
Fotó: Barabás Ákos
Mintegy háromszáz idei végzős nem jelentkezett a hétfőn kezdődő 2019-es érettségire Hargita megyében, de majdnem ugyanannyian feliratkoztak a vizsgasorozatra az előző években sikertelenül érettségizők közül. A megyében valamivel több mint 2200-an vesznek részt az egy hónapon át tartó vizsgákon.
2019. június 03., 12:512019. június 03., 12:51
Maros megyében idén 3575 diák végezett a középiskolával, és háromezer fölötti érettségizőre biztosan számítanak – tudtuk meg korábban Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől, aki szerint lesznek olyan végzősök, akik nem mennek át az év végi vizsgákon, olyanok is, akik nem iratkoznak be az érettségire, de a tavaly sikertelenül vizsgázók közül is fognak próbálkozni idén.
A Hargita megyében működő 38 középiskola 2217 végzőse közül 1911 jelentkezett a hétfőn kezdődő érettségire a péntek délután véget ért feliratkozási időszakban. Az a 306 fiatal, aki nem vesz részt a vizsgákon, nem tudta befejezni a tizenkettedik osztályt – tehát pótvizsgára kényszerül –, de olyan szakközépiskolás végzősök is vannak, akiknek már megkötött munkaszerződésük van a nyárra, és a tanintézet-vezetés győzködése ellenére úgy döntöttek, hogy nem érettségiznek le – tájékoztatott Sipos István tanfelügyelő, a Hargita megyei érettségiztető bizottság alelnöke. Elmondta továbbá, hogy a távolmaradókkal majdnem azonos számban jelentkeztek a vizsgasorozatra olyan fiatalok, akiknek az előző években nem sikerült az érettségijük:
A vizsgasorozat hétfőn kezdődik a képességfelmérőkkel, de ezen nem kell részt vennie minden érettségizőnek, az idén újra próbálkozók többségének csak azt az írásbeli vizsgát kell megismételnie, amelyen korábban nem ért el átmenő eredményt. Egyébként
Fotó: Barabás Ákos
Tavaly ezeket már februárban megrendezték országszerte, de idén visszatértek a korábbi gyakorlathoz. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő szerint nem volt egyértelműen rossz a kezdeményezés, voltak előnyei a képességfelmérők téli lebonyolításának. Csakhogy az törvénytelen volt, ugyanis a tanügyi törvény értelmében csak azok a végzősök vehetnek részt az érettségin, akik sikeresen befejezték a tizenkettedik osztályt, így szabálytalan volt a képességfelmérők tanév közbeni megszervezése – mondta el Sipos István, noha ő is egyetért azzal, hogy volt haszna a képességfelmérők korai lebonyolításának, például azért, mert a tanév végén nem nyúlt hosszúra az érettségi vizsga.
Vizsganaptár
A 2019-es vizsgasorozat a hétfőn és kedden zajló román nyelvi képességfelmérővel kezdődik, ezt az anyanyelvi képességfelmérő követi június 5-én és 6-án. A digitális kompetenciapróba (június 7., 10., 11.) egyik vizsganapja idén egybeesik a nyugati keresztény egyházak által ünnepelt pünkösdhétfő dátumával, így a nem ortodox vallású érettségizők június 7-én és 11-én vehetnek részt a képességfelmérőn.
Hargita megyében hat vizsgaközpont lesz – a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban és a Kájoni János Szakközépiskolában, a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskolában és az Eötvös József Szakközépiskolában (utóbbinak egy alközpontja is lesz Székelykeresztúron, a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban), a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, továbbá Maroshévízen, a Mihai Eminescu Gimnáziumban – ezekben zajlanak majd az írásbeli vizsgák.
Fotó: Veres Nándor
Az írásbelik sorozata július 1-jén, a román nyelv és irodalom vizsgával kezdődik, ezt követi a magyar nyelv és irodalom vizsga július 2-án, majd a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból adnak számot tudásukról az érettségizők július 3-án. Az utolsó írásbelin, július 4-én a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznak. Az eredményeket július 8-án függesztik ki, és aznap déltől délután 4 óráig fogadják az óvásokat, majd ezek kivizsgálása után július 13-án hozzák nyilvánosságra az idei érettségi végleges eredményeit.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!