Fotó: Iochom Zsolt
Csíkszeredában, a városháza dísztermében péntek délután került sor dr. Takács Péter történelemtanár előadására Kézműves népi mesterségek Székelyföldön a XVIII. század végén címmel.
2011. május 14., 13:542011. május 14., 13:54
2011. május 15., 12:072011. május 15., 12:07
Pál Antal Sándor, Takács Péter, Veress Dávid
A magyarországi előadót elkísérte Pál Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros, aki méltatta Takács Péter munkásságát. A jelenlévők megtudhatták, milyen körülmények között éltek, mivel foglalkoztak Székelyföldön eleink a vasút megjelenését, a modernizációt megelőző időben.
Elhangzott: a székelység különleges státust élvezett a történelem folyamán. Katonáskodó, határőrzési feladatokat ellátó népként vérrel harcolta ki szabadságát és kiváltságos jogait. Társadalmuk alapja a család volt. A hegyvidéki életmód makaccsá, kitartóvá, hajlíthatatlanná tette a székelyt, aki a számára fontos értékekért – család hit, lokalitás, anyanyelv –, ha kellett, életét is feláldozta. Az itt élők legfőbb tevékenysége a katonáskodás volt, emellett elsősorban erdőgazdálkodással és állattartással foglalkoztak, gazdálkodással a mostoha környezeti viszonyok miatt kevésbé.
A népi kézműves mesterségekhez szükséges alapanyagokat, a kendert és a lent viszont megtermelték. Fontos tevékenység volt a fafeldolgozás, a helyi fafaragó mesterek tudása művészi szintű volt. A család az alapvető dolgokat megtermelte és elkészítette magának. Kendert, gyapjút és lent fontak. Kiemelkedő szerepe volt a méhészetnek is. A vadgyümölcsökből (vadalma, vackor) ecetet és egyéb hasznos dolgot készítettek. Vadalmafát, -körtefát nem volt szabad kivágni. A borókafenyő terméséből, az úgynevezett fenyőmagból pálinkát, fenyővizet főztek.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!