
A Vártemplom szentély részére rá sem lehet ismerni
Fotó: Haáz Vince
Lassan fél éve tart a marosvásárhelyi Vártemplom nagyszabású felújítása. Székelyföld legjelentősebb gótikus épületegyüttesén száz éve nem végeztek ilyen komoly felújítást: régészet, falkutatás előzte meg az állagmegőrzési munkát. Év végéig, legkésőbb jövő év elejére megújul a templom kívül és belül is.
2019. február 13., 21:532019. február 13., 21:53
2018 augusztusában kezdődött el a Vártemplom teljes körű felújítása, a csaknem egymillió eurós beruházás 75 százalékát magyar állami támogatásból valósítja meg a református egyház, a fennmaradó költségeket pedig különböző pályázatokból igyekeznek fedezni – mondta el a Székelyhonnak Henter György, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkipásztora.
Zajlanak a munkálatok
Fotó: Haáz Vince
A munkálatok előbb a szentély lezárásával kezdődtek, valamint a régészeti feltárásokkal, falkutatással, mert a felújításhoz ezek is hozzátartoznak. Amint azt a régészeti kutatások vezetőjétől, Soós Zoltántól megtudtuk, több mint tíz évig kutatták a Vártemplom körüli részt, s közben jelentős leleteket hoztak felszínre a középkori Vásárhely idejéből.
„A középkori templomot mintegy háromszáz éven keresztül intenzíven használták temetkezésre, így valószínűleg több ezer csontváz van alatta. A templomba a módosabb polgárok temetkeztek, középkori és újkori sírok is előkerültek. A csontvázakat ideiglenesen kiemeljük elemzés céljából, megpróbáljuk megállapítani például, hogy milyen volt az egészségi állapotuk, majd visszahelyezzük. De előkerült egy 17. századi szószék-alapozás, illetve a barokk pillérek alapozásai is” – fogalmazott Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzátette:
Csontvázak a templom alatt
Fotó: Haáz Vince
Henter György vártemplomi lelkipásztor elmondta, a szentélyben már jól haladnak a munkálatok, ott még tavaly restaurálásra vitték a teljes bútorzatot, de fontos volt a régi középkori fal felújítása is. Ez jelenleg is folyamatban van, a tervek szerint a középkori vakolat restaurálása másfél hónapon belül befejeződik, ugyanakkor elkezdődött az ablakok restaurálása is.
„Ahogy a szentélyben befejezzük, jövünk a nagy hajóba, az első lépés itt is a régészeti feltárás, ami a szószék körüli részen már zajlik. A falkutatás is elkezdődött, akkor derült ki, hogy Szent László legendája rejlik a vakolatok mögött. A feltárások után a padok felújítása következik, utána a padlózattal folytatjuk a munkát. Azért élvez prioritást a padlózat, mert június közepéig el kell számolnunk a templom padjainak a feljavításával, amelyre támogatást a marosvásárhelyi tanács adott. Aztán tovább lehet haladni a falfelületek javításával, a stukkók restaurálásával, belső festés, a nagy hajó ablakainak javítása következik” – sorolja a terveket Henter György. A lelkipásztor hozzáteszi:
A templomból kiköltözött a gyülekezet
Fotó: Haáz Vince
A szerződés szerint 2019 novemberéig kell befejezni a teljes felújítást, de
így a Vártemplom lelkésze elképzelhetőnek tartja, hogy hosszabbítást kérnek majd, ha ebben az évben nem tudják befejezni. Addig is a Vártemplom gyülekezete a Posta utcai volt bábszínház épületébe jár istentiszteletekre. „Mivel a volt bábszínház nagyterme csak 150 férőhelyes, ezért vasárnap délelőtt két istentiszteletet vezettünk be, egyet 10 órától, egyet pedig 12 órától tartunk. Szeretettel várjuk ide a híveket, azokat is, akik a templomba nem tudtak feljönni a lépcsők miatt” – fogalmazott Henter György.
Kívül-belül megújul a templom
Fotó: Haáz Vince
Az egykori ferences szentély
A marosvásárhelyi Vártemplomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, a teljes épületet csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így az istenháza 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került.
A Gyergyóditróhoz tartozó Orotván és a Marosfőhöz tartozó Vaslábon figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a lakókat medve jelenléte miatt vasárnap este.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök vasárnap találkozott leendő kormányának miniszterjelöltjeivel, akikkel a kormányprogramról és az abban foglalt intézkedések gyakorlati megvalósításáról egyeztetett.
Másodpercenként 1250-ről 1300 köbméterre emelkedett a Duna vízhozama vasárnap a romániai belépési pontnál, Báziásnál, és továbbra is jelentősen elmarad a másodpercenként 3900 köbméteres októberi sokéves átlagtól.
Csaknem 15,5 millióan utaztak vonattal Romániában 2026 második negyedévében, 5,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki Tarr Zoltán erdélyi látogatásán, a Madarasi Hargitán. Három célkitűzést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A barátságtalan idő – sűrű köd, alig 6–7 Celsius-fok – sem tartotta vissza a motorosokat, sokan érkeztek október 18-án a Hármaskereszthez, hogy a szezonzáró áldáson együtt adjanak hálát az elmúlt hónapokért.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Túl vagyok ezen a kényes szakaszon, most fokozatosan végzem majd munkámat Isten és imáitok segítségével – mondta XIV. Leó az Úrangyala-imádság után a Szent Péter téren vasárnap, ahol több ezren üdvözölték a műtéte után a Vatikánba visszatérő pápát.
A védelmi minisztérium adatai szerint 2026-ban eddig hat drónt lőttek le Románia légterében; ugyanakkor további 44 drónt vagy drónmaradványt gyűjtöttek be és hatástalanítottak az ország területén.
Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Moldvában és helyenként Dobrudzsában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a viharos széllökések miatt.
szóljon hozzá!