
Nem a védettséggel áll összefüggésben az, hogy a fertőzésen nem több mint 90 napja átesettek nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként. Képünk illusztráció
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Azok a legvédettebbek a koronavírus ellen, akik átestek a fertőzésen és az oltást is megkapták. Nem a védettséggel függ össze az, hogy kontaktszemélyként nem kerülnek karanténba a fertőzésen az utóbbi három hónapban átesettek. A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét a vírus elleni védettséggel kapcsolatban kérdeztük.
2022. február 15., 10:292022. február 15., 10:29
2022. február 15., 12:172022. február 15., 12:17
A legutóbbi járványügyi szabályozás szerint nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként azok, akik átestek a fertőzésen nem több mint 90 napja. Az oltottak nem ússzák meg ilyen esetben az elkülönítést, ők karanténba kerülnek, ha igazolt fertőzöttel voltak kapcsolatban. A döntés azonban nem a védettséggel áll összefüggésben, azaz nem védettebbek a vírus ellen azok, akik átestek a fertőzésen – közölte megkeresésünkre Tar Gyöngyi, akit az új szabályozás hátteréről, illetve a védettségről kérdeztünk. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
tehát nem azért ússzák meg az elkülönítést, mert a fertőzésen átesettek védettebbek a vírus ellen, mint a beoltottak. „Abban tényleg nincs semmi logika, hogy aki frissen esett át a fertőzésen, újra karanténba kerüljön” – magyarázta a fertőzésen átesettekre vonatkozó elbírálás okát.
„A levédettebbek azok, akik a fertőzésen is átestek és az oltásuk is megvan. De még köztük is vannak olyanok, akik úgyis megfertőződnek újra. Attól is függ ez, hogy mivel fertőződött meg, mert aki a vírus alfavariánsával, az még elkaphatja az omikront, de akit az omikronvariáns fertőzött meg, az valószínűleg egy ideig nem kapja el még egyszer az omikront” – magyarázta.
Azt tudni kell, hogy a járványtan nem egy mérnöki tudományág, hogy kimondható legyen, kettő kettővel összeadva mindig négyet eredményez – a vírus elleni védettség mértéke nagyon sok egyéni sajátosságon múlik – hangsúlyozta Tar Gyöngyi.
Példaként és ellenpéldaként elmondta, tud olyanról, akinek a családja már háromszor átesett a fertőzésen, az illető viszont nem kapta el egyszer sem – sem akkor, amikor még nem volt beoltva, sem később –, viszont olyanok is vannak, akik már háromszor estek át a fertőzésen, és nem védte meg őket az előző vírusvariánsok általi fertőzések adta védettség.
„És nem igazolt immunhiányos betegekről van szó. Nem is biztos, hogy a vírussal kapcsolatos minden kérdés pontosan tisztázódni fog valaha, mert egy betegség kialakulásában mindig vannak egyéni sajátosságok, bizonyos körülmények összejátszása a szervezetben, amelyeket sosem fogunk tudni teljesen kideríteni. A genetikai tényezőktől kezdve a ki tudja milyen gyerekkori fertőzéseken át az illető előéletéig van egy csomó tényező, amely kialakítja azokat a körülményeket, amelyekben ő éppen van. Tehát
Nagyon kevés betegség van, amely mindenkinél biztosan ugyanúgy nyilvánul meg, a legtöbb betegség esetében közrejátszanak a körülmények, az egyéni sajátosságok” – magyarázta Tar Gyöngyi.
A vírus elleni védettséggel kapcsolatban azt közölte, mindössze az kijelenthető, hogy a legvédettebbek azok, akik oltottak és a fertőzésen is átestek, de az utóbbi is csak arra a variánsra érvényes, amelyen átestek. Ami pedig az oltottak, illetve a fertőzésen átesettek védettségét illeti, Tar Gyöngyi elmondta, az oltottak is megfertőződhetnek, de ők védettebbek a fertőzés súlyos lefolyása ellen általában, tehát ennek a védettségnek nagyobb „a lefedettsége”, mint egy vírusvariáns általi megfertőződésből kialakult védettségnek.
Szent-Györgyi Albert pontosan 40 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Kevésbé köztudott, hogy az első Nobel-díjas magyar tudós székely felmenőkkel is büszkélkedett, sőt egy hónapot Székelyföldön töltött.
Egy 50 éves Botoșani megyei férfit meglőttek csütörtökön egy engedélyezett vadászat során – közölte a Botoșani megyei rendőrség.
Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.
Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.
Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.
Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.
Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.
5 hozzászólás