
Nem a védettséggel áll összefüggésben az, hogy a fertőzésen nem több mint 90 napja átesettek nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként. Képünk illusztráció
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Azok a legvédettebbek a koronavírus ellen, akik átestek a fertőzésen és az oltást is megkapták. Nem a védettséggel függ össze az, hogy kontaktszemélyként nem kerülnek karanténba a fertőzésen az utóbbi három hónapban átesettek. A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét a vírus elleni védettséggel kapcsolatban kérdeztük.
2022. február 15., 10:292022. február 15., 10:29
2022. február 15., 12:172022. február 15., 12:17
A legutóbbi járványügyi szabályozás szerint nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként azok, akik átestek a fertőzésen nem több mint 90 napja. Az oltottak nem ússzák meg ilyen esetben az elkülönítést, ők karanténba kerülnek, ha igazolt fertőzöttel voltak kapcsolatban. A döntés azonban nem a védettséggel áll összefüggésben, azaz nem védettebbek a vírus ellen azok, akik átestek a fertőzésen – közölte megkeresésünkre Tar Gyöngyi, akit az új szabályozás hátteréről, illetve a védettségről kérdeztünk. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
tehát nem azért ússzák meg az elkülönítést, mert a fertőzésen átesettek védettebbek a vírus ellen, mint a beoltottak. „Abban tényleg nincs semmi logika, hogy aki frissen esett át a fertőzésen, újra karanténba kerüljön” – magyarázta a fertőzésen átesettekre vonatkozó elbírálás okát.
„A levédettebbek azok, akik a fertőzésen is átestek és az oltásuk is megvan. De még köztük is vannak olyanok, akik úgyis megfertőződnek újra. Attól is függ ez, hogy mivel fertőződött meg, mert aki a vírus alfavariánsával, az még elkaphatja az omikront, de akit az omikronvariáns fertőzött meg, az valószínűleg egy ideig nem kapja el még egyszer az omikront” – magyarázta.
Azt tudni kell, hogy a járványtan nem egy mérnöki tudományág, hogy kimondható legyen, kettő kettővel összeadva mindig négyet eredményez – a vírus elleni védettség mértéke nagyon sok egyéni sajátosságon múlik – hangsúlyozta Tar Gyöngyi.
Példaként és ellenpéldaként elmondta, tud olyanról, akinek a családja már háromszor átesett a fertőzésen, az illető viszont nem kapta el egyszer sem – sem akkor, amikor még nem volt beoltva, sem később –, viszont olyanok is vannak, akik már háromszor estek át a fertőzésen, és nem védte meg őket az előző vírusvariánsok általi fertőzések adta védettség.
„És nem igazolt immunhiányos betegekről van szó. Nem is biztos, hogy a vírussal kapcsolatos minden kérdés pontosan tisztázódni fog valaha, mert egy betegség kialakulásában mindig vannak egyéni sajátosságok, bizonyos körülmények összejátszása a szervezetben, amelyeket sosem fogunk tudni teljesen kideríteni. A genetikai tényezőktől kezdve a ki tudja milyen gyerekkori fertőzéseken át az illető előéletéig van egy csomó tényező, amely kialakítja azokat a körülményeket, amelyekben ő éppen van. Tehát
Nagyon kevés betegség van, amely mindenkinél biztosan ugyanúgy nyilvánul meg, a legtöbb betegség esetében közrejátszanak a körülmények, az egyéni sajátosságok” – magyarázta Tar Gyöngyi.
A vírus elleni védettséggel kapcsolatban azt közölte, mindössze az kijelenthető, hogy a legvédettebbek azok, akik oltottak és a fertőzésen is átestek, de az utóbbi is csak arra a variánsra érvényes, amelyen átestek. Ami pedig az oltottak, illetve a fertőzésen átesettek védettségét illeti, Tar Gyöngyi elmondta, az oltottak is megfertőződhetnek, de ők védettebbek a fertőzés súlyos lefolyása ellen általában, tehát ennek a védettségnek nagyobb „a lefedettsége”, mint egy vírusvariáns általi megfertőződésből kialakult védettségnek.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja a kormányzást és Sorin Grindeanut javasolja miniszterelnöknek.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
5 hozzászólás