
Nem a védettséggel áll összefüggésben az, hogy a fertőzésen nem több mint 90 napja átesettek nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként. Képünk illusztráció
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Azok a legvédettebbek a koronavírus ellen, akik átestek a fertőzésen és az oltást is megkapták. Nem a védettséggel függ össze az, hogy kontaktszemélyként nem kerülnek karanténba a fertőzésen az utóbbi három hónapban átesettek. A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét a vírus elleni védettséggel kapcsolatban kérdeztük.
2022. február 15., 10:292022. február 15., 10:29
2022. február 15., 12:172022. február 15., 12:17
A legutóbbi járványügyi szabályozás szerint nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként azok, akik átestek a fertőzésen nem több mint 90 napja. Az oltottak nem ússzák meg ilyen esetben az elkülönítést, ők karanténba kerülnek, ha igazolt fertőzöttel voltak kapcsolatban. A döntés azonban nem a védettséggel áll összefüggésben, azaz nem védettebbek a vírus ellen azok, akik átestek a fertőzésen – közölte megkeresésünkre Tar Gyöngyi, akit az új szabályozás hátteréről, illetve a védettségről kérdeztünk. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
tehát nem azért ússzák meg az elkülönítést, mert a fertőzésen átesettek védettebbek a vírus ellen, mint a beoltottak. „Abban tényleg nincs semmi logika, hogy aki frissen esett át a fertőzésen, újra karanténba kerüljön” – magyarázta a fertőzésen átesettekre vonatkozó elbírálás okát.
„A levédettebbek azok, akik a fertőzésen is átestek és az oltásuk is megvan. De még köztük is vannak olyanok, akik úgyis megfertőződnek újra. Attól is függ ez, hogy mivel fertőződött meg, mert aki a vírus alfavariánsával, az még elkaphatja az omikront, de akit az omikronvariáns fertőzött meg, az valószínűleg egy ideig nem kapja el még egyszer az omikront” – magyarázta.
Azt tudni kell, hogy a járványtan nem egy mérnöki tudományág, hogy kimondható legyen, kettő kettővel összeadva mindig négyet eredményez – a vírus elleni védettség mértéke nagyon sok egyéni sajátosságon múlik – hangsúlyozta Tar Gyöngyi.
Példaként és ellenpéldaként elmondta, tud olyanról, akinek a családja már háromszor átesett a fertőzésen, az illető viszont nem kapta el egyszer sem – sem akkor, amikor még nem volt beoltva, sem később –, viszont olyanok is vannak, akik már háromszor estek át a fertőzésen, és nem védte meg őket az előző vírusvariánsok általi fertőzések adta védettség.
„És nem igazolt immunhiányos betegekről van szó. Nem is biztos, hogy a vírussal kapcsolatos minden kérdés pontosan tisztázódni fog valaha, mert egy betegség kialakulásában mindig vannak egyéni sajátosságok, bizonyos körülmények összejátszása a szervezetben, amelyeket sosem fogunk tudni teljesen kideríteni. A genetikai tényezőktől kezdve a ki tudja milyen gyerekkori fertőzéseken át az illető előéletéig van egy csomó tényező, amely kialakítja azokat a körülményeket, amelyekben ő éppen van. Tehát
Nagyon kevés betegség van, amely mindenkinél biztosan ugyanúgy nyilvánul meg, a legtöbb betegség esetében közrejátszanak a körülmények, az egyéni sajátosságok” – magyarázta Tar Gyöngyi.
A vírus elleni védettséggel kapcsolatban azt közölte, mindössze az kijelenthető, hogy a legvédettebbek azok, akik oltottak és a fertőzésen is átestek, de az utóbbi is csak arra a variánsra érvényes, amelyen átestek. Ami pedig az oltottak, illetve a fertőzésen átesettek védettségét illeti, Tar Gyöngyi elmondta, az oltottak is megfertőződhetnek, de ők védettebbek a fertőzés súlyos lefolyása ellen általában, tehát ennek a védettségnek nagyobb „a lefedettsége”, mint egy vírusvariáns általi megfertőződésből kialakult védettségnek.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
5 hozzászólás