
Egyre több végzős asszisztens marad itthon, a magán egészségügyi szféra mégis egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd
Fotó: Thomas Campean
Elhamarkodott kijelentés az, hogy a hazai egészségügyi rendszerben történt béremelések miatt csökkent volna az asszisztensek külföldi elvándorlása, de az tény, hogy az országon belül elindult egy migráció a magánszférából az állami irányába a jelentős bérkülönbségek miatt. Az asszisztensek rendjének Hargita megyei vezetője szerint előfordul, hogy egy kórházi asszisztensi állásra harmincszoros a túljelentkezés, miközben a szociális jelleggel működő beteggondozói szolgálat alig talál munkaerőt.
2019. június 11., 13:512019. június 11., 13:51
Nem hiszi, hogy az egészségügyi rendszerben tavaly elrendelt béremelések közvetlenül összefüggnének azzal, hogy csökken a külföldre elvándorló asszisztensek száma – reagált megkeresésünkre a Romániai Általános Orvosi Asszisztensek, Szülésznők és Orvosi Asszisztensek Rendjének Hargita megyei elnöke Sorina Pintea egészségügyi miniszter által tett nyilatkozatára. A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy a legfrissebb statisztikák szerint jóval kevesebben igényeltek asszisztensek külföldi munkavállalásához szükséges megfelelési bizonylatot, majd az egészségügyben elrendelt béremelések fontosságát hangsúlyozta.
Barabás Kálmán Zoltán, az asszisztensek rendjének Hargita megyei elnöke szerint az elvándorlás ugyan valóban csökkent, de
így elhamarkodott kijelentés azzal magyarázni a jelenség csökkenését. A megfelelési bizonylatokkal kapcsolatban elmondta, tudomása szerint a tanulmányaikat befejező, majd külföldön munkát kereső asszisztenseknek több mint 90 százaléka segédasszisztensként helyezkedik el, és ehhez nem kell igényelnie megfelelési bizonylatot az asszisztensek rendjétől, így még nekik sincsenek pontos adataik az elvándorlás mértékéről. A dokumentumra csak akkor lesz szükségük a külföldön dolgozóknak, ha előléptetik őket asszisztensnek – mondta a szakmai szervezet megyei elnöke.
Főiskolai szintű képzésre lenne szükség
Barabás Kálmán Zoltán meglátása szerint
– ami szintén hozzájárulhat az elvándorláshoz, illetve „a mennyiség a minőség rovására is megy” –, hiszen Székelyudvarhelyen az általános asszisztensi képzés mellett gyógyszerészasszisztens-képzés is működik, hasonló a helyzet Csíkszeredában is, továbbá Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen is működik egy-egy általánosasszisztens-képző technikum. Főiskolai szintű asszisztensképző viszont egy sincs a térségben, ami komoly hátrányos megkülönböztetést jelent a székelyföldi fiatalokra nézve – véli a szakember.
A szakmai szervezet adatai szerint egyébként 2016-ban 25-en, 2017-ben 17-en, tavaly 15-en, idén májusig pedig 5-en igényelték a megfelelési bizonylatot, tehát valóban csökkent az asszisztensek külföldi elvándorlásának mértéke, de ennek pontos okát ő maga sem ismeri. Néhány évvel ezelőtt egy 30–35 fős osztályból 10–12-en jelentkeztek már az első év elején, amikor megkérdezte, hányan készülnek külföldre dolgozni – idézte fel a tapasztaltakat abból az időből, amikor még ő is tanított. Hargita megyében évente 150–160 fiatal fejezi be tanulmányait az asszisztensképzőkben, és most már 60–70 százalékuk itthon helyezkedik el, az viszont
– mondta el a bérkülönbségekkel kapcsolatos tapasztalatait a szakember. Hozzátette, emiatt nem is maradnak betöltetlenül a megüresedett állások, nemrég Csíkszeredában egyetlen kórházi asszisztensi állásra több mint harmincan jelentkeztek. Eközben viszont sajnos a magán egészségügyi szektorban már alig találnak munkaerőt – említett meg egy bérkülönbségek miatt kialakult és egyre súlyosabbá váló problémát Barabás Kálmán Zoltán.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás