– számolt be lapunknak Igyártó Gabriella, a közegészségügyi igazgatóság járványos betegségekért felelős részlegének statisztikusa.

A kanyaróellenes oltást először egyéves korukban kell megkapniuk a gyermekeknek, majd egy emlékeztető oltásra is szükség van ötéves korban. A megbetegedések kevésbé érintik a nagyobbakat, hiszen évekkel ezelőtt még nem volt divat ellenállni az oltásnak.

A közegészségügyi igazgatóság szorgalmazza az oltakozást, sőt minisztériumi ajánlások alapján már ún. nulladik dózist is lehet adni 9–11 hónapos korban, mert sokan már az optimális oltási idő előtt megfertőződnek. A nulladik dózis nem zárja ki az egyéves korban kötelező oltás beadatásának lehetőségét.

Decemberben 84 egy év alatti gyermeket oltottak – tudtuk meg Igyártó Gabriellától. Ezt az oltási sémát addig alkalmazzák, amíg az egészségügyi minisztérium nem rendelkezik másképp, vagyis amíg nem csökkennek az esetszámok, és nem szűnik meg a járvány.

Mindamellett előfordulhat, hogy akár (oltott) felnőtt is elkapja a kanyarót, de akkor sokkal könnyebb, komplikációmentesebb lefolyása várható az egyébként igen veszélyes betegségnek.

Múlt év utolsó hónapjában 66 igazolt kanyarós esetet jelentettek a megyei közegészségügyi igazgatóságnak, ez évben pedig a 104 betegből, akiknél felmerült a fertőzés gyanúja, 92-nél erősítették meg a diagnózist, 12-nél még folyamatban van a minták elemzése.

A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház gyermek-fertőzőosztályán Porumboiu Gabriela osztályvezető főorvostól megtudtuk, a 40 ágy mindegyike foglalt, ezért a Kovászna környékén bárányhimlőben megbetegedő gyermekeket csak akkor utalják be, ha komplikációk adódnak, a felső légúti fertőzésesek is a gyermekosztályra kerülnek. Az osztályon fekvő kanyarósok közel fele egy év alatti, akiknek még nem is volt idejük megkapni az oltást,

Az itteni kanyarós betegek 85 százaléka 5 év alatti gyermek, és akad pár kamaszkorú is, mert korábban is volt egy olyan időszak, mikor nem volt kötelező az oltás.

de volt laringitisszel (gégegyulladással), bárányhimlővel társuló kanyaró is. A betegség megjelenési formája is különbözhet egyénenként, de a kiütések és a láz mellett általánosan jellemző, hogy a fertőzöttek étvágytalanok, nem esznek, nem isznak, ezért kiszáradnak, perfúzióra szorulnak.

Egyeseknél emésztőