
A Vártemplom szentély részére rá sem lehet ismerni
Fotó: Haáz Vince
Lassan fél éve tart a marosvásárhelyi Vártemplom nagyszabású felújítása. Székelyföld legjelentősebb gótikus épületegyüttesén száz éve nem végeztek ilyen komoly felújítást: régészet, falkutatás előzte meg az állagmegőrzési munkát. Év végéig, legkésőbb jövő év elejére megújul a templom kívül és belül is.
2019. február 13., 21:532019. február 13., 21:53
2018 augusztusában kezdődött el a Vártemplom teljes körű felújítása, a csaknem egymillió eurós beruházás 75 százalékát magyar állami támogatásból valósítja meg a református egyház, a fennmaradó költségeket pedig különböző pályázatokból igyekeznek fedezni – mondta el a Székelyhonnak Henter György, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkipásztora.
Zajlanak a munkálatok
Fotó: Haáz Vince
A munkálatok előbb a szentély lezárásával kezdődtek, valamint a régészeti feltárásokkal, falkutatással, mert a felújításhoz ezek is hozzátartoznak. Amint azt a régészeti kutatások vezetőjétől, Soós Zoltántól megtudtuk, több mint tíz évig kutatták a Vártemplom körüli részt, s közben jelentős leleteket hoztak felszínre a középkori Vásárhely idejéből.
„A középkori templomot mintegy háromszáz éven keresztül intenzíven használták temetkezésre, így valószínűleg több ezer csontváz van alatta. A templomba a módosabb polgárok temetkeztek, középkori és újkori sírok is előkerültek. A csontvázakat ideiglenesen kiemeljük elemzés céljából, megpróbáljuk megállapítani például, hogy milyen volt az egészségi állapotuk, majd visszahelyezzük. De előkerült egy 17. századi szószék-alapozás, illetve a barokk pillérek alapozásai is” – fogalmazott Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. Hozzátette:
Csontvázak a templom alatt
Fotó: Haáz Vince
Henter György vártemplomi lelkipásztor elmondta, a szentélyben már jól haladnak a munkálatok, ott még tavaly restaurálásra vitték a teljes bútorzatot, de fontos volt a régi középkori fal felújítása is. Ez jelenleg is folyamatban van, a tervek szerint a középkori vakolat restaurálása másfél hónapon belül befejeződik, ugyanakkor elkezdődött az ablakok restaurálása is.
„Ahogy a szentélyben befejezzük, jövünk a nagy hajóba, az első lépés itt is a régészeti feltárás, ami a szószék körüli részen már zajlik. A falkutatás is elkezdődött, akkor derült ki, hogy Szent László legendája rejlik a vakolatok mögött. A feltárások után a padok felújítása következik, utána a padlózattal folytatjuk a munkát. Azért élvez prioritást a padlózat, mert június közepéig el kell számolnunk a templom padjainak a feljavításával, amelyre támogatást a marosvásárhelyi tanács adott. Aztán tovább lehet haladni a falfelületek javításával, a stukkók restaurálásával, belső festés, a nagy hajó ablakainak javítása következik” – sorolja a terveket Henter György. A lelkipásztor hozzáteszi:
A templomból kiköltözött a gyülekezet
Fotó: Haáz Vince
A szerződés szerint 2019 novemberéig kell befejezni a teljes felújítást, de
így a Vártemplom lelkésze elképzelhetőnek tartja, hogy hosszabbítást kérnek majd, ha ebben az évben nem tudják befejezni. Addig is a Vártemplom gyülekezete a Posta utcai volt bábszínház épületébe jár istentiszteletekre. „Mivel a volt bábszínház nagyterme csak 150 férőhelyes, ezért vasárnap délelőtt két istentiszteletet vezettünk be, egyet 10 órától, egyet pedig 12 órától tartunk. Szeretettel várjuk ide a híveket, azokat is, akik a templomba nem tudtak feljönni a lépcsők miatt” – fogalmazott Henter György.
Kívül-belül megújul a templom
Fotó: Haáz Vince
Az egykori ferences szentély
A marosvásárhelyi Vártemplomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, a teljes épületet csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így az istenháza 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!