Hirdetés
Hirdetés

Egyre több diák megy külföldre tanulni a ballagást követően

Hogyan tovább? A legfontosabb, hogy a közoktatás befejezése után tisztességes megélhetési lehetőséget találjanak •  Fotó: Veres Nándor

Hogyan tovább? A legfontosabb, hogy a közoktatás befejezése után tisztességes megélhetési lehetőséget találjanak

Fotó: Veres Nándor

Az európai trendeket követve lehetne ugyan még növelni a továbbtanulás arányát, de ennek csak akkor  volna értelme, ha a növelés a munkaerőpiaci igényekkel összhangban történne – nyilatkozta lapunknak a középiskolát befejező fiatalok továbbtanulási arányáról készült tanulmány eredményéről Hargita megye főtanfelügyelője, aki szerint a legfontosabb, hogy a tanulmányaikat befejező fiatalok lehetőleg szakmájuknak megfelelő állást találjanak. Akár szakmunkásokként, akár egyetemi okleveles munkavállalókként.

Széchely István

2019. május 11., 15:062019. május 11., 15:06

2019. május 11., 15:462019. május 11., 15:46

A középiskoláktól bekért adatok alapján átfogó tanulmányt készített a Hargita Megyei Tanfelügyelőség az elmúlt tanév középiskolai végzőseinek továbbtanulási arányáról, nemek szerinti megoszlásáról, és kitérnek benne a legnépszerűbb egyetemi szakokra is.

Az adatok szerint 2018-ban megyeszerte 2219 diák végezte el a középiskolát, és 45,7 százalékuk, összesen 1015 fiatal folytatta tanulmányait valamely felsőoktatási intézményben vagy posztliceális képzésen – ez 1,46 százalékos, azaz 113 fős visszaesést jelent 2017-hez képest, amikor a tanulók 47 százaléka választotta a továbbtanulást.

A végzettek 28,4 százaléka a munkaerőpiacon helyezkedett el, míg 25,8 százalékuk egyik statisztikában sem szerepel, őket munkanélküliként tartják számon a tanulmányban.

A jelentésben megemlítik, hogy az előző évek tendenciájához hasonlóan a felsőfokú tanulmányokat választó fiatalok között jóval több volt a lány (616), mint a fiú (399 fő). Az elmúlt kilenc évet vizsgálva egyébként 2013-ban volt a legkisebb, mindössze 34,8 százalékos az egyetemen továbbtanulók aránya a megyében – az volt a harmadik év, amikor a végzősök szigorúbb feltételek mellett, kamerák előtt érettségiztek.

Hirdetés

A továbbtanulók aránya a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban (90 százalék), a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumban (82,5 százalék) és a szintén székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban (80 százalék) volt a legmagasabb, a 70 százalékos arányt pedig ezenkívül a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban (78,5 százalék), a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban (74,6 százalék) és a maroshévízi Kemény János Elméleti Líceumban (71,4 százalék) haladták meg.

Kolozsvár a legnépszerűbb

Az egyetemi központok közül továbbra is Kolozsvár a legnépszerűbb a Hargita megyei végzősök körében, a továbbtanulás mellett döntők közel 48 százaléka iratkozott be valamely ottani egyetemre 2018-ban. A kincses városban továbbtanulók aránya az elmúlt években is hasonlóan, 40 százalék fölött alakult. Második helyen Marosvásárhely áll, ahova az egyetemet választó fiatalok 17,7 százaléka költözött el, míg Brassót 8,2 százalékuk választotta, ettől pedig csak kicsivel marad le Csíkszereda, ahol az érintettek 7,5 százaléka folytatta tanulmányait. A hargitai megyeszékhely esetében egyébként ez visszaesést jelent az egy évvel korábbi 10,5 százalékhoz képest. A tanfelügyelőség tanulmányából az is kiderül, hogy 2018-ban 74 fiatal, a végzősök 8,1 százaléka folytatta tanulmányait külföldön, ez közel kétszeres növekedés 2017-hez képest. Többségük, hatvan diák Magyarországon tanul tovább, öten Dániát, négyen Nagy-Britanniát választották, és egy-egy diák költözött Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Hollandiába, illetve a Moldovai Köztársaságba.

