Elszívja az asszisztenseket a magánszektorból az állami egészségügyi rendszer
Elhamarkodott kijelentés az, hogy a hazai egészségügyi rendszerben történt béremelések miatt csökkent volna az asszisztensek külföldi elvándorlása, de az tény, hogy az országon belül elindult egy migráció a magánszférából az állami irányába a jelentős bérkülönbségek miatt. Az asszisztensek rendjének Hargita megyei vezetője szerint előfordul, hogy egy kórházi asszisztensi állásra harmincszoros a túljelentkezés, miközben a szociális jelleggel működő beteggondozói szolgálat alig talál munkaerőt.
Egyre több végzős asszisztens marad itthon, a magán egészségügyi szféra mégis egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd • Fotó: Thomas Campean
Nem hiszi, hogy az egészségügyi rendszerben tavaly elrendelt béremelések közvetlenül összefüggnének azzal, hogy csökken a külföldre elvándorló asszisztensek száma – reagált megkeresésünkre a Romániai Általános Orvosi Asszisztensek, Szülésznők és Orvosi Asszisztensek Rendjének Hargita megyei elnöke Sorina Pintea egészségügyi miniszter által tett nyilatkozatára. A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy a legfrissebb statisztikák szerint jóval kevesebben igényeltek asszisztensek külföldi munkavállalásához szükséges megfelelési bizonylatot, majd az egészségügyben elrendelt béremelések fontosságát hangsúlyozta.
Barabás Kálmán Zoltán, az asszisztensek rendjének Hargita megyei elnöke szerint az elvándorlás ugyan valóban csökkent, de
a tavaly elrendelt béremelések nem tudják pótolni az utóbbi tizenöt év mulasztásait és hiányosságait,
így elhamarkodott kijelentés azzal magyarázni a jelenség csökkenését. A megfelelési bizonylatokkal kapcsolatban elmondta, tudomása szerint a tanulmányaikat befejező, majd külföldön munkát kereső asszisztenseknek több mint 90 százaléka segédasszisztensként helyezkedik el, és ehhez nem kell igényelnie megfelelési bizonylatot az asszisztensek rendjétől, így még nekik sincsenek pontos adataik az elvándorlás mértékéről. A dokumentumra csak akkor lesz szükségük a külföldön dolgozóknak, ha előléptetik őket asszisztensnek – mondta a szakmai szervezet megyei elnöke.
Főiskolai szintű képzésre lenne szükség
Barabás Kálmán Zoltán meglátása szerint
túlképzés van asszisztensekből a megyében
– ami szintén hozzájárulhat az elvándorláshoz, illetve „a mennyiség a minőség rovására is megy” –, hiszen Székelyudvarhelyen az általános asszisztensi képzés mellett gyógyszerészasszisztens-képzés is működik, hasonló a helyzet Csíkszeredában is, továbbá Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen is működik egy-egy általánosasszisztens-képző technikum. Főiskolai szintű asszisztensképző viszont egy sincs a térségben, ami komoly hátrányos megkülönböztetést jelent a székelyföldi fiatalokra nézve – véli a szakember.
A szakmai szervezet adatai szerint egyébként 2016-ban 25-en, 2017-ben 17-en, tavaly 15-en, idén májusig pedig 5-en igényelték a megfelelési bizonylatot, tehát valóban csökkent az asszisztensek külföldi elvándorlásának mértéke, de ennek pontos okát ő maga sem ismeri. Néhány évvel ezelőtt egy 30–35 fős osztályból 10–12-en jelentkeztek már az első év elején, amikor megkérdezte, hányan készülnek külföldre dolgozni – idézte fel a tapasztaltakat abból az időből, amikor még ő is tanított. Hargita megyében évente 150–160 fiatal fejezi be tanulmányait az asszisztensképzőkben, és most már 60–70 százalékuk itthon helyezkedik el, az viszont
tény, hogy megindult egy migráció a magánszférából – a háziorvosi rendelőkből, illetve az otthoni beteggondozói szolgálattól – az állami finanszírozású egészségügyi intézmények, elsősorban a kórházak irányába
– mondta el a bérkülönbségekkel kapcsolatos tapasztalatait a szakember. Hozzátette, emiatt nem is maradnak betöltetlenül a megüresedett állások, nemrég Csíkszeredában egyetlen kórházi asszisztensi állásra több mint harmincan jelentkeztek. Eközben viszont sajnos a magán egészségügyi szektorban már alig találnak munkaerőt – említett meg egy bérkülönbségek miatt kialakult és egyre súlyosabbá váló problémát Barabás Kálmán Zoltán.
24h
