
Fotó: Iochom Zsolt
Csíkszeredában, a városháza dísztermében péntek délután került sor dr. Takács Péter történelemtanár előadására Kézműves népi mesterségek Székelyföldön a XVIII. század végén címmel.
2011. május 14., 13:542011. május 14., 13:54
2011. május 15., 12:072011. május 15., 12:07
Pál Antal Sándor, Takács Péter, Veress Dávid
A magyarországi előadót elkísérte Pál Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros, aki méltatta Takács Péter munkásságát. A jelenlévők megtudhatták, milyen körülmények között éltek, mivel foglalkoztak Székelyföldön eleink a vasút megjelenését, a modernizációt megelőző időben.
Elhangzott: a székelység különleges státust élvezett a történelem folyamán. Katonáskodó, határőrzési feladatokat ellátó népként vérrel harcolta ki szabadságát és kiváltságos jogait. Társadalmuk alapja a család volt. A hegyvidéki életmód makaccsá, kitartóvá, hajlíthatatlanná tette a székelyt, aki a számára fontos értékekért – család hit, lokalitás, anyanyelv –, ha kellett, életét is feláldozta. Az itt élők legfőbb tevékenysége a katonáskodás volt, emellett elsősorban erdőgazdálkodással és állattartással foglalkoztak, gazdálkodással a mostoha környezeti viszonyok miatt kevésbé.
A népi kézműves mesterségekhez szükséges alapanyagokat, a kendert és a lent viszont megtermelték. Fontos tevékenység volt a fafeldolgozás, a helyi fafaragó mesterek tudása művészi szintű volt. A család az alapvető dolgokat megtermelte és elkészítette magának. Kendert, gyapjút és lent fontak. Kiemelkedő szerepe volt a méhészetnek is. A vadgyümölcsökből (vadalma, vackor) ecetet és egyéb hasznos dolgot készítettek. Vadalmafát, -körtefát nem volt szabad kivágni. A borókafenyő terméséből, az úgynevezett fenyőmagból pálinkát, fenyővizet főztek.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
Több mint két éve vásárolta meg a csíkszeredai önkormányzat a zsögödi városrészben épült lovardát, amelyet azóta lovas egyesület bérel és működtet. Fejlesztésekre, felújításokra jelenleg nincs pénz, noha szükség lenne rá.
szóljon hozzá!