
Fotó: Barabás Ákos
Mintegy háromszáz idei végzős nem jelentkezett a hétfőn kezdődő 2019-es érettségire Hargita megyében, de majdnem ugyanannyian feliratkoztak a vizsgasorozatra az előző években sikertelenül érettségizők közül. A megyében valamivel több mint 2200-an vesznek részt az egy hónapon át tartó vizsgákon.
2019. június 03., 12:512019. június 03., 12:51
Maros megyében idén 3575 diák végezett a középiskolával, és háromezer fölötti érettségizőre biztosan számítanak – tudtuk meg korábban Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől, aki szerint lesznek olyan végzősök, akik nem mennek át az év végi vizsgákon, olyanok is, akik nem iratkoznak be az érettségire, de a tavaly sikertelenül vizsgázók közül is fognak próbálkozni idén.
A Hargita megyében működő 38 középiskola 2217 végzőse közül 1911 jelentkezett a hétfőn kezdődő érettségire a péntek délután véget ért feliratkozási időszakban. Az a 306 fiatal, aki nem vesz részt a vizsgákon, nem tudta befejezni a tizenkettedik osztályt – tehát pótvizsgára kényszerül –, de olyan szakközépiskolás végzősök is vannak, akiknek már megkötött munkaszerződésük van a nyárra, és a tanintézet-vezetés győzködése ellenére úgy döntöttek, hogy nem érettségiznek le – tájékoztatott Sipos István tanfelügyelő, a Hargita megyei érettségiztető bizottság alelnöke. Elmondta továbbá, hogy a távolmaradókkal majdnem azonos számban jelentkeztek a vizsgasorozatra olyan fiatalok, akiknek az előző években nem sikerült az érettségijük:
A vizsgasorozat hétfőn kezdődik a képességfelmérőkkel, de ezen nem kell részt vennie minden érettségizőnek, az idén újra próbálkozók többségének csak azt az írásbeli vizsgát kell megismételnie, amelyen korábban nem ért el átmenő eredményt. Egyébként
Fotó: Barabás Ákos
Tavaly ezeket már februárban megrendezték országszerte, de idén visszatértek a korábbi gyakorlathoz. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő szerint nem volt egyértelműen rossz a kezdeményezés, voltak előnyei a képességfelmérők téli lebonyolításának. Csakhogy az törvénytelen volt, ugyanis a tanügyi törvény értelmében csak azok a végzősök vehetnek részt az érettségin, akik sikeresen befejezték a tizenkettedik osztályt, így szabálytalan volt a képességfelmérők tanév közbeni megszervezése – mondta el Sipos István, noha ő is egyetért azzal, hogy volt haszna a képességfelmérők korai lebonyolításának, például azért, mert a tanév végén nem nyúlt hosszúra az érettségi vizsga.
Vizsganaptár
A 2019-es vizsgasorozat a hétfőn és kedden zajló román nyelvi képességfelmérővel kezdődik, ezt az anyanyelvi képességfelmérő követi június 5-én és 6-án. A digitális kompetenciapróba (június 7., 10., 11.) egyik vizsganapja idén egybeesik a nyugati keresztény egyházak által ünnepelt pünkösdhétfő dátumával, így a nem ortodox vallású érettségizők június 7-én és 11-én vehetnek részt a képességfelmérőn.
Hargita megyében hat vizsgaközpont lesz – a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban és a Kájoni János Szakközépiskolában, a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskolában és az Eötvös József Szakközépiskolában (utóbbinak egy alközpontja is lesz Székelykeresztúron, a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban), a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, továbbá Maroshévízen, a Mihai Eminescu Gimnáziumban – ezekben zajlanak majd az írásbeli vizsgák.
Fotó: Veres Nándor
Az írásbelik sorozata július 1-jén, a román nyelv és irodalom vizsgával kezdődik, ezt követi a magyar nyelv és irodalom vizsga július 2-án, majd a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból adnak számot tudásukról az érettségizők július 3-án. Az utolsó írásbelin, július 4-én a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznak. Az eredményeket július 8-án függesztik ki, és aznap déltől délután 4 óráig fogadják az óvásokat, majd ezek kivizsgálása után július 13-án hozzák nyilvánosságra az idei érettségi végleges eredményeit.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Lucian-Ioan-Titus Morar kedden bejelentette, hogy aláírásokat gyűjt Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztésének kezdeményezéséhez. Állítása szerint a PSD-ben mások is támogatják az elképzelést.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond kedden kijelentette, hogy a Luca Niculescu köré szerveződő kormánynak nagyobb esélye van a parlament támogatásának megszerzésére, mint korábban Siegfried Mureșan kabinetjének.
Kelemen Hunor szerint a parlamenti pártoknak el kell jutniuk a kormány beiktatásához szükséges kompromisszumra, különben az ország működése veszélybe kerülhet.
Romániára is hatással lesz az villamosenergia drágulása, és rekordmagas árak alakulhatnak ki, ha elhúzódik a közel-keleti válság és zárva marad a Hormuzi-szoros – jelentette ki kedden Cristian Bușoi.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
Luca Niculescu hangsúlyozta, az elmúlt négy évben, amíg ő irányította az ország OECD-hez való csatlakozási folyamatát, „a politikai pártoknak sikerült a köztük fennálló természetes különbségek ellenére közösen támogatniuk egy Románia számára fontos célt”.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke bejelentette, hogy kedden elküldi a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióinak a Nicușor Dan államelnök felfüggesztési eljárásának elindításához szükséges aláírásgyűjtő ívet.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A naplementében hazajáró csorda látványa egyre ritkább falukép lesz a jövőben Hargita megyében – az éves állatösszeírás adatai szerint csökken a fejőstehenek száma a mezőgazdaságban. A szarvasmarha-állomány azonban nem zsugorodik.
szóljon hozzá!