Tolongás a humán és a műszaki képzéseken

A végzősök körében a legnépszerűbbek továbbra is a humán szakok – 21,5 százalékuk iratkozott ilyen jellegű képzésre –, ezeket leginkább a lányok választják, míg a fiúk körében főként a lista második helyén álló műszaki – például mérnöki vagy informatikai – képzések (14,9 százalék) kedveltek. Nagyjából ugyanannyian döntöttek a közgazdasági (11,7 százalék), az orvosi (11,2 százalék) és a reál szakos (11 százalék) tanulmányok mellett, míg művészeti, turisztikai, marketing, kommunikációs, jogi, agrártudományok vagy közigazgatási szakon alig 1-5 százalékuk tanul tovább.

Posztliceális képzések

Posztliceális képzésre a középiskolát elvégzett diákok 9,95 százaléka (101 tanuló) jelentkezett. A beiratkozottak körében Székelyudvarhely volt a legnépszerűbb, amely az érintettek 35,6 százalékát (36 végzős) „csábította el”, Csíkszeredát 20,7 százalékuk (21 diák), míg Gyergyószentmiklóst 13,8 százalékuk (14 tanuló) választotta. Nyolc évre visszamenőleg tavaly volt a legkisebb a posztliceális képzésre jelentkezők aránya a megyében. Legtöbben (17,8 százalék) 2013-ban választották ezt a továbbtanulási formát, abban az évben, amikor a legkevesebben iratkoztak be egyetemre.

Akik munkához láttak

A tanulmány szerint tavaly a középiskolai tanulmányokat befejező fiatalok 28,4 százaléka, 631 fiatal helyezkedett el a munkaerőpiacon, többségük szakiskolát végzett. A középiskola után munkába álló pályakezdők aránya egyébként hasonlóan alakult az elmúlt években.

Azoknak az aránya, akik nem tanultak tovább és a munkába álltak között sem szerepelnek, tavaly 25,8 százalék volt, ez 573 fiatalt jelent.

Mindenáron nem kell növelni

„Nem rossz a továbbtanulási arány Hargita megyében. Ha úgy gondolkodunk, hogy az Európai Unió célszámai magasabbak, akkor nálunk is kellene nőnie, de ennek csak úgy van értelme, ha a fiatalok látják, hogy amennyiben továbbtanulnak, jobban fognak keresni”, tehát ha a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően nő a továbbtanulási arány – értékelte lapunknak a kutatás eredményeit Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője. Magyarázatként hozzáfűzte,

sok egyetemi diplomás fiatal, aki nem talál a képzettségének megfelelő állást, végül csak minimálbéres munkakörben tud elhelyezkedni, akárcsak egy középfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló.

A Hargita megyei továbbtanulási arány megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a középiskolát elvégző diákok mintegy 30–40 százaléka szakközépiskolás, és az ő körükben kisebb az átmenési arány az érettségin, illetve nagyobb a tanulmányok befejezését követő munkába állás aránya. Ugyanakkor sajnos sok olyan végzős diák is van, aki a külföldi munkavállalás mellett dönt, némelyikük meg sem próbál leérettségizni – mondta Görbe Péter.

A főtanfelügyelő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy azok a fiatalok, akik egyik csoportban sem szerepelnek – sem a továbbtanulókéban, sem a munkavállalókéban –, nem feltétlenül munkanélküliek. Ennek az az oka, hogy miközben a középiskolák pontos adatokkal rendelkeznek az egyetemre beiratkozott fiatalokról, a potenciális munkavállalókat már nem egyszerű nyomon követni. A külföldön munkát vállalók például gyakran semmilyen statisztikába nem kerülnek bele, de hasonló a helyzet azokkal a munkába álló fiatalokkal is, akik a családjuk által működtetett gazdaságban jutnak biztos pénzkereseti lehetőséghez.

Az elsődleges fontosságú az, hogy a tanulmányaikat befejező fiatalok olyan tisztességes megélhetési lehetőséget találjanak, amivel el tudják tartani magukat. Még jobb, ha ez egy szakmájuknak megfelelő állás. Kiváló, ha még tovább is tudják képezni magukat ebben, de nem feltétlenül kell mindenkinek továbbtanulnia, hiszen a társadalomban szakmunkásokra, illetve középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókra egyaránt szükség van – összegezte a tanulmánnyal kapcsolatos meglátásait a főtanfelügyelő.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 11., péntek

Két lehetséges opcióról beszélt az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a kormányalakítás kapcsán

Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.

Két lehetséges opcióról beszélt az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a kormányalakítás kapcsán
Hirdetés
2026. szeptember 11., péntek

Az ügyvivő oktatási miniszter is tudomásul vette, hogy nagyon gyengén állnak a romániai diákok a szövegértés terén

Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.

Az ügyvivő oktatási miniszter is tudomásul vette, hogy nagyon gyengén állnak a romániai diákok a szövegértés terén
2026. szeptember 11., péntek

Kevesebb mobil, több tanulás? Turcan teljes iskolai mobiltilalmat sürget

Raluca Turcan nemzeti liberális párti képviselő kérte a képviselőház oktatási bizottságát, hogy tűzze napirendre a mobiltelefonok általános és középiskolai használatát egyaránt betiltó törvénytervezetet.

Kevesebb mobil, több tanulás? Turcan teljes iskolai mobiltilalmat sürget
2026. szeptember 11., péntek

Grindeanu az AUR kezdeményezéséről: a hazaszeretetet másképp is ki lehet fejezni

Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök pénteken közölte, hogy nem híve a Trikolór terek kijelölését és a tisztségviselők számára a román zászló megcsókolását előíró kezdeményezésnek.

Grindeanu az AUR kezdeményezéséről: a hazaszeretetet másképp is ki lehet fejezni
Hirdetés
2026. szeptember 11., péntek

Hivatalosan is megvádolták Raed Arafatot a brit helikopter ügyében

Hivatalosan is megvádolták Raed Arafatot, a romániai belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetőjét abban a büntetőeljárásban, amely egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter vámeljárás nélküli romániai behozatalát vizsgálja.

Hivatalosan is megvádolták Raed Arafatot a brit helikopter ügyében
2026. szeptember 11., péntek

Drogdílereket kapcsolt le a Hargita megyei rendőrség

Három drogkereskedő került a Hargita megyei rendőrség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályának látószögébe. A nyomozásban részt vett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség is.

Drogdílereket kapcsolt le a Hargita megyei rendőrség
2026. szeptember 11., péntek

Megtalálták a második ittas iskolabuszsofőrt is az első tanítási héten

Ittas vezetésen kapták egy iskolabusz sofőrjét, amely hét gyermeket szállított egy Brăila megyei óvodába szerdán – közölte a rendőrség. Az eset két nappal egy hasonló, Temes megyei incidens után történt.

Megtalálták a második ittas iskolabuszsofőrt is az első tanítási héten
Hirdetés
2026. szeptember 11., péntek

Egyik napról a másikra zuhan hatalmasat a hőmérséklet

A nyári hőmérsékletekkel induló ősz után már holnaptól érezhetően lehűl az idő, amikor hideg légtömeg tör be Romániába, és a meteorológusok szerint az ország nagy részén esőzések várhatók.

Egyik napról a másikra zuhan hatalmasat a hőmérséklet
2026. szeptember 11., péntek

Fejlövéssel, holtan találtak pénteken egy tartalékos hadseregtábornokot

Egy 61 éves tartalékos hadseregtábornokot holtan találtak pénteken fejlövéssel a Prahova megyei Paulești községben lévő házában – nyilatkozták rendőrségi források az Agerpres hírügynökségnek.

Fejlövéssel, holtan találtak pénteken egy tartalékos hadseregtábornokot
2026. szeptember 11., péntek

Négy és félszeres különbség a legnagyobb és a legkisebb nettó átlagbér között

Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9709 lej volt, 145 lejjel (1,5 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.

Négy és félszeres különbség a legnagyobb és a legkisebb nettó átlagbér között
Hirdetés