
Hogyan tovább? A legfontosabb, hogy a közoktatás befejezése után tisztességes megélhetési lehetőséget találjanak
Fotó: Veres Nándor
Az európai trendeket követve lehetne ugyan még növelni a továbbtanulás arányát, de ennek csak akkor volna értelme, ha a növelés a munkaerőpiaci igényekkel összhangban történne – nyilatkozta lapunknak a középiskolát befejező fiatalok továbbtanulási arányáról készült tanulmány eredményéről Hargita megye főtanfelügyelője, aki szerint a legfontosabb, hogy a tanulmányaikat befejező fiatalok lehetőleg szakmájuknak megfelelő állást találjanak. Akár szakmunkásokként, akár egyetemi okleveles munkavállalókként.
2019. május 11., 15:062019. május 11., 15:06
2019. május 11., 15:462019. május 11., 15:46
A középiskoláktól bekért adatok alapján átfogó tanulmányt készített a Hargita Megyei Tanfelügyelőség az elmúlt tanév középiskolai végzőseinek továbbtanulási arányáról, nemek szerinti megoszlásáról, és kitérnek benne a legnépszerűbb egyetemi szakokra is.
Az adatok szerint 2018-ban megyeszerte 2219 diák végezte el a középiskolát, és 45,7 százalékuk, összesen 1015 fiatal folytatta tanulmányait valamely felsőoktatási intézményben vagy posztliceális képzésen – ez 1,46 százalékos, azaz 113 fős visszaesést jelent 2017-hez képest, amikor a tanulók 47 százaléka választotta a továbbtanulást.
A jelentésben megemlítik, hogy az előző évek tendenciájához hasonlóan a felsőfokú tanulmányokat választó fiatalok között jóval több volt a lány (616), mint a fiú (399 fő). Az elmúlt kilenc évet vizsgálva egyébként 2013-ban volt a legkisebb, mindössze 34,8 százalékos az egyetemen továbbtanulók aránya a megyében – az volt a harmadik év, amikor a végzősök szigorúbb feltételek mellett, kamerák előtt érettségiztek.
A továbbtanulók aránya a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban (90 százalék), a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumban (82,5 százalék) és a szintén székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban (80 százalék) volt a legmagasabb, a 70 százalékos arányt pedig ezenkívül a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban (78,5 százalék), a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban (74,6 százalék) és a maroshévízi Kemény János Elméleti Líceumban (71,4 százalék) haladták meg.
Kolozsvár a legnépszerűbb
Az egyetemi központok közül továbbra is Kolozsvár a legnépszerűbb a Hargita megyei végzősök körében, a továbbtanulás mellett döntők közel 48 százaléka iratkozott be valamely ottani egyetemre 2018-ban. A kincses városban továbbtanulók aránya az elmúlt években is hasonlóan, 40 százalék fölött alakult. Második helyen Marosvásárhely áll, ahova az egyetemet választó fiatalok 17,7 százaléka költözött el, míg Brassót 8,2 százalékuk választotta, ettől pedig csak kicsivel marad le Csíkszereda, ahol az érintettek 7,5 százaléka folytatta tanulmányait. A hargitai megyeszékhely esetében egyébként ez visszaesést jelent az egy évvel korábbi 10,5 százalékhoz képest. A tanfelügyelőség tanulmányából az is kiderül, hogy 2018-ban 74 fiatal, a végzősök 8,1 százaléka folytatta tanulmányait külföldön, ez közel kétszeres növekedés 2017-hez képest. Többségük, hatvan diák Magyarországon tanul tovább, öten Dániát, négyen Nagy-Britanniát választották, és egy-egy diák költözött Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Hollandiába, illetve a Moldovai Köztársaságba.
Tolongás a humán és a műszaki képzéseken
A végzősök körében a legnépszerűbbek továbbra is a humán szakok – 21,5 százalékuk iratkozott ilyen jellegű képzésre –, ezeket leginkább a lányok választják, míg a fiúk körében főként a lista második helyén álló műszaki – például mérnöki vagy informatikai – képzések (14,9 százalék) kedveltek. Nagyjából ugyanannyian döntöttek a közgazdasági (11,7 százalék), az orvosi (11,2 százalék) és a reál szakos (11 százalék) tanulmányok mellett, míg művészeti, turisztikai, marketing, kommunikációs, jogi, agrártudományok vagy közigazgatási szakon alig 1-5 százalékuk tanul tovább.
Posztliceális képzések
Posztliceális képzésre a középiskolát elvégzett diákok 9,95 százaléka (101 tanuló) jelentkezett. A beiratkozottak körében Székelyudvarhely volt a legnépszerűbb, amely az érintettek 35,6 százalékát (36 végzős) „csábította el”, Csíkszeredát 20,7 százalékuk (21 diák), míg Gyergyószentmiklóst 13,8 százalékuk (14 tanuló) választotta. Nyolc évre visszamenőleg tavaly volt a legkisebb a posztliceális képzésre jelentkezők aránya a megyében. Legtöbben (17,8 százalék) 2013-ban választották ezt a továbbtanulási formát, abban az évben, amikor a legkevesebben iratkoztak be egyetemre.
Akik munkához láttak
A tanulmány szerint tavaly a középiskolai tanulmányokat befejező fiatalok 28,4 százaléka, 631 fiatal helyezkedett el a munkaerőpiacon, többségük szakiskolát végzett. A középiskola után munkába álló pályakezdők aránya egyébként hasonlóan alakult az elmúlt években.
Mindenáron nem kell növelni
„Nem rossz a továbbtanulási arány Hargita megyében. Ha úgy gondolkodunk, hogy az Európai Unió célszámai magasabbak, akkor nálunk is kellene nőnie, de ennek csak úgy van értelme, ha a fiatalok látják, hogy amennyiben továbbtanulnak, jobban fognak keresni”, tehát ha a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően nő a továbbtanulási arány – értékelte lapunknak a kutatás eredményeit Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. Magyarázatként hozzáfűzte,
A Hargita megyei továbbtanulási arány megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a középiskolát elvégző diákok mintegy 30–40 százaléka szakközépiskolás, és az ő körükben kisebb az átmenési arány az érettségin, illetve nagyobb a tanulmányok befejezését követő munkába állás aránya. Ugyanakkor sajnos sok olyan végzős diák is van, aki a külföldi munkavállalás mellett dönt, némelyikük meg sem próbál leérettségizni – mondta Görbe Péter.
A főtanfelügyelő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy azok a fiatalok, akik egyik csoportban sem szerepelnek – sem a továbbtanulókéban, sem a munkavállalókéban –, nem feltétlenül munkanélküliek. Ennek az az oka, hogy miközben a középiskolák pontos adatokkal rendelkeznek az egyetemre beiratkozott fiatalokról, a potenciális munkavállalókat már nem egyszerű nyomon követni. A külföldön munkát vállalók például gyakran semmilyen statisztikába nem kerülnek bele, de hasonló a helyzet azokkal a munkába álló fiatalokkal is, akik a családjuk által működtetett gazdaságban jutnak biztos pénzkereseti lehetőséghez.
Az elsődleges fontosságú az, hogy a tanulmányaikat befejező fiatalok olyan tisztességes megélhetési lehetőséget találjanak, amivel el tudják tartani magukat. Még jobb, ha ez egy szakmájuknak megfelelő állás. Kiváló, ha még tovább is tudják képezni magukat ebben, de nem feltétlenül kell mindenkinek továbbtanulnia, hiszen a társadalomban szakmunkásokra, illetve középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókra egyaránt szükség van – összegezte a tanulmánnyal kapcsolatos meglátásait a főtanfelügyelő.
Elsőként a szakrendelésekre történő online időpontfoglalási lehetőség válik elérhetővé a lakosság számára az egészségbiztosítási pénztár új, „eSănătateaMea” nevű digitális platformján. De hogyan működik a rendszer és melyek az előnyei?
Életének 67., papságának 42. évében szerdán elhunyt Daniel Ernő nyugalmazott plébános, szentszéki tanácsos.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadja António Costát, az Európai Tanács elnökét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem fog megszavazni egy olyan kormányt, amelyben nem vesz részt – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján George Simion.
Megkezdődött a burgonya betakarítása Hargita megyében, főként a Csíki- és Gyergyói-medencében, az eddig becsült terméshozam pedig kielégítőnek mondható.
A hazai élelmiszerbiztonsági hatóság bejelentette, hogy a METRO Cash & Carry romániai hálózata visszahívja a forgalomból egy Brie sajttételét, miután a termékben Listeria monocytogenes baktériumot mutattak ki.
Mikor lesz Szovátán a Madarasi Hargitához hasonló síparadicsom, mikor készül el a körgyűrű Szászrégenben és mikor lesz minden ház közművesítve Mezőpanitban – ezekről is beszélgetett a három település polgármestere a napokban egy kerekasztalon.
Tizenegy sürgősségi esethez riasztották az elmúlt 24 órában a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat, a bevetések túlnyomó többsége egészségügyi vészhelyzet volt: az elsősegélynyújtó egységek tíz bajba jutott személyt láttak el.
Csoma Botond szerint az RMDSZ a képviselőház keddi ülésének elején szerzett tudomást arról, hogy a PSD külön megállapodást kötött az AUR-ral, az SOS Romániával és a nemzeti kisebbségekkel a képviselőházi házbizottsági tisztségek elosztásáról.
Megbírságoltak a rendőrök egy 34 éves férfit, miután az autója utánfutójában szállított sertés kiugrott az A1-es autópálya leállósávjára a medgyesi csomópont térségében.
szóljon hozzá!