
A Vártemplom szentély részére rá sem lehet ismerni
Fotó: Haáz Vince
Lassan fél éve tart a marosvásárhelyi Vártemplom nagyszabású felújítása. Székelyföld legjelentősebb gótikus épületegyüttesén száz éve nem végeztek ilyen komoly felújítást: régészet, falkutatás előzte meg az állagmegőrzési munkát. Év végéig, legkésőbb jövő év elejére megújul a templom kívül és belül is.
2019. február 13., 21:532019. február 13., 21:53
2018 augusztusában kezdődött el a Vártemplom teljes körű felújítása, a csaknem egymillió eurós beruházás 75 százalékát magyar állami támogatásból valósítja meg a református egyház, a fennmaradó költségeket pedig különböző pályázatokból igyekeznek fedezni – mondta el a Székelyhonnak Henter György, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkipásztora.
Zajlanak a munkálatok
Fotó: Haáz Vince
A munkálatok előbb a szentély lezárásával kezdődtek, valamint a régészeti feltárásokkal, falkutatással, mert a felújításhoz ezek is hozzátartoznak. Amint azt a régészeti kutatások vezetőjétől, Soós Zoltántól megtudtuk, több mint tíz évig kutatták a Vártemplom körüli részt, s közben jelentős leleteket hoztak felszínre a középkori Vásárhely idejéből.
„A középkori templomot mintegy háromszáz éven keresztül intenzíven használták temetkezésre, így valószínűleg több ezer csontváz van alatta. A templomba a módosabb polgárok temetkeztek, középkori és újkori sírok is előkerültek. A csontvázakat ideiglenesen kiemeljük elemzés céljából, megpróbáljuk megállapítani például, hogy milyen volt az egészségi állapotuk, majd visszahelyezzük. De előkerült egy 17. századi szószék-alapozás, illetve a barokk pillérek alapozásai is” – fogalmazott Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzátette:
Csontvázak a templom alatt
Fotó: Haáz Vince
Henter György vártemplomi lelkipásztor elmondta, a szentélyben már jól haladnak a munkálatok, ott még tavaly restaurálásra vitték a teljes bútorzatot, de fontos volt a régi középkori fal felújítása is. Ez jelenleg is folyamatban van, a tervek szerint a középkori vakolat restaurálása másfél hónapon belül befejeződik, ugyanakkor elkezdődött az ablakok restaurálása is.
„Ahogy a szentélyben befejezzük, jövünk a nagy hajóba, az első lépés itt is a régészeti feltárás, ami a szószék körüli részen már zajlik. A falkutatás is elkezdődött, akkor derült ki, hogy Szent László legendája rejlik a vakolatok mögött. A feltárások után a padok felújítása következik, utána a padlózattal folytatjuk a munkát. Azért élvez prioritást a padlózat, mert június közepéig el kell számolnunk a templom padjainak a feljavításával, amelyre támogatást a marosvásárhelyi tanács adott. Aztán tovább lehet haladni a falfelületek javításával, a stukkók restaurálásával, belső festés, a nagy hajó ablakainak javítása következik” – sorolja a terveket Henter György. A lelkipásztor hozzáteszi:
A templomból kiköltözött a gyülekezet
Fotó: Haáz Vince
A szerződés szerint 2019 novemberéig kell befejezni a teljes felújítást, de
így a Vártemplom lelkésze elképzelhetőnek tartja, hogy hosszabbítást kérnek majd, ha ebben az évben nem tudják befejezni. Addig is a Vártemplom gyülekezete a Posta utcai volt bábszínház épületébe jár istentiszteletekre. „Mivel a volt bábszínház nagyterme csak 150 férőhelyes, ezért vasárnap délelőtt két istentiszteletet vezettünk be, egyet 10 órától, egyet pedig 12 órától tartunk. Szeretettel várjuk ide a híveket, azokat is, akik a templomba nem tudtak feljönni a lépcsők miatt” – fogalmazott Henter György.
Kívül-belül megújul a templom
Fotó: Haáz Vince
Az egykori ferences szentély
A marosvásárhelyi Vártemplomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, a teljes épületet csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így az istenháza 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
szóljon hozzá!