
Nem a védettséggel áll összefüggésben az, hogy a fertőzésen nem több mint 90 napja átesettek nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként. Képünk illusztráció
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Azok a legvédettebbek a koronavírus ellen, akik átestek a fertőzésen és az oltást is megkapták. Nem a védettséggel függ össze az, hogy kontaktszemélyként nem kerülnek karanténba a fertőzésen az utóbbi három hónapban átesettek. A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét a vírus elleni védettséggel kapcsolatban kérdeztük.
2022. február 15., 10:292022. február 15., 10:29
2022. február 15., 12:172022. február 15., 12:17
A legutóbbi járványügyi szabályozás szerint nem kerülnek karanténba kontaktszemélyként azok, akik átestek a fertőzésen nem több mint 90 napja. Az oltottak nem ússzák meg ilyen esetben az elkülönítést, ők karanténba kerülnek, ha igazolt fertőzöttel voltak kapcsolatban. A döntés azonban nem a védettséggel áll összefüggésben, azaz nem védettebbek a vírus ellen azok, akik átestek a fertőzésen – közölte megkeresésünkre Tar Gyöngyi, akit az új szabályozás hátteréről, illetve a védettségről kérdeztünk. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
tehát nem azért ússzák meg az elkülönítést, mert a fertőzésen átesettek védettebbek a vírus ellen, mint a beoltottak. „Abban tényleg nincs semmi logika, hogy aki frissen esett át a fertőzésen, újra karanténba kerüljön” – magyarázta a fertőzésen átesettekre vonatkozó elbírálás okát.
„A levédettebbek azok, akik a fertőzésen is átestek és az oltásuk is megvan. De még köztük is vannak olyanok, akik úgyis megfertőződnek újra. Attól is függ ez, hogy mivel fertőződött meg, mert aki a vírus alfavariánsával, az még elkaphatja az omikront, de akit az omikronvariáns fertőzött meg, az valószínűleg egy ideig nem kapja el még egyszer az omikront” – magyarázta.
Azt tudni kell, hogy a járványtan nem egy mérnöki tudományág, hogy kimondható legyen, kettő kettővel összeadva mindig négyet eredményez – a vírus elleni védettség mértéke nagyon sok egyéni sajátosságon múlik – hangsúlyozta Tar Gyöngyi.
Példaként és ellenpéldaként elmondta, tud olyanról, akinek a családja már háromszor átesett a fertőzésen, az illető viszont nem kapta el egyszer sem – sem akkor, amikor még nem volt beoltva, sem később –, viszont olyanok is vannak, akik már háromszor estek át a fertőzésen, és nem védte meg őket az előző vírusvariánsok általi fertőzések adta védettség.
„És nem igazolt immunhiányos betegekről van szó. Nem is biztos, hogy a vírussal kapcsolatos minden kérdés pontosan tisztázódni fog valaha, mert egy betegség kialakulásában mindig vannak egyéni sajátosságok, bizonyos körülmények összejátszása a szervezetben, amelyeket sosem fogunk tudni teljesen kideríteni. A genetikai tényezőktől kezdve a ki tudja milyen gyerekkori fertőzéseken át az illető előéletéig van egy csomó tényező, amely kialakítja azokat a körülményeket, amelyekben ő éppen van. Tehát
Nagyon kevés betegség van, amely mindenkinél biztosan ugyanúgy nyilvánul meg, a legtöbb betegség esetében közrejátszanak a körülmények, az egyéni sajátosságok” – magyarázta Tar Gyöngyi.
A vírus elleni védettséggel kapcsolatban azt közölte, mindössze az kijelenthető, hogy a legvédettebbek azok, akik oltottak és a fertőzésen is átestek, de az utóbbi is csak arra a variánsra érvényes, amelyen átestek. Ami pedig az oltottak, illetve a fertőzésen átesettek védettségét illeti, Tar Gyöngyi elmondta, az oltottak is megfertőződhetnek, de ők védettebbek a fertőzés súlyos lefolyása ellen általában, tehát ennek a védettségnek nagyobb „a lefedettsége”, mint egy vírusvariáns általi megfertőződésből kialakult védettségnek.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
5 hozzászólás