Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:23

Új helyszíneken tartja előadásait a Csíki Játékszín a felújítás idején

13:59

Csúszik a Fodor Sándor park felújítása Csíkszeredában

13:42

Kanadai légióssal bővült a Csíkszeredai Sportklub támadósora

13:30

Éremhalmozás a színJÁTÉKOKon: sok arannyal tértek haza a marosvásárhelyiek

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre

Holtan találtak egy nőt és hétéves fiát otthonukban

Annyi közalkalmazottat bocsáthatnak el Hargita és Kovászna megyében együttvéve, mint amennyit Maros megyében

Egy ember meghalt, miután egy rendőrautó belerohant egy szekérbe ma reggel – videóval

Nem vásárol Csíkszereda központi telket, másnak adták el

Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre

Nem vásárol Csíkszereda központi telket, másnak adták el

Költségvetést módosítottak, szó esett a tervezett leépítésekről is Hargita Megye Tanácsánál

Ennyien kaptak különnyugdíjat augusztusban Romániában

A tanügyminiszter lemondását és a kormányintézkedés visszavonását követelik a tanügyi szakszervezetek

Nem törvényesek a kijárási korlátozások megszegése miatt kirótt bírságok az alkotmánybíróság szerint

Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Helyt adott az alkotmánybíróság (CCR) a Nép Ügyvédje által benyújtott óvásnak, amelyet a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt büntetések összegére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet módosítása ellen nyújtott be az ombudsman – számol be az Agerpres a taláros testülethez közel álló forrásokra hivatkozva.

Székelyhon

2020. május 06., 19:192020. május 06., 19:19

2020. május 06., 21:552020. május 06., 21:55

A Nép Ügyvédje az ostromállapot, illetve a szükségállapot bevezetésére vonatkozó 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2020/34-es kormányrendelet ellen nyújtott be alkotmányossági kifogást – emlékeztet a hírügynökség.

A Nép Ügyvédjének érvelése szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert

olyan területeken engedélyezi az államfőnek a jogalkotást, amelyekről csak a törvényhozó testület dönthet organikus törvények módosítása révén, az emberi jogok gyakorlásának korlátozásával.

Az ombudsman ezen kívül azt is kifogásolta, hogy a jogszabály túlságosan általános, nem szab ki egyértelműen követendő magatartást, és a hatóság képviselőinek nincsenek objektív kapaszkodóik a kihágás megállapítására.

Ugyanakkor a kiróható bírság összegét sem egyértelműsíti a jogszabály, így

a bírságoló rendőrök szubjektív megítélésétől függ a büntetés összegének megállapítása.

A nép ügyvédje reméli, hogy a kormány talál módot a bírságok visszavonására

Renate Weber, a Nép Ügyvédje úgy nyilatkozott szerdán, miután az alkotmánybíróság helyt adott a szükségállapot szabályainak megszegéséért kiszabható bírságokra vonatkozó kifogásának: reméli, hogy a kormány megtalálja a módját, hogy semmissé nyilvánítsa ezeket a büntetéseket.

Weber az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, tudomása szerint

a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt bírságok száma 300 ezer körüli, és ezek közül körülbelül 100 ezer ellen óvást emeltek.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben minden fellebbezést egyenként kell megtárgyalniuk, hatalmas pluszmunka vár a bíróságokra.

„Ezért talán valamilyen módot fog találni a kormány, talán amnesztiát vagy valami más utat az összes ilyen bírság eltörlésére, hiszen sokan vannak, akik nem nyújtottak be fellebbezést, nem is tudták, hogy erre lehetőségük van, lehetnek idős, vagy hiányos ismeretű emberek, csekély jövedelemmel, akik hatalmas összegű bírságokat kaptak, és talán most attól félnek, hogy elveszítik az otthonukat vagy a javaikat. Én remélem, hogy a kormány tenni fog valamit ez ügyben” – mondta az ombudsman.

Weber felidézte, hogy két okból emelt alkotmányossági kifogást a rendelet ellen. Egyrészt az felhatalmazta az államfőt a jogalkotásra olyan kérdésben, amelyben csak a törvényhozó testület dönthet, és amely emberi jogokat és szabadságokat korlátoz. Másrészt

túlságosan megemelte a szükségállapot szabályainak áthágásáért kiróható bírságok minimumát és maximumát, anélkül, hogy átlátható és konkrét útmutatást adott volna a kiszabható összegekről, így a katonai rendeletek előírásait „mindenki úgy értelmezte, ahogy akarta”.

„Örülök, hogy az alkotmánybíróság nekünk adott igazat ebben az ügyben, mert a 300 ezer büntetés és a kirótt összegek egyértelműen túlzásra utalnak, ilyen tekintetben első helyre kerültünk Európában” – érvelt a Nép Ügyvédje.

Weber azt is közölte, hogy szerdán a vészhelyzeti állapot bevezetésére vonatkozó rendelet ügyében is alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis a szöveg ebben az esetben is homályos, és a vészhelyzeti állapot kifejezésnek nincs törvénybe foglalt meghatározása.