szerint
Konkrét bizonyítékuk nincs a folyószennyezésre, de állítják, jóval kevesebb a hal, mint régen, ugyanakkor
és ez egyértelműen igazolja feltételezésüket. Aggasztónak tartják azt is, hogy alig egy kilométerrel lejjebb található a székelyudvarhelyi vízszolgáltató szivattyúháza, és onnan szivattyúzzák ki a folyóból a nyersvizet, amellyel tisztítás után a város ivóvízrendszerét táplálják.
A környezetvédelmi hatóságnál nem tettek bejelentést a fenyédi derítőállomás működésére vonatkozón, a székelyudvarhelyi szennyvíztisztító esetében viszont igen. Az egyesület képviselői szerint ugyanis egész Udvarhelyszéken általános problémát jelent, hogy nem működnek megfelelően a derítőállomások. A Sapard programos támogatásból épült telepekre vonatkozik ez, úgy tudják, olyan is van köztük, amely háromhavonta kapja a pénzbüntetéseket a kifolyó vízből vett minták sorozatosan rossz laboreredményei miatt.
A Hargita Megyei Környezetőrséghez nem érkezett panasz a fenyédi derítőállomás működésére vonatkozóan – közölte megkeresésünkre Balla Izabella, a hatóság vezetője, a panasszal kapcsolatban megjegyezve azt is, a látás és szaglás alapján nem lehet megállapítani, hogy a víz megfelel-e a vonatkozó előírásoknak.
Fotó: Barabás Ákos
A szennyvíztisztítókat a vízügyi igazgatóság ellenőrzi rendszeresen, havonta mintát vesznek a kifolyó vízből, és laboreredmények alapján a bírságot is ők állítják ki, ha szükséges. A környezetőrség csak évente ellenőrzi a derítőállomásokat, akkor is csak azt vizsgálják, hogy az előírásoknak megfelelően lezajlott-e minden szükséges ellenőrzés – tájékoztatott a megyei környezetőrség vezetője. Elmondta azt is, hogy nem tudják, milyen körülmények között és honnan történik a mintavétel – a laboreredmények alapján rendszerint nincs komoly probléma a derítőállomások működésével. Ugyanakkor
az ammóniát – amiből elég sok van a befolyó szennyvízben – nem tudják megfelelően semlegesíteni, és télen sem működnek elég hatékonyan.
Fotó: Barabás Ákos
Balla Izabella megjegyezte, hogy a székelyudvarhelyi szennyvíztisztító esetében kaptak panaszt két hete, a bejelentő azt kifogásolta, hogy az úgynevezett bypass vezetéken habos, zavaros víz folyik a Nagy-Küküllőbe, ám a feltételezés téves volt, ugyanis az a vezeték az esővíz-elvezető csatorna volt – tájékoztatott a megyei környezetőrség vezetője.
Nem mindig vannak rendben a fenyédi derítőállomáson vett vízminták laboreredményei, voltak határérték-túllépések, és a vízügyi igazgatóság bírságot is kiszabott ezek miatt – mondta el érdeklődésünkre Ádám Mózes, a területi vízügyi igazgatóság helyi képviselője. A laborvizsgálatok eredményeit a hatóság területi központjában tárolják, ezért nem tudott pontos információkkal szolgálni arról, hogy mennyire gyakoriak és milyen jellegűek a problémák a fenyédi szennyvíztisztító esetében, erről későbbre ígért tájékoztatást.
Fotó: Barabás Ákos
Az ügyben megkerestük a derítőállomást működtető Harvíz Rt.-t is, mint válaszukban közölték, a fenyédi derítő ún. „Resetiloffs-technológiával volt tervezve és kivitelezve. Ez a technológia nem vált be sehol az országban, és nem is lehet jó eredményekkel üzemeltetni”. Fenyéden kívül még Csíkborzsovában működik hasonló, de Bogáti Csaba, a Harvíz illetékese szerint mind a két derítő esetében a hosszútávú megoldás, hogy ezeket a szennyvizeket rácsatlakoztatják az udvarhelyi, illetve a csíkszeredai hálózatra. Ezt várhatóan 2021–2022-re lehet megoldani.
„A fenyédi derítő működik, de sajnos a tisztítási hatásfoka nem valami fényes. Jelenleg pont úgy működik, mint az utóbbi 6–7 évben, sem jobban, sem rosszabbul, emiatt nem hiszem, hogy a halászatot veszélyeztetné” – zárta lapunknak megküldött válaszában a Harvíz illetékese.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
szóljon hozzá!