
Fotó: Barabás Ákos
Mintegy háromszáz idei végzős nem jelentkezett a hétfőn kezdődő 2019-es érettségire Hargita megyében, de majdnem ugyanannyian feliratkoztak a vizsgasorozatra az előző években sikertelenül érettségizők közül. A megyében valamivel több mint 2200-an vesznek részt az egy hónapon át tartó vizsgákon.
2019. június 03., 12:512019. június 03., 12:51
Maros megyében idén 3575 diák végezett a középiskolával, és háromezer fölötti érettségizőre biztosan számítanak – tudtuk meg korábban Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől, aki szerint lesznek olyan végzősök, akik nem mennek át az év végi vizsgákon, olyanok is, akik nem iratkoznak be az érettségire, de a tavaly sikertelenül vizsgázók közül is fognak próbálkozni idén.
A Hargita megyében működő 38 középiskola 2217 végzőse közül 1911 jelentkezett a hétfőn kezdődő érettségire a péntek délután véget ért feliratkozási időszakban. Az a 306 fiatal, aki nem vesz részt a vizsgákon, nem tudta befejezni a tizenkettedik osztályt – tehát pótvizsgára kényszerül –, de olyan szakközépiskolás végzősök is vannak, akiknek már megkötött munkaszerződésük van a nyárra, és a tanintézet-vezetés győzködése ellenére úgy döntöttek, hogy nem érettségiznek le – tájékoztatott Sipos István tanfelügyelő, a Hargita megyei érettségiztető bizottság alelnöke. Elmondta továbbá, hogy a távolmaradókkal majdnem azonos számban jelentkeztek a vizsgasorozatra olyan fiatalok, akiknek az előző években nem sikerült az érettségijük:
A vizsgasorozat hétfőn kezdődik a képességfelmérőkkel, de ezen nem kell részt vennie minden érettségizőnek, az idén újra próbálkozók többségének csak azt az írásbeli vizsgát kell megismételnie, amelyen korábban nem ért el átmenő eredményt. Egyébként
Fotó: Barabás Ákos
Tavaly ezeket már februárban megrendezték országszerte, de idén visszatértek a korábbi gyakorlathoz. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő szerint nem volt egyértelműen rossz a kezdeményezés, voltak előnyei a képességfelmérők téli lebonyolításának. Csakhogy az törvénytelen volt, ugyanis a tanügyi törvény értelmében csak azok a végzősök vehetnek részt az érettségin, akik sikeresen befejezték a tizenkettedik osztályt, így szabálytalan volt a képességfelmérők tanév közbeni megszervezése – mondta el Sipos István, noha ő is egyetért azzal, hogy volt haszna a képességfelmérők korai lebonyolításának, például azért, mert a tanév végén nem nyúlt hosszúra az érettségi vizsga.
Vizsganaptár
A 2019-es vizsgasorozat a hétfőn és kedden zajló román nyelvi képességfelmérővel kezdődik, ezt az anyanyelvi képességfelmérő követi június 5-én és 6-án. A digitális kompetenciapróba (június 7., 10., 11.) egyik vizsganapja idén egybeesik a nyugati keresztény egyházak által ünnepelt pünkösdhétfő dátumával, így a nem ortodox vallású érettségizők június 7-én és 11-én vehetnek részt a képességfelmérőn.
Hargita megyében hat vizsgaközpont lesz – a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban és a Kájoni János Szakközépiskolában, a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskolában és az Eötvös József Szakközépiskolában (utóbbinak egy alközpontja is lesz Székelykeresztúron, a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban), a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban, továbbá Maroshévízen, a Mihai Eminescu Gimnáziumban – ezekben zajlanak majd az írásbeli vizsgák.
Fotó: Veres Nándor
Az írásbelik sorozata július 1-jén, a román nyelv és irodalom vizsgával kezdődik, ezt követi a magyar nyelv és irodalom vizsga július 2-án, majd a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból adnak számot tudásukról az érettségizők július 3-án. Az utolsó írásbelin, július 4-én a szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznak. Az eredményeket július 8-án függesztik ki, és aznap déltől délután 4 óráig fogadják az óvásokat, majd ezek kivizsgálása után július 13-án hozzák nyilvánosságra az idei érettségi végleges eredményeit.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
szóljon hozzá!