
Nem a védettséggel áll összefüggésben az, hogy a fertőzésen nem több mint 90 napja átesettek nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként. Képünk illusztráció
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Azok a legvédettebbek a koronavírus ellen, akik átestek a fertőzésen és az oltást is megkapták. Nem a védettséggel függ össze az, hogy kontaktszemélyként nem kerülnek karanténba a fertőzésen az utóbbi három hónapban átesettek. A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét a vírus elleni védettséggel kapcsolatban kérdeztük.
2022. február 15., 10:292022. február 15., 10:29
2022. február 15., 12:172022. február 15., 12:17
A legutóbbi járványügyi szabályozás szerint nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként azok, akik átestek a fertőzésen nem több mint 90 napja. Az oltottak nem ússzák meg ilyen esetben az elkülönítést, ők karanténba kerülnek, ha igazolt fertőzöttel voltak kapcsolatban. A döntés azonban nem a védettséggel áll összefüggésben, azaz nem védettebbek a vírus ellen azok, akik átestek a fertőzésen – közölte megkeresésünkre Tar Gyöngyi, akit az új szabályozás hátteréről, illetve a védettségről kérdeztünk. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
tehát nem azért ússzák meg az elkülönítést, mert a fertőzésen átesettek védettebbek a vírus ellen, mint a beoltottak. „Abban tényleg nincs semmi logika, hogy aki frissen esett át a fertőzésen, újra karanténba kerüljön” – magyarázta a fertőzésen átesettekre vonatkozó elbírálás okát.
„A levédettebbek azok, akik a fertőzésen is átestek és az oltásuk is megvan. De még köztük is vannak olyanok, akik úgyis megfertőződnek újra. Attól is függ ez, hogy mivel fertőződött meg, mert aki a vírus alfavariánsával, az még elkaphatja az omikront, de akit az omikronvariáns fertőzött meg, az valószínűleg egy ideig nem kapja el még egyszer az omikront” – magyarázta.
Azt tudni kell, hogy a járványtan nem egy mérnöki tudományág, hogy kimondható legyen, kettő kettővel összeadva mindig négyet eredményez – a vírus elleni védettség mértéke nagyon sok egyéni sajátosságon múlik – hangsúlyozta Tar Gyöngyi.
Példaként és ellenpéldaként elmondta, tud olyanról, akinek a családja már háromszor átesett a fertőzésen, az illető viszont nem kapta el egyszer sem – sem akkor, amikor még nem volt beoltva, sem később –, viszont olyanok is vannak, akik már háromszor estek át a fertőzésen, és nem védte meg őket az előző vírusvariánsok általi fertőzések adta védettség.
„És nem igazolt immunhiányos betegekről van szó. Nem is biztos, hogy a vírussal kapcsolatos minden kérdés pontosan tisztázódni fog valaha, mert egy betegség kialakulásában mindig vannak egyéni sajátosságok, bizonyos körülmények összejátszása a szervezetben, amelyeket sosem fogunk tudni teljesen kideríteni. A genetikai tényezőktől kezdve a ki tudja milyen gyerekkori fertőzéseken át az illető előéletéig van egy csomó tényező, amely kialakítja azokat a körülményeket, amelyekben ő éppen van. Tehát
Nagyon kevés betegség van, amely mindenkinél biztosan ugyanúgy nyilvánul meg, a legtöbb betegség esetében közrejátszanak a körülmények, az egyéni sajátosságok” – magyarázta Tar Gyöngyi.
A vírus elleni védettséggel kapcsolatban azt közölte, mindössze az kijelenthető, hogy a legvédettebbek azok, akik oltottak és a fertőzésen is átestek, de az utóbbi is csak arra a variánsra érvényes, amelyen átestek. Ami pedig az oltottak, illetve a fertőzésen átesettek védettségét illeti, Tar Gyöngyi elmondta, az oltottak is megfertőződhetnek, de ők védettebbek a fertőzés súlyos lefolyása ellen általában, tehát ennek a védettségnek nagyobb „a lefedettsége”, mint egy vírusvariáns általi megfertőződésből kialakult védettségnek.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
5 hozzászólás