Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:36

Diószegi László beszédet intézett a játékosokhoz a sorsdöntő mérkőzés előtt (videóval)

21:17

Újrakezdték a munkát a csíkszeredai Suta-tónál

19:41

Csak a VSK Székelyudvarhely vezetett, be is húzta a kézimeccset

19:40

Hantavírus-fertőzést igazoltak Aradon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Székely himnusz az Országgyűlés alakuló ülésén

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Áramszünet várható több településen is

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megalakult a Tisza-kormány

Eltűntek a folyami rákok a Küküllőből, és a hal is kevesebb – aggódnak a horgászok

Fotó: Barabás Ákos

Bűzös és koszos víz ömlik időnként a Nagy-Küküllőbe a fenyédi derítőállomásról – panaszolják a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület képviselői, akik a folyó élővilágáért aggódnak. Szerintük azonban a baj ennél jóval kiterjedtebb és súlyosabb: úgy vélik, nem működik megfelelően az udvarhelyszéki szennyvíztisztítók többsége, és emiatt lassan pusztul a vizek rovar- és halpopulációja.

Széchely István

2018. június 18., 14:032018. június 18., 14:03

2018. június 18., 14:052018. június 18., 14:05

Horgászoktól kapott panaszok miatt keresték fel szerkesztőségünket a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület képviselői, akik úgy vélik, hogy nem megfelelően tisztított vizet engednek ki a fenyédi szennyvíztisztítóból.

A zavaros, bűzös víz miatt a halak nem jutnak elég oxigénhez, de közvetett veszélyt jelent az is, hogy a folyószennyezés miatt elpusztulhatnak a halak táplálékául szolgáló vízi rovarok, és így lassan a halfajok is eltűnnek

– magyarázta a helyszín felé tartva az egyesület két szakembere. Ottjártunkkor ugyan csak vékonyan csörgedezett a víz a derítőállomás kifolyócsövéből, és erős szaga sem volt, de Benzár László horgászati alelnök és Andorka Attila halőr szerint

a problémás szennyvíztisztítókból rendszerint éjszaka és esős időben engedik ki nagy mennyiségben a bűzös, zavaros vizet, hogy az kevésbé legyen feltűnő.

Konkrét bizonyítékuk nincs a folyószennyezésre, de állítják, jóval kevesebb a hal, mint régen, ugyanakkor

eltűntek a víz tisztaságát jelző folyami rákok is a folyóból,

és ez egyértelműen igazolja feltételezésüket. Aggasztónak tartják azt is, hogy alig egy kilométerrel lejjebb található a székelyudvarhelyi vízszolgáltató szivattyúháza, és onnan szivattyúzzák ki a folyóból a nyersvizet, amellyel tisztítás után a város ivóvízrendszerét táplálják.

A környezetvédelmi hatóságnál nem tettek bejelentést a fenyédi derítőállomás működésére vonatkozón, a székelyudvarhelyi szennyvíztisztító esetében viszont igen. Az egyesület képviselői szerint ugyanis egész Udvarhelyszéken általános problémát jelent, hogy nem működnek megfelelően a derítőállomások. A Sapard programos támogatásból épült telepekre vonatkozik ez, úgy tudják, olyan is van köztük, amely háromhavonta kapja a pénzbüntetéseket a kifolyó vízből vett minták sorozatosan rossz laboreredményei miatt.

Gond van a falusi szennyvíztisztítókkal

A Hargita Megyei Környezetőrséghez nem érkezett panasz a fenyédi derítőállomás működésére vonatkozóan – közölte megkeresésünkre Balla Izabella, a hatóság vezetője, a panasszal kapcsolatban megjegyezve azt is, a látás és szaglás alapján nem lehet megállapítani, hogy a víz megfelel-e a vonatkozó előírásoknak.

Fotó: Barabás Ákos

A szennyvíztisztítókat a vízügyi igazgatóság ellenőrzi rendszeresen, havonta mintát vesznek a kifolyó vízből, és laboreredmények alapján a bírságot is ők állítják ki, ha szükséges. A környezetőrség csak évente ellenőrzi a derítőállomásokat, akkor is csak azt vizsgálják, hogy az előírásoknak megfelelően lezajlott-e minden szükséges ellenőrzés – tájékoztatott a megyei környezetőrség vezetője. Elmondta azt is, hogy nem tudják, milyen körülmények között és honnan történik a mintavétel – a laboreredmények alapján rendszerint nincs komoly probléma a derítőállomások működésével. Ugyanakkor

tapasztalataik szerint a fenyédihez hasonló, Sapard programos támogatásból épült falusi szennyvíztisztítók nem látják el megfelelően feladatukat:

az ammóniát – amiből elég sok van a befolyó szennyvízben – nem tudják megfelelően semlegesíteni, és télen sem működnek elég hatékonyan.

Fotó: Barabás Ákos

Balla Izabella megjegyezte, hogy a székelyudvarhelyi szennyvíztisztító esetében kaptak panaszt két hete, a bejelentő azt kifogásolta, hogy az úgynevezett bypass vezetéken habos, zavaros víz folyik a Nagy-Küküllőbe, ám a feltételezés téves volt, ugyanis az a vezeték az esővíz-elvezető csatorna volt – tájékoztatott a megyei környezetőrség vezetője.

Voltak határérték-túllépések

Nem mindig vannak rendben a fenyédi derítőállomáson vett vízminták laboreredményei, voltak határérték-túllépések, és a vízügyi igazgatóság bírságot is kiszabott ezek miatt – mondta el érdeklődésünkre Ádám Mózes, a területi vízügyi igazgatóság helyi képviselője. A laborvizsgálatok eredményeit a hatóság területi központjában tárolják, ezért nem tudott pontos információkkal szolgálni arról, hogy mennyire gyakoriak és milyen jellegűek a problémák a fenyédi szennyvíztisztító esetében, erről későbbre ígért tájékoztatást.

Fotó: Barabás Ákos

Az ügyben megkerestük a derítőállomást működtető Harvíz Rt.-t is, mint válaszukban közölték, a fenyédi derítő ún. „Resetiloffs-technológiával volt tervezve és kivitelezve. Ez a technológia nem vált be sehol az országban, és nem is lehet jó eredményekkel üzemeltetni”. Fenyéden kívül még Csíkborzsovában működik hasonló, de Bogáti Csaba, a Harvíz illetékese szerint mind a két derítő esetében a hosszútávú megoldás, hogy ezeket a szennyvizeket rácsatlakoztatják az udvarhelyi, illetve a csíkszeredai hálózatra. Ezt várhatóan 2021–2022-re lehet megoldani.

„A fenyédi derítő működik, de sajnos a tisztítási hatásfoka nem valami fényes. Jelenleg pont úgy működik, mint az utóbbi 6–7 évben, sem jobban, sem rosszabbul, emiatt nem hiszem, hogy a halászatot veszélyeztetné” – zárta lapunknak megküldött válaszában a Harvíz illetékese.