Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:46

Hétfőtől indul újra Kossuth Rádió

20:03

Két önkormányzat, egy hegy, sok terv – de ki mozdítja előre Hargitafürdőt?

19:25

Majdnem 12 ezren kaptak különnyugdíjat júliusban

19:10

„Több kreativitásra van szükségünk” – Burcă látja, mi hiányzik még a Sepsi OSK játékából

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fogva tartották, dolgoztatták, majd eladták volna az áldozatokat

Jelentkezett több mint 10 millió eurós nyereményéért a hatos lottó nyertese

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Lőtt sebekkel találtak rá egy tűzoltó holttestére

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

Elhalasztották az ítélethirdetést Borbolyék perében

Magyar Péter: országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája

Új alapokra helyezné a határon túli támogatáspolitikát a Tisza-kormány

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

Előadás gazdáknak a táj diverzitásáról

Papp Tamás

Fotó: Haáz Vince

Mezőgazdaság a természettel együtt vagy ellenében – a döntés a gazdáké címmel tart előadást Papp Tamás, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke, valamint munkatársa, Kelemen Katalin május 18–19-én a Maros megyei Sáromberkén megrendezendő Agro-Mánia mezőgazdasági kiállításon.

2019. május 06., 12:032019. május 06., 12:03

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A rendezvény médiapartnere a Székelyhon

Az előadás során a szakember természetvédelmi szempontból mutatja be a jelenlegi mezőgazdaságot, jellemezve a szántóterületek és legelők állapotát, azt, hogy miért fontos figyelmet fordítani a táj diverzitására, ügyelve arra, hogy

minél színesebb, változatosabb maradjon az a vidék, ahol mezőgazdaságból élnek az emberek.

Az Európai Unióban közös agrárpolitika létezik, és a mezőgazdaságot a támogatások befolyásolják, vagyis a gazdák nem azt termelnek, amire szükség van, hanem amire támogatást kapnak. Ami azzal is jár, hogy legelőket szántanak fel, és

a kisparcellás mezőgazdaság, földművelés lassan a mi vidékünkön is eltűnik, a mezőgazdaság pedig itt is iparosodik.

Ennek következtében eltűnik az a változatosság – a szántóföldek és legelők váltakozása –, ami a kisparcellás gazdálkodásra jellemző. A változatosság azt is jelenti, hogy sok növény- és állatfaj él ezeken a területeken, amelyeknek gazdag a rovarviláguk is, táplálékot biztosítva a számos madárfajnak. Ám amint felszántják a legelőket és a kisparcellákat felszámolva nagy területeken csak egy kultúrát termesztenek, például kukoricát, ott megszűnik a diverzitás.

Ahol eddig 40–50 féle növény élt, ott most csak egy marad. Azt is vegyszerezik, gyomirtót, rovarirtót használnak, ami minden rovart kipusztít, tehát a madaraknak sem marad táplálék

– részletezte Papp Tamás, hogy milyen következménye van a mezőgazdaság iparosodásának. Erre a legegyszerűbb példa a méhek eltűnése – tette hozzá –, hiszen azoknak is felszámolják a legelési/virágporgyűjtési területeiket.

Vegyszerezett területek

Románia mezőgazdasági területének több mint a felét vegyszerezik évente. Igaz, hogy korábban a kisgazdálkodók is használtak vegyszereket, de nem rendszeresen, mert vagy nem volt rá pénz, vagy még kapálgattak is. „Ma már hol látunk kapáló embereket? Sehol!” – fogalmazott a természetvédelmi szakember, aki elmondta azt is, hogy

a falvak lassan elnéptelenednek, a mezőgazdasági területek pedig egy-két ember kezébe kerülnek.

Ez leginkább a Kárpátokon túli területeken jellemző, ahol nagybefektetők vásárolták fel a földeket. Míg eddig ezer hektáron ötszáz család élt meg, most ugyanannyi terület öt családnak ad megélhetési lehetőséget. A többi a városokban próbál boldogulni, munkahelyet keresni. „Nem az a célunk, hogy az emberek szegények maradjanak, hiszen tisztában vagyunk azzal is, hogy akik a hagyományos mezőgazdaságot művelték, nem éltek valami jól.

De ha azok a családok, amelyek 20–50 hektáron gazdálkodnak, képesek volnának megőrizni a táj diverzitását, falvaink nem néptelenednének el, és az emberek is jól élnének

– magyarázta.

Az előadáson Papp Tamás ismerteti azokat a pályázati lehetőségeket is, amelyeket a természetvédelmi szervezetek nyújtanak a gazdáknak, és amelyek a természetközeli gazdálkodást serkentik.

Nagy az érdeklődés
A Pro Economica Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács május 18–19-én első alkalommal tartja meg Sáromberkén az Agro-Mánia elnevezésű rendezvényt. A szervezők lapunknak elmondták, kétszer annyian jelezték részvételi szándékukat, mint ahány érdeklődőre előzetesen számítottak.