
A Vártemplom szentély részére rá sem lehet ismerni
Fotó: Haáz Vince
Lassan fél éve tart a marosvásárhelyi Vártemplom nagyszabású felújítása. Székelyföld legjelentősebb gótikus épületegyüttesén száz éve nem végeztek ilyen komoly felújítást: régészet, falkutatás előzte meg az állagmegőrzési munkát. Év végéig, legkésőbb jövő év elejére megújul a templom kívül és belül is.
2019. február 13., 21:532019. február 13., 21:53
2018 augusztusában kezdődött el a Vártemplom teljes körű felújítása, a csaknem egymillió eurós beruházás 75 százalékát magyar állami támogatásból valósítja meg a református egyház, a fennmaradó költségeket pedig különböző pályázatokból igyekeznek fedezni – mondta el a Székelyhonnak Henter György, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkipásztora.
Zajlanak a munkálatok
Fotó: Haáz Vince
A munkálatok előbb a szentély lezárásával kezdődtek, valamint a régészeti feltárásokkal, falkutatással, mert a felújításhoz ezek is hozzátartoznak. Amint azt a régészeti kutatások vezetőjétől, Soós Zoltántól megtudtuk, több mint tíz évig kutatták a Vártemplom körüli részt, s közben jelentős leleteket hoztak felszínre a középkori Vásárhely idejéből.
„A középkori templomot mintegy háromszáz éven keresztül intenzíven használták temetkezésre, így valószínűleg több ezer csontváz van alatta. A templomba a módosabb polgárok temetkeztek, középkori és újkori sírok is előkerültek. A csontvázakat ideiglenesen kiemeljük elemzés céljából, megpróbáljuk megállapítani például, hogy milyen volt az egészségi állapotuk, majd visszahelyezzük. De előkerült egy 17. századi szószék-alapozás, illetve a barokk pillérek alapozásai is” – fogalmazott Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzátette:
Csontvázak a templom alatt
Fotó: Haáz Vince
Henter György vártemplomi lelkipásztor elmondta, a szentélyben már jól haladnak a munkálatok, ott még tavaly restaurálásra vitték a teljes bútorzatot, de fontos volt a régi középkori fal felújítása is. Ez jelenleg is folyamatban van, a tervek szerint a középkori vakolat restaurálása másfél hónapon belül befejeződik, ugyanakkor elkezdődött az ablakok restaurálása is.
„Ahogy a szentélyben befejezzük, jövünk a nagy hajóba, az első lépés itt is a régészeti feltárás, ami a szószék körüli részen már zajlik. A falkutatás is elkezdődött, akkor derült ki, hogy Szent László legendája rejlik a vakolatok mögött. A feltárások után a padok felújítása következik, utána a padlózattal folytatjuk a munkát. Azért élvez prioritást a padlózat, mert június közepéig el kell számolnunk a templom padjainak a feljavításával, amelyre támogatást a marosvásárhelyi tanács adott. Aztán tovább lehet haladni a falfelületek javításával, a stukkók restaurálásával, belső festés, a nagy hajó ablakainak javítása következik” – sorolja a terveket Henter György. A lelkipásztor hozzáteszi:
A templomból kiköltözött a gyülekezet
Fotó: Haáz Vince
A szerződés szerint 2019 novemberéig kell befejezni a teljes felújítást, de
így a Vártemplom lelkésze elképzelhetőnek tartja, hogy hosszabbítást kérnek majd, ha ebben az évben nem tudják befejezni. Addig is a Vártemplom gyülekezete a Posta utcai volt bábszínház épületébe jár istentiszteletekre. „Mivel a volt bábszínház nagyterme csak 150 férőhelyes, ezért vasárnap délelőtt két istentiszteletet vezettünk be, egyet 10 órától, egyet pedig 12 órától tartunk. Szeretettel várjuk ide a híveket, azokat is, akik a templomba nem tudtak feljönni a lépcsők miatt” – fogalmazott Henter György.
Kívül-belül megújul a templom
Fotó: Haáz Vince
Az egykori ferences szentély
A marosvásárhelyi Vártemplomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, a teljes épületet csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így az istenháza 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!