
A Vártemplom szentély részére rá sem lehet ismerni
Fotó: Haáz Vince
Lassan fél éve tart a marosvásárhelyi Vártemplom nagyszabású felújítása. Székelyföld legjelentősebb gótikus épületegyüttesén száz éve nem végeztek ilyen komoly felújítást: régészet, falkutatás előzte meg az állagmegőrzési munkát. Év végéig, legkésőbb jövő év elejére megújul a templom kívül és belül is.
2019. február 13., 21:532019. február 13., 21:53
2018 augusztusában kezdődött el a Vártemplom teljes körű felújítása, a csaknem egymillió eurós beruházás 75 százalékát magyar állami támogatásból valósítja meg a református egyház, a fennmaradó költségeket pedig különböző pályázatokból igyekeznek fedezni – mondta el a Székelyhonnak Henter György, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkipásztora.
Zajlanak a munkálatok
Fotó: Haáz Vince
A munkálatok előbb a szentély lezárásával kezdődtek, valamint a régészeti feltárásokkal, falkutatással, mert a felújításhoz ezek is hozzátartoznak. Amint azt a régészeti kutatások vezetőjétől, Soós Zoltántól megtudtuk, több mint tíz évig kutatták a Vártemplom körüli részt, s közben jelentős leleteket hoztak felszínre a középkori Vásárhely idejéből.
„A középkori templomot mintegy háromszáz éven keresztül intenzíven használták temetkezésre, így valószínűleg több ezer csontváz van alatta. A templomba a módosabb polgárok temetkeztek, középkori és újkori sírok is előkerültek. A csontvázakat ideiglenesen kiemeljük elemzés céljából, megpróbáljuk megállapítani például, hogy milyen volt az egészségi állapotuk, majd visszahelyezzük. De előkerült egy 17. századi szószék-alapozás, illetve a barokk pillérek alapozásai is” – fogalmazott Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzátette:
Csontvázak a templom alatt
Fotó: Haáz Vince
Henter György vártemplomi lelkipásztor elmondta, a szentélyben már jól haladnak a munkálatok, ott még tavaly restaurálásra vitték a teljes bútorzatot, de fontos volt a régi középkori fal felújítása is. Ez jelenleg is folyamatban van, a tervek szerint a középkori vakolat restaurálása másfél hónapon belül befejeződik, ugyanakkor elkezdődött az ablakok restaurálása is.
„Ahogy a szentélyben befejezzük, jövünk a nagy hajóba, az első lépés itt is a régészeti feltárás, ami a szószék körüli részen már zajlik. A falkutatás is elkezdődött, akkor derült ki, hogy Szent László legendája rejlik a vakolatok mögött. A feltárások után a padok felújítása következik, utána a padlózattal folytatjuk a munkát. Azért élvez prioritást a padlózat, mert június közepéig el kell számolnunk a templom padjainak a feljavításával, amelyre támogatást a marosvásárhelyi tanács adott. Aztán tovább lehet haladni a falfelületek javításával, a stukkók restaurálásával, belső festés, a nagy hajó ablakainak javítása következik” – sorolja a terveket Henter György. A lelkipásztor hozzáteszi:
A templomból kiköltözött a gyülekezet
Fotó: Haáz Vince
A szerződés szerint 2019 novemberéig kell befejezni a teljes felújítást, de
így a Vártemplom lelkésze elképzelhetőnek tartja, hogy hosszabbítást kérnek majd, ha ebben az évben nem tudják befejezni. Addig is a Vártemplom gyülekezete a Posta utcai volt bábszínház épületébe jár istentiszteletekre. „Mivel a volt bábszínház nagyterme csak 150 férőhelyes, ezért vasárnap délelőtt két istentiszteletet vezettünk be, egyet 10 órától, egyet pedig 12 órától tartunk. Szeretettel várjuk ide a híveket, azokat is, akik a templomba nem tudtak feljönni a lépcsők miatt” – fogalmazott Henter György.
Kívül-belül megújul a templom
Fotó: Haáz Vince
Az egykori ferences szentély
A marosvásárhelyi Vártemplomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, a teljes épületet csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így az istenháza 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
szóljon hozzá!