Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:37

Luca Niculescu: várhatóan január elsejétől indexáljuk a nyugdíjakat

21:15

Visszatért a Fitódban járó medve, Parajdon is láttak egyet

21:10

Fekete Péntek: okosabbnak kell lenni, mint a kereskedők

21:01

Két győzelemmel tért haza Eperjesről a GYHK U20-as csapata

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Eltűntek a folyami rákok a Küküllőből, és a hal is kevesebb – aggódnak a horgászok

Fotó: Barabás Ákos

Bűzös és koszos víz ömlik időnként a Nagy-Küküllőbe a fenyédi derítőállomásról – panaszolják a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület képviselői, akik a folyó élővilágáért aggódnak. Szerintük azonban a baj ennél jóval kiterjedtebb és súlyosabb: úgy vélik, nem működik megfelelően az udvarhelyszéki szennyvíztisztítók többsége, és emiatt lassan pusztul a vizek rovar- és halpopulációja.

Széchely István

2018. június 18., 14:032018. június 18., 14:03

2018. június 18., 14:052018. június 18., 14:05

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Horgászoktól kapott panaszok miatt keresték fel szerkesztőségünket a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület képviselői, akik úgy vélik, hogy nem megfelelően tisztított vizet engednek ki a fenyédi szennyvíztisztítóból.

A zavaros, bűzös víz miatt a halak nem jutnak elég oxigénhez, de közvetett veszélyt jelent az is, hogy a folyószennyezés miatt elpusztulhatnak a halak táplálékául szolgáló vízi rovarok, és így lassan a halfajok is eltűnnek

– magyarázta a helyszín felé tartva az egyesület két szakembere. Ottjártunkkor ugyan csak vékonyan csörgedezett a víz a derítőállomás kifolyócsövéből, és erős szaga sem volt, de Benzár László horgászati alelnök és Andorka Attila halőr szerint

a problémás szennyvíztisztítókból rendszerint éjszaka és esős időben engedik ki nagy mennyiségben a bűzös, zavaros vizet, hogy az kevésbé legyen feltűnő.

Konkrét bizonyítékuk nincs a folyószennyezésre, de állítják, jóval kevesebb a hal, mint régen, ugyanakkor

eltűntek a víz tisztaságát jelző folyami rákok is a folyóból,

és ez egyértelműen igazolja feltételezésüket. Aggasztónak tartják azt is, hogy alig egy kilométerrel lejjebb található a székelyudvarhelyi vízszolgáltató szivattyúháza, és onnan szivattyúzzák ki a folyóból a nyersvizet, amellyel tisztítás után a város ivóvízrendszerét táplálják.

A környezetvédelmi hatóságnál nem tettek bejelentést a fenyédi derítőállomás működésére vonatkozón, a székelyudvarhelyi szennyvíztisztító esetében viszont igen. Az egyesület képviselői szerint ugyanis egész Udvarhelyszéken általános problémát jelent, hogy nem működnek megfelelően a derítőállomások. A Sapard programos támogatásból épült telepekre vonatkozik ez, úgy tudják, olyan is van köztük, amely háromhavonta kapja a pénzbüntetéseket a kifolyó vízből vett minták sorozatosan rossz laboreredményei miatt.

Gond van a falusi szennyvíztisztítókkal

A Hargita Megyei Környezetőrséghez nem érkezett panasz a fenyédi derítőállomás működésére vonatkozóan – közölte megkeresésünkre Balla Izabella, a hatóság vezetője, a panasszal kapcsolatban megjegyezve azt is, a látás és szaglás alapján nem lehet megállapítani, hogy a víz megfelel-e a vonatkozó előírásoknak.

Fotó: Barabás Ákos

A szennyvíztisztítókat a vízügyi igazgatóság ellenőrzi rendszeresen, havonta mintát vesznek a kifolyó vízből, és laboreredmények alapján a bírságot is ők állítják ki, ha szükséges. A környezetőrség csak évente ellenőrzi a derítőállomásokat, akkor is csak azt vizsgálják, hogy az előírásoknak megfelelően lezajlott-e minden szükséges ellenőrzés – tájékoztatott a megyei környezetőrség vezetője. Elmondta azt is, hogy nem tudják, milyen körülmények között és honnan történik a mintavétel – a laboreredmények alapján rendszerint nincs komoly probléma a derítőállomások működésével. Ugyanakkor

tapasztalataik szerint a fenyédihez hasonló, Sapard programos támogatásból épült falusi szennyvíztisztítók nem látják el megfelelően feladatukat:

az ammóniát – amiből elég sok van a befolyó szennyvízben – nem tudják megfelelően semlegesíteni, és télen sem működnek elég hatékonyan.

Fotó: Barabás Ákos

Balla Izabella megjegyezte, hogy a székelyudvarhelyi szennyvíztisztító esetében kaptak panaszt két hete, a bejelentő azt kifogásolta, hogy az úgynevezett bypass vezetéken habos, zavaros víz folyik a Nagy-Küküllőbe, ám a feltételezés téves volt, ugyanis az a vezeték az esővíz-elvezető csatorna volt – tájékoztatott a megyei környezetőrség vezetője.

Voltak határérték-túllépések

Nem mindig vannak rendben a fenyédi derítőállomáson vett vízminták laboreredményei, voltak határérték-túllépések, és a vízügyi igazgatóság bírságot is kiszabott ezek miatt – mondta el érdeklődésünkre Ádám Mózes, a területi vízügyi igazgatóság helyi képviselője. A laborvizsgálatok eredményeit a hatóság területi központjában tárolják, ezért nem tudott pontos információkkal szolgálni arról, hogy mennyire gyakoriak és milyen jellegűek a problémák a fenyédi szennyvíztisztító esetében, erről későbbre ígért tájékoztatást.

Fotó: Barabás Ákos

Az ügyben megkerestük a derítőállomást működtető Harvíz Rt.-t is, mint válaszukban közölték, a fenyédi derítő ún. „Resetiloffs-technológiával volt tervezve és kivitelezve. Ez a technológia nem vált be sehol az országban, és nem is lehet jó eredményekkel üzemeltetni”. Fenyéden kívül még Csíkborzsovában működik hasonló, de Bogáti Csaba, a Harvíz illetékese szerint mind a két derítő esetében a hosszútávú megoldás, hogy ezeket a szennyvizeket rácsatlakoztatják az udvarhelyi, illetve a csíkszeredai hálózatra. Ezt várhatóan 2021–2022-re lehet megoldani.

„A fenyédi derítő működik, de sajnos a tisztítási hatásfoka nem valami fényes. Jelenleg pont úgy működik, mint az utóbbi 6–7 évben, sem jobban, sem rosszabbul, emiatt nem hiszem, hogy a halászatot veszélyeztetné” – zárta lapunknak megküldött válaszában a Harvíz illetékese.