
Fotó: Barabás Ákos
Bűzös és koszos víz ömlik időnként a Nagy-Küküllőbe a fenyédi derítőállomásról – panaszolják a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület képviselői, akik a folyó élővilágáért aggódnak. Szerintük azonban a baj ennél jóval kiterjedtebb és súlyosabb: úgy vélik, nem működik megfelelően az udvarhelyszéki szennyvíztisztítók többsége, és emiatt lassan pusztul a vizek rovar- és halpopulációja.
2018. június 18., 14:032018. június 18., 14:03
2018. június 18., 14:052018. június 18., 14:05
Horgászoktól kapott panaszok miatt keresték fel szerkesztőségünket a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület képviselői, akik úgy vélik, hogy nem megfelelően tisztított vizet engednek ki a fenyédi szennyvíztisztítóból.
– magyarázta a helyszín felé tartva az egyesület két szakembere. Ottjártunkkor ugyan csak vékonyan csörgedezett a víz a derítőállomás kifolyócsövéből, és erős szaga sem volt, de Benzár László horgászati alelnök és Andorka Attila halőr szerint
Konkrét bizonyítékuk nincs a folyószennyezésre, de állítják, jóval kevesebb a hal, mint régen, ugyanakkor
és ez egyértelműen igazolja feltételezésüket. Aggasztónak tartják azt is, hogy alig egy kilométerrel lejjebb található a székelyudvarhelyi vízszolgáltató szivattyúháza, és onnan szivattyúzzák ki a folyóból a nyersvizet, amellyel tisztítás után a város ivóvízrendszerét táplálják.
A környezetvédelmi hatóságnál nem tettek bejelentést a fenyédi derítőállomás működésére vonatkozón, a székelyudvarhelyi szennyvíztisztító esetében viszont igen. Az egyesület képviselői szerint ugyanis egész Udvarhelyszéken általános problémát jelent, hogy nem működnek megfelelően a derítőállomások. A Sapard programos támogatásból épült telepekre vonatkozik ez, úgy tudják, olyan is van köztük, amely háromhavonta kapja a pénzbüntetéseket a kifolyó vízből vett minták sorozatosan rossz laboreredményei miatt.
A Hargita Megyei Környezetőrséghez nem érkezett panasz a fenyédi derítőállomás működésére vonatkozóan – közölte megkeresésünkre Balla Izabella, a hatóság vezetője, a panasszal kapcsolatban megjegyezve azt is, a látás és szaglás alapján nem lehet megállapítani, hogy a víz megfelel-e a vonatkozó előírásoknak.
Fotó: Barabás Ákos
A szennyvíztisztítókat a vízügyi igazgatóság ellenőrzi rendszeresen, havonta mintát vesznek a kifolyó vízből, és laboreredmények alapján a bírságot is ők állítják ki, ha szükséges. A környezetőrség csak évente ellenőrzi a derítőállomásokat, akkor is csak azt vizsgálják, hogy az előírásoknak megfelelően lezajlott-e minden szükséges ellenőrzés – tájékoztatott a megyei környezetőrség vezetője. Elmondta azt is, hogy nem tudják, milyen körülmények között és honnan történik a mintavétel – a laboreredmények alapján rendszerint nincs komoly probléma a derítőállomások működésével. Ugyanakkor
az ammóniát – amiből elég sok van a befolyó szennyvízben – nem tudják megfelelően semlegesíteni, és télen sem működnek elég hatékonyan.
Fotó: Barabás Ákos
Balla Izabella megjegyezte, hogy a székelyudvarhelyi szennyvíztisztító esetében kaptak panaszt két hete, a bejelentő azt kifogásolta, hogy az úgynevezett bypass vezetéken habos, zavaros víz folyik a Nagy-Küküllőbe, ám a feltételezés téves volt, ugyanis az a vezeték az esővíz-elvezető csatorna volt – tájékoztatott a megyei környezetőrség vezetője.
Nem mindig vannak rendben a fenyédi derítőállomáson vett vízminták laboreredményei, voltak határérték-túllépések, és a vízügyi igazgatóság bírságot is kiszabott ezek miatt – mondta el érdeklődésünkre Ádám Mózes, a területi vízügyi igazgatóság helyi képviselője. A laborvizsgálatok eredményeit a hatóság területi központjában tárolják, ezért nem tudott pontos információkkal szolgálni arról, hogy mennyire gyakoriak és milyen jellegűek a problémák a fenyédi szennyvíztisztító esetében, erről későbbre ígért tájékoztatást.
Fotó: Barabás Ákos
Az ügyben megkerestük a derítőállomást működtető Harvíz Rt.-t is, mint válaszukban közölték, a fenyédi derítő ún. „Resetiloffs-technológiával volt tervezve és kivitelezve. Ez a technológia nem vált be sehol az országban, és nem is lehet jó eredményekkel üzemeltetni”. Fenyéden kívül még Csíkborzsovában működik hasonló, de Bogáti Csaba, a Harvíz illetékese szerint mind a két derítő esetében a hosszútávú megoldás, hogy ezeket a szennyvizeket rácsatlakoztatják az udvarhelyi, illetve a csíkszeredai hálózatra. Ezt várhatóan 2021–2022-re lehet megoldani.
„A fenyédi derítő működik, de sajnos a tisztítási hatásfoka nem valami fényes. Jelenleg pont úgy működik, mint az utóbbi 6–7 évben, sem jobban, sem rosszabbul, emiatt nem hiszem, hogy a halászatot veszélyeztetné” – zárta lapunknak megküldött válaszában a Harvíz illetékese.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!