HIRDETÉS

Elérkezett idő Nagy Imre életében

R. Kiss Edit 2018. május 16., 14:50
HIRDETÉS

Szerdán délután hat órakor mutatják be Csíkszeredában a Mikó-vár udvarán (rossz idő esetén a városháza dísztermében) a Der Maler Nagy Imre, A székely festő és az erdélyi szászok 1925-1935, Emil Witting regényrészleteivel című könyvet. A szerzők Bács Béla János és Ráduly Róbert Kálmán.

Bács Béla János Fotó: Pinti Attila

A könyv története Nagy Imre feljegyzéseinek egy mondatával kezdődött, Bács Béla János annak kezdett el utánajárni, hogy

született-e regény a székely festőről egy erdélyi szász tollából.

HIRDETÉS

Kiderült, a brassói Emil Witting valóban hozzákezdett egy regény írásához, Népének festője címmel, ebből három részlet meg is jelent 1934-36 között a korabeli, brassói német sajtóban.

A könyv első részében le van írva az út, hogy hogyan jutottam el én ezekhez a regényrészletekhez és Emil Wittingről, a regény írójáról olvasható egy írás. Közöljük a regényrészleteket magyarul és sok a függelék, korabeli újságcikkek és fotók

− ismertette Bács Béla.

Magával ragadó szöveg

Emil Wittinget barátság fűzte Nagy Imréhez, testvére, Otto Witting mecénása volt a festőnek. Emil Witting mérnökember volt, de

több cikket is írt a festőről, ahogy az a korabeli újságcikkekből kitűnik, az értelmiség gyakran hozzászólt a képzőművészethez és értett is hozzá

– mesélte el Bács Béla János. A regényrészletekről úgy vélekedett, magával ragadó irodalmi szövegek. „Nagyon virágos, expresszionista kifejezésmód, rengeteg jelzővel, egy-egy helyzetet nagyon szépen, színesen ír le.

Van egy távolságtartás az íróban, de látszik, hogy nagyon mélyen érzi és érti, hogy mi történik a szereplőkkel. Van fikciós része is, de egyértelmű, hogy az író olyan személyt választott mintának, akit jól ismert, és ismerte a környezetet is, a székely embereket, a tájat.

Nem tudjuk, miért nem fejeződött be ez a regény; Wagner, az erdélyi szász irodalmat feldolgozó irodalomkritikus szerint azért, mert Witting tudatában volt annak, hogy emberi karakterek ábrázolásában nem elég jó. Ő akkor még két töredékről tudott, most már tudjuk, hogy legalább három volt” − fejtette ki.

Különleges időszak

A könyv második részében A székely festő és az erdélyi szászok 1925-1935 címmel azt mutatja be Ráduly Róbert Kálmán (Csíkszereda polgármestere), hogy milyen jelentős szerepet játszott Nagy Imre életében és pályafutásában a szász közösség.

Ha csak a címben látott két évszámot vesszük, akkor azt gondolhatjuk, hogy egy olyan hosszú élet során, mint amilyen Nagy Imrének megadatott (83 évet élt), ez a tíz év nem sok.

A régi görögöknek volt az időre a kronoszon kívül egy másik kifejezésük is, a kairosz, ami megfelelő időt vagy elérkezett időt jelent. Úgy érzem, hogy ez a tíz év Nagy Imre munkásságának és életének nagyon különleges része. Ez az, amikor lényegében elindul, amikor felkarolják művészetileg és anyagilag is. Ez egy különleges évtized, és nemcsak az ő életében, hanem Erdély nemzetiségeinek kulturális elitjére is kivetíthető az ekkor tapasztalt közeledés. Egyértelműen fogalmaznak a szászok, hogy eddig párhuzamosan élt együtt a három nemzet Erdélyben, ideje nyitni egymás felé. Ez az időszak nem tartott sokáig, de jelzés arra, hogy lehetséges a közeledés. Ez az egyik különlegessége ennek a történetnek.

Elérkezett idő volt, valaminek akkor jött el az ideje

− mutatott rá Bács Béla János. Hozzátette, ebben a közeledéseben úgy tűnik, mintha Nagy Imrét teljesen szásznak tekintenék, ez azonban igaz is, meg nem is, hisz abban az időben az írók nem etnikai, hanem esztétikai kategóriákkal operáltak és felfedezték műveiben azt a forrást, amit ők is magukénak éreztek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS