
Fotó: Barabás Ákos
Mintegy háromszáz idei végzős nem jelentkezett a hétfőn kezdődő 2019-es érettségire Hargita megyében, de majdnem ugyanannyian feliratkoztak a vizsgasorozatra az előző években sikertelenül érettségizők közül. A megyében valamivel több mint 2200-an vesznek részt az egy hónapon át tartó vizsgákon.
2019. június 03., 12:512019. június 03., 12:51
Maros megyében idén 3575 diák végezett a középiskolával, és háromezer fölötti érettségizőre biztosan számítanak – tudtuk meg korábban Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől, aki szerint lesznek olyan végzősök, akik nem mennek át az év végi vizsgákon, olyanok is, akik nem iratkoznak be az érettségire, de a tavaly sikertelenül vizsgázók közül is fognak próbálkozni idén.
A Hargita megyében működő 38 középiskola 2217 végzőse közül 1911 jelentkezett a hétfőn kezdődő érettségire a péntek délután véget ért feliratkozási időszakban. Az a 306 fiatal, aki nem vesz részt a vizsgákon, nem tudta befejezni a tizenkettedik osztályt – tehát pótvizsgára kényszerül –, de olyan szakközépiskolás végzősök is vannak, akiknek már megkötött munkaszerződésük van a nyárra, és a tanintézet-vezetés győzködése ellenére úgy döntöttek, hogy nem érettségiznek le – tájékoztatott Sipos István tanfelügyelő, a Hargita megyei érettségiztető bizottság alelnöke. Elmondta továbbá, hogy a távolmaradókkal majdnem azonos számban jelentkeztek a vizsgasorozatra olyan fiatalok, akiknek az előző években nem sikerült az érettségijük:
A vizsgasorozat hétfőn kezdődik a képességfelmérőkkel, de ezen nem kell részt vennie minden érettségizőnek, az idén újra próbálkozók többségének csak azt az írásbeli vizsgát kell megismételnie, amelyen korábban nem ért el átmenő eredményt. Egyébként
Fotó: Barabás Ákos
Tavaly ezeket már februárban megrendezték országszerte, de idén visszatértek a korábbi gyakorlathoz. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő szerint nem volt egyértelműen rossz a kezdeményezés, voltak előnyei a képességfelmérők téli lebonyolításának. Csakhogy az törvénytelen volt, ugyanis a tanügyi törvény értelmében csak azok a végzősök vehetnek részt az érettségin, akik sikeresen befejezték a tizenkettedik osztályt, így szabálytalan volt a képességfelmérők tanév közbeni megszervezése – mondta el Sipos István, noha ő is egyetért azzal, hogy volt haszna a képességfelmérők korai lebonyolításának, például azért, mert a tanév végén nem nyúlt hosszúra az érettségi vizsga.
Vizsganaptár
A 2019-es vizsgasorozat a hétfőn és kedden zajló román nyelvi képességfelmérővel kezdődik, ezt az anyanyelvi képességfelmérő követi június 5-én és 6-án. A digitális kompetenciapróba (június 7., 10., 11.) egyik vizsganapja idén egybeesik a nyugati keresztény egyházak által ünnepelt pünkösdhétfő dátumával, így a nem ortodox vallású érettségizők június 7-én és 11-én vehetnek részt a képességfelmérőn.
Hargita megyében hat vizsgaközpont lesz – a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban és a Kájoni János Szakközépiskolában, a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskolában és az Eötvös József Szakközépiskolában (utóbbinak egy alközpontja is lesz Székelykeresztúron, a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban), a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, továbbá Maroshévízen, a Mihai Eminescu Gimnáziumban – ezekben zajlanak majd az írásbeli vizsgák.
Fotó: Veres Nándor
Az írásbelik sorozata július 1-jén, a román nyelv és irodalom vizsgával kezdődik, ezt követi a magyar nyelv és irodalom vizsga július 2-án, majd a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból adnak számot tudásukról az érettségizők július 3-án. Az utolsó írásbelin, július 4-én a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznak. Az eredményeket július 8-án függesztik ki, és aznap déltől délután 4 óráig fogadják az óvásokat, majd ezek kivizsgálása után július 13-án hozzák nyilvánosságra az idei érettségi végleges eredményeit.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
szóljon hozzá!