Elkerülő utak: tervek és félbemaradt munkálatok között a székelyföldi városok

A költségek 75 százalékát az Európai Unió Nagy Infrastruktúra Operatív Programja (POIM) biztosítaná.

Az épületek megrepedeznek a nehézgépjárművek okozta rezgésektől, gyakoriak a balesetek is. A Maros megyei tanács még 2014-ben át akarta adni ezt az útszakaszt az országos útügynek, de ezt azóta sem tudták megtenni – a CNAIR csak úgy venné át, ha korszerűsítenék és megerősítenék az alapozást.

Sepsiszentgyörgyi helyzetkép

Hasonló helyzetben van Sepsiszentgyörgy is, ahol szintén az országos közútkezelő készíti elő egy elkerülő út építését. A beruházás megvalósíthatósági tanulmánya és műszaki terveinek készítésével párhuzamosan a nyomvonalon található földterületek kisajátítási folyamatát kell elindítani. Az észak-déli irányú útszakasz az E578-as útból Szotyor határában ágazik le, és Kilyént, valamint a várost keletről megkerülve Gidófalva közelében csatlakozik ismét az E578-as úthoz – tudtuk meg Tóth-Birtan Csaba alpolgármestertől.

„Ahhoz, hogy a város teljesen mentesüljön a tranzitforgalomtól, még egy elkerülő útra lenne szükség, amelynek az előpataki úthoz kellene csatlakoznia” – ismertette.

A Szotyor irányából induló elkerülő út építésének finanszírozása az alpolgármester szerint a Regionális Operatív Program támogatásával lehetséges, ennek a beruházásnak várhatón 2023-ra kellene elkészülnie. A másik, nyugati irányú útvonal egyelőre csak az integrált városfejlesztési stratégiában, illetve a város fenntartható mobilitási tervében szerepel, megépítésére még nincsenek források.

Először az áthaladó forgalom által nagyon megviselt északi peremvidéket, Taplocát próbálták tehermentesíteni egy olyan elkerülő út építésével, amely a város nyugati bejáratához csatlakozó Rét utca és az E578-as út között biztosít összeköttetést, elvezetve a nehézgépjármű-forgalmat. A terv kiterjedt arra is, hogy az északra vezető E578-as utat és a Gyimesek, illetve Moldva irányába tartó 12A jelzésű országutat összekössék, így amikor több éves munka után tavaly átadták a forgalomnak a kizárólag saját költségvetésből épített útszakaszt, a kelet-nyugati, valamint az észak-nyugati irányú elkerülő útvonal biztosítva volt.

Jelenleg folyamatban egy újabb, észak-déli útszakasz építése, amely a Rét utcától dél felé, a vasútvonal mentén vezet a Brassói útig – ennek költségeire a város a PNDL 2 néven ismert helyi fejlesztési program biztosít támogatást. Ha ez elkészül, nemcsak az észak-déli irányú elkerülő útvonal lesz használható, hanem a nyugati irányból, a 13A országúton haladó teherforgalom is úgy juthat át dél felé, illetve ellentétes irányban a városon, hogy elkerüli a Hargita utcai vasúti felüljáró hidat. Egyetlen hátrány van, hogy a Brassói úton, amelynek egy szakasza csak kétsávos, még nagyobb lesz a forgalom.

Egy további elkerülő útvonal építését is szeretné a városvezetés, ez a déli kijárathoz közel, Zsögödből indulva a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház mögött tartana keletre, és csatlakozna a Csíkszentlélek felé vezető megyei úthoz, kivezetve a teherforgalmat a városból.

Dokumentáció van, pénz nincs

Székelyudvarhelyen a városfejlesztési stratégia, a mobilitási tanulmány, valamint az Általános Városrendezési Terv (PUG) szerint is a közlekedés zsúfoltságát csak egy, a várost teljesen elkerülő út építése csökkentené jelentősen – tájékoztatott Zörgő Noémi. A városháza sajtószóvivője szerint erre vonatkozóan a polgármesteri hivatal konkrét, kézzelfogható lépéseket is tett: elkészült a teljes dokumentáció, amely a város észak-keleti részén tervezett elkerülő út építésének teljes előkészítését tartalmazza.

„Az előzetes dokumentáció összeállításánál szempont volt az is, hogy milyen irányból érkező tranzitforgalom terheli le a legjobban Székelyudvarhely közlekedését. A mérések alapján a város forgalmát a Szejke, illetve Csíkszereda felől érkező gépjárműforgalom nehezíti leginkább. Így a tervezett elkerülő út észak-nyugat irányból, keleti irányba kerülné el a várost. A dokumentáció szerint

A nyomvonal tervezésénél az volt az elsődleges szempont, hogy a lehető legkönnyebb legyen a kivitelezés, így szinte a teljes hossz esetében egy már meglévő mezei út nyomvonalával számolunk” – ismertette Zörgő Noémi.

Idén egyébként egy országos költségvetést módosítani hivatott javaslat is készült, amely szerint 20 millió lejt különítettek volna el a projektre, de a képviselőház infrastruktúra és szállításügyi bizottsága ezt elvetette. A szóvivő hozzátette, az elmúlt időszakban nem volt olyan európai uniós pályázati kiírás, amelybe illett volna ez a beruházás.

Tervek és elképzelések szintjén

Gyergyószentmiklóson is fontosnak és szükségesnek tartják elkerülő út építését, mivel ezáltal mérséklődne a forgalom, ugyanakkor a város egyes részei az áthaladó teherforgalom egy részétől is mentesülnének – ismertette Kertész László, a polgármesteri hivatal szóvivője. A tervek és elképzelések szintjénél tartanak, két megoldás körvonalazódik. Az egyik egy szállítási minisztériumi beruházása, amely egy nagy körgyűrű létrehozását jelentené, és teljesen mentesítené a nehézgépjármű-forgalomtól a várost. Ez

„Mivel a beruházás előkészítése lassan halad, találtunk egy megoldást, ami részlegesen segítene: a város nyugati részén, a vasútvonal mellett az Állomás utcához kapcsolódik majd az az út, amely a mezőn át Gyergyószárhegy közelében az E578-as útig vezet, és bizonyos szinten Szárhegyet és Tekerőpatakot is összekötné. Egy olyan útszakaszról van szó, melynek megvalósításában – a telekkönyvek rendezését követően – ígérete szerint a megyei önkormányzat is szerepet vállal” – vázolta Kertész, aki szerint az említett útszakaszok biztosítani tudnák az áthaladó forgalom kivezetését a városból. Hogy mikor készülhetnek el, az az állami, illetve a helyi és megyei költségvetési forrásoktól, valamint a telekkönyvezésektől is függ.