Előadások, kerekasztal-beszélgetések laza hangulatban
Fotó: Barbócz Zsolt
A vakáció kellős közepén bolydult meg a Sapientia koronkai kampusza, ahol diákok, előadók, vendégek és érdeklődők körében zajlott az első Sapientia Nyári Egyetem. Szó esett mindenről, ami érdekelheti az egyetemistákat, legyen az tudomány, technológia, protokoll, biológia vagy éppen politika.
2018. augusztus 12., 12:562018. augusztus 12., 12:56
2018. augusztus 12., 12:582018. augusztus 12., 12:58
Az amúgy nyári hónapokban sokszor elég üresnek tűnő Sapientia egyetem egyáltalán nem vakációs hangulatot árasztott az elmúlt napokban, amikor korán reggeltől késő estig élet volt a Marosvásárhely melletti, koronkai kampuszon. Előadások, kerekasztal-beszélgetések, szórakozás gyanánt pedig játékest, néptánc, stand up comedy. A zsúfolt programban pedig beszélgetésekre, ismerkedésre, diákok és előadók közti eszmecserére is jutott idő, mert mire jó a nyári egyetem, ha nem erre.
Ferencz Katalin, a Sapientia első nyári egyetemének főszervezője úgy véli, noha akadtak hibák, gyengeségek a rendezvényen, mégis állíthatják, hogy jól sikerült. „Bár nem jöttek el annyian, mint amennyien számítottunk rá, az elmúlt napokban 250–300 résztvevő biztosan megfordult. Kiderült közben, hogy
Amúgy sokan jöttek bejelentkezéssel különböző egyetemekről, mások csak egy-két napra, vagy épp egy érdekes előadás miatt látogattak el hozzánk. Noha a célközönségünk az egyetemisták voltak, sok középiskolás is jelezte, hogy jönni szeretne, valamint az idősebb generáció tagjai is” – mondta kérdésünkre a főszervező, aki a marosvásárhelyi Hallgatói Önkormányzat elnökeként kezdett a szervezésbe, azóta azonban átadta az elnökséget.
A Sapientia Nyári Egyetemének öt napján összesen 25 előadás, valamint három kerekasztal-beszélgetés zajlott a legkülönfélébb témákban. A főszervező szerint igyekeztek olyan témákat feldolgozni, amelyekről a napi sajtóban lehet hallani, közérdeklődésre tart számot, de nyilván tudományos, technikai újdonságok is szóba kerültek.
„Azt vettük észre, hogy azokon az előadásokon voltak a legtöbben, amelyeknek a címe nagyon hangzatos volt, vagy az előadó volt valamilyen szinten érdekes. Ha a kettő összejött, akkor még jobb” – fogalmazott Ferencz Katalin.
Hogy csak néhányat említsünk: Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke például a fake news generációról beszélt, vagyis azt boncolgatta, hogy a mai fiatalságnak milyen kötelezettségei vannak, mennyire érdekli a mai fiatalságot a politika, és mennyire vesszük ki részünket a közösségi munkából.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő arra a fő kérdésre igyekezett választ adni, hogy miért jó számunkra az Európai Unió. Kodok Márton az IT-technológia egyik legújabb technológiájáról beszélt, amely akár a rendszergazdák leváltását is eredményezheti, míg Lánszki Regő smart city szakértő előadásából az is kiderült, hogy az okos város nem egy jövőbeli, még elérhetetlennek vélt „álom”, hanem már valóság.
Hogy az orvosi, genetikai részbe is legyen egy kis belelátásuk a diákoknak, Szabó Mónika belgyógyászt, diabetológust hívták segítségül, míg az önvezető autókról például Márton Lőrincz beszélt.
Huszonöt előadást hallgathattak meg a résztvevők
Fotó: Vass Róbert
A nyári egyetem kiemelkedő részei voltak a kerekasztal-beszélgetések: Az IT – Intröszting Technology nevet viselő kerekasztal-beszélgetésen ismert IT-cégek képviselői beszélgettek a mai marosvásárhelyi és egyben romániai IT-piacról, hogyan látják ők mint szakmabeliek, mit kell tudni ahhoz, hogy valaki bekerülhessen az IT-szakmába.
A Nők a közéletben című beszélgetésen Csép Andrea parlamenti képviselő, Mara Gyöngyvér egyetemi docens és Simó Barbara üzletasszony beszélt többek közt arról, hogy a tudás nem nemfüggő. Volt egy politikai kerekasztal is, amelynek célja az volt, hogy „megvilágítsa a közéletet” a diákok számára – itt Sógor Csaba EP-képviselő, Vass Levente romániai parlamenti képviselő, valamint Szenkovics Dezső, a Sapientia kolozsvári karának dékánhelyettese beszélgetett.
Ferencz Katalin kérdésünkre elárulta, még nem tudja, lesz-e folytatása a nyári egyetemnek, hiszen ő már nem HÖK-elnök, a rendezvény megszervezése pedig a mindenkori Hallgatói Önkormányzat feladata lenne. „Remélem, lesz folytatás, mert van igény rá, és ha jövőre is lesz rendezvény, akkor már mondhatni jövő héten neki kell fogni, mert nem kis feladat a pályázatoktól az előadókig mindent leszervezni” – összegzett a főszervező.
Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
Az 112-es sürgősségi segélyhívón riasztották a marosvásárhelyi rendőrséget szombat délelőtt, mert egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy egy tömbházlakásban megereszti, majd berobbantja a gázt.
Közzétették a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) legutóbbi Brassai Sajtófotó-pályázatának eredményét. Kollégánk, Pinti Attila a drónfotó-kategóriában első díjat kapott.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
Megkezdte a közterületen elhagyott személygépkocsik elszállítását a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Egyelőre négy parkolóhelyet szabadítottak fel.
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
szóljon hozzá!