Először adtak át díszpolgári címeket Gyimesbükkben

Nagyboldogasszony ünnepét falunapok előzték meg, megtartották a község gyermekei számára a többnapos, idén a 16. alkalommal megszervezett Hagyományőrző tábort.

Díszpolgári cím először

Karácsony Géza, a gyimesbükki Polgármesteri Hivatal munkatársa szerint bár Székelyföldön az 1989-es fordulat után számos településen díszpolgári címeket osztottak ki, Gyimesbükkben eddig ilyenről nem nagyon lehetett beszélni. Olteán Péter polgármester megválasztásakor már jelezte, hogy

„Anno Domini 2023-ra megérett az idő, hogy Gyimesbükkön is, első alkalommal – reményünk szerint, hagyományt teremtve – két személy megkapja a díszpolgári címet. A cím átadása egy elismerő oklevél, egy plakett és egy csokor virág átadásával jár.

A Gyimesek doktornője

„Dr. Deáky Pupp Lujza 1947. február 3-án született Nyárádremetén, kétgyerekes családban nőtt fel. Általános és középiskolai tanulmányait befejezve továbbtanult, és 1970-ben diplomázott a Marosvásárhelyi Orvosi Gyógyszerészeti Egyetemen. Nyár végén megkapta a kihelyezést a gyimesbükki orvosi rendelőbe (diszpenszárba). Visszaemlékezései szerint az egyik szeme sírt, a másik pedig nevetett. Sírt, hogy Gyimesbe helyezték, de örvendett, hogy nem a messzi Bărăganba. Gyimesbükkben albérletben lakott, amíg Deáky András ifjú tanár le nem betegedett és hosszú orvosi kezelésre nem szorult. Meggyógyult, a doktornőnek köszönhetően. Így ismerkedtek össze és életre szóló kapcsolat jött létre. 1971-ben feleségül ment a fiatal tanárhoz. 1972-ben megszületett Iringó lányuk. Szintén a doktornő elbeszélései alapján, férje, András, a házasság napján is elmondta, hogy „bármilyen ajánlatot kapunk, Gyimesből nem költözünk sem Vásárhelyre, sem nyugatra”. Ezt a doktornő meg is értette, és 1978-ig a község orvosi rendelőjében gyógyított, majd 1978-tól egészen az 1990-es évek közepéig a gyimesi, szellemi fogyatékos gyereket kezelő kórház igazgatójaként tevékenykedett. Utána magánrendelőt nyitott és a nap 24 órájában fogadja a betegeket. Még ma is, szép kora dacára, hetente egy-két alkalommal 24 órás ügyeletet vállal a gyimesfelsőloki ügyeleti állomáson. Amióta Gyimesbükkre került, élete minden napját a község lakóinak érdekében töltötte. Sok esetben ingyen, jótékonyságból segített a hozzáforduló betegeken. Az egész tevékenysége hozzájárul a község jólétéhez, jó hírnevéhez.”

A gyimesiek anyaországi jótevője

„Móczár Gábor 1968. augusztus 9-én született Budapesten, három gyermekes családban nőtt fel. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1986-ban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, gépészmérnökként, 1992-ben. 1992-ben házasodott, felesége Aszódy Gyöngyi, akivel négy gyermeket neveltek fel (Gábor, Boróka, Botond és Luca). A család 1997-ben Budapestről Telkibe költözött. 1992 és 2002 között mérnökként dolgozott, majd 2002 után kulturális területre váltott, először a Magyar-, majd pedig az Európai Kórusszövetségben vállalt vezető szerepet, ahol az Európai Kórusszövetség elnöke is volt, két cikluson keresztül. 2021 óta a Nemzeti Örökség Intézetének Főigazgatója. 2008-ban, Somlai Jutka mesélt neki Gyimesbükkről. Nagyon felkeltette az érdeklődését. Telki község alpolgármestereként meglátogatta Gyimesbükköt, barátokra talált, és eldöntötték, hogy testvértelepülési kapcsolatot hoznak létre. Egyházi részen nagyon jól haladnak a dolgok, viszont hivatali szinten zárt ajtókra talált. Végül napirendre kerül Gyimesbükkön is, és kicselezve, az akkori ellenzékben lévő képviselőkkel közösen, átment a szavazáson a testvértelülési határozat. Azóta Móczár úr mindent megtesz, hogy Gyimesbükknek minél több segítséget adjon. Például, azóta a Mikulásnak is könnyebb, gyimesi gyerekek táborozhatnak Telkiben, az iskolák rengeteg felszerelést kaptak és sorolhatnánk tovább. De nem csak anyagi segítséget kaptak a gyimesiek, hanem Móczár úrban sok család egy személyes barátot is kapott.”