
Továbbra is ellenőrizni fogják a katonai rendeletek által előírt korlátozások betartását
Fotó: Haáz Vince
Noha a kijárási korlátozások megszegéséért eddig kirótt pénzbírságokat automatikusan nem törölte el az alkotmánybíróság döntése, azzal a hivatkozással, hogy az alaptörvénybe ütköznek, jóval egyszerűbb lesz érvényteleníteni ezeket a bíróságokon. A hatóságok új rendelkezésekre várnak.
2020. május 09., 08:582020. május 09., 08:58
Az elrettentés volt a hatóságok célja a szükségállapot idején bevezetett nagy összegű bírságokkal, amelyekkel a kijárási korlátozások megszegőit sújtották. Az alkotmánybíróság szerdai döntése, amely a szükségállapot bevezetéséről rendelkező 1999. évi 1. számú, illetve a 2020. évi 34. számú sürgősségi kormányrendeleteket alkotmányellenesnek ítélte, áthúzta ezt a szándékot.

Helyt adott az alkotmánybíróság (CCR) a Nép Ügyvédje által benyújtott óvásnak, amelyet a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt büntetések összegére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet módosítása ellen nyújtott be az ombudsman.
Sergiu Bogdan kolozsvári ügyvéd, egyetemi tanár kérdésünkre úgy értékelt, hogy
Mint elmondta, fellebbezéskor elég az alkotmánybírósági döntésre hivatkozni, és attól függetlenül, hogy ez megjelent-e vagy sem időközben a Hivatalos Közlönyben – ehhez az indoklásnak is el kell készülnie –, a bíróságoknak ezt figyelembe kell venniük.
– vázolta a helyzetet. Kérdésünkre hozzátette, ha valaki időközben kifizette a bírságot, ugyanúgy fellebbezést nyújthat be a bíróságon ennek érvénytelenítése érdekében. Mivel a szükségállapotot május 15-től oldják fel, a bírságokat ezt követően 15 napig, május 30-ig lehet megfellebbezni a bíróságokon, addig postai úton, vagy elektronikus levélben is elküldhetők a szükséges dokumentumok. Időközben nemcsak a Nép Ügyvédje, hanem parlamenti képviselők is kérték, hogy törvénnyel töröljék el a szükségállapot alatt kirótt bírságokat, mert ezek alaptalanok, és
Országszerte egyébként már most több mint 100 ezer fellebbezésről tudnak.
„Továbbra is ellenőrizni fogjuk a katonai rendeletek által előírt korlátozások betartását, és fellépünk azok ellen, akik megszegik az előírásokat, amíg a döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben, mivel akkor lép érvénybe” – közölte megkeresésünkre Gheorghe Filip. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője hozzátette,
Ennek megfelelően folytatódik a múlt heti csíkkozmási események kivizsgálása is, amikor száznál is többen vettek részt egy temetésen. A szóvivő szerint igyekeznek azonosítani az összes résztvevőt, eddig nyolc személyt bírságoltak meg 2000 és 20000 lej közötti összegekre – tudtuk meg.

Az érvényben lévő gyülekezési korlátozások ellenére nagyszámú rokon és ismerős vett részt Csíkkozmáson a helyi roma közösség egyik tagjának temetésén. A hatóságok nem voltak ott, de utólag vizsgálat indult a történtek miatt.
Kérdésünkre azt is megemlítette, lehetséges, hogy az alkotmánybírósági döntés nyomán a lakosság egy része úgy gondolja, vége a korlátozásoknak, de erre is figyelnek.
– hívta fel a figyelmet.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!