Romániában az öregségi nyugdíj feltétele, hogy az érintett betöltse az előírt életkort, jelenleg a férfiak esetében a 65 életévet, a nők esetében a 63 életévet; emellett meg kell legyen a legkevesebb 15 év hozzájárulási időszak Romániában és a másik tagállamban/tagállamokban együtt, amellyel Romániának egyezménye van.

Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy bár a többi országban ledolgozott munkaéveket figyelembe veszik a jogmegnyitáshoz, viszont romániai nyugdíjra nem lesz joga, csak a közösségi nyugdíjra (románul: pensie comunitară). Például, ha az érintett személy elérte a nyugdíjkorhatárt, és belföldön ledolgozott 10 évet, külföldön pedig 5 évet, akkor kérheti a nyugdíjazását, mivel az öregségi nyugdíjhoz való jogosultság megállapításához figyelembe veszik a külföldön dolgozott éveket. Viszont a nyugdíjat a belföldön ledolgozott munkaévek után kapja Romániából, azaz a 10 év után járó nyugdíjat.

Vannak továbbá olyanok is, akik már nyugdíjasok Romániában, és időközben elérték a külföldön érvényes nyugdíjkorhatárt, és teljesítik az adott országban is a nyugdíjazás feltételeit. Ilyen esetben a kérést ugyancsak a lakhely szerinti nyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, az intézmény pedig felveszi a kapcsolatot az adott ország illetékes hivatalával. „Tehát

– húzta alá az aligazgató.

A Hargita Megyei Nyugdíjpénztár feladata, hogy a Hargita megyében élő igénylők esetében elindítsa az eljárást, tehát az igénylőknek nem kell külföldön intézniük ezt az ügyet.

Ha viszont külföldön élnek, ott telepedtek le, akkor a nyugdíjkérelmüket abban az országban kell benyújtsák. Ez a második kategória. A külföldön élők, ha Romániából jogosultak nyugdíjra, mert teljesítik a feltételeket, akkor nem kell hazautazzanak, hogy ügyet intézzenek, hanem az adott ország illetékes hivatalánál teszik le a kérést, az igazoló iratokkal együtt, az pedig felveszi a kapcsolatot Romániával, hogy egyeztessék az adatokat.

Azt az aligazgató megjegyezte, hogy Romániában szigorú előírások vannak: például a kérvényezőnek a 2001. április előtti időszakban ledolgozott éveket munkakönyvvel kell igazolnia. Ha azt elveszítette, akkor azt meg kell hirdetnie Románia Hivatalos Közlönyében, és be kell szereznie az összes munkáltatótól az igazolást, amely meg kell feleljen a nyugdíjtörvény alkalmazási normáiban közzétett feltételeknek, másképp nem fogadják el.

Papíralap helyett digitális rendszer

Újdonság, hogy 2022. júliusától kezdve Romániából már nem papíralapú nyomtatványokkal, hanem digitális rendszeren keresztül tartják a kapcsolatot és intézik az ügyeket a többi országgal, amely némileg felgyorsította az eljárást, de még nem eléggé, hiszen megfelelő módon csak tavaly óta indult el.

– mondta az aligazgató. Példának hozta fel, hogy mivel másolatokkal dolgoznak, emiatt azokat a külföldi intézményben alá kell írják, azt igazolandó, hogy az eredetivel azonos példányokról van szó. Ha ez nincs meg, nem fogadhatják el.

Sokszor előfordul az is, hogy hiányos a fénymásolat, kimarad néhány oldal például a munkakönyvből, akkor azt elektronikus levélben ismét jelezni kell, hogy küldjék újra a másolatot; gyakran olvashatatlan a szkennelt dokumentum, ezt szintén nem fogadhatják el – sorolta a problémákat Fejér Zsuzsanna, amelyek hátráltatják az ügyet. Azt is tudni kell, hogy

Azt azonban az aligazgató elismerte, egyre nagyobb a munkavolumen, az elbírálás folyamata összetett, és ehhez képest kevés az alkalmazott, így gyakran megcsúsznak az ügyintézéssel.

Évről évre több a megkeresés

Az aligazgató azt is elmondta, hogy évről évre nő a kérelmezők száma. Tavaly például 891 kérést nyújtottak be nyugdíjazásra, úgy, hogy a külföldön ledolgozott munkaévek figyelembevételét is kérték; ebből 609 esetben külföldi lakhellyel rendelkező személyek az adott ország hivatalán keresztül igényelték a nyugdíjazásukat.

282 személy pedig Hargita megyei lakhellyel rendelkezve a Hargita Megyei Nyugdíjpénztárhoz fordult a kéréssel. Ez az a generáció, akik a 90-es években tömegesen hagyták el az országot, és telepedtek le, legtöbben Magyarországon, jegyezte meg. Tavalyelőtt pedig 730 személy ügyeit kellett intézni.

A hatékonyság érdekében egyébként 2017-ben az Országos Nyugdíjpénztár felosztotta a megyék között az országokat, így Hargita megye a Finnországban és Dániában életvitelszerűen élők kérelmeivel foglalkozik, és azokkal a Hargita megyében élők kérelmeivel, akik valamikor Dániában és Finnországban dolgoztak. Szintén a megyei intézményhez tartoznak azok is, akik Magyarországon dolgoztak és a családnevük kezdőbetűje K, L és M betű. (A–K-ig Kolozs megye, N–Z-ig pedig Maros megye intézi az ügyeiket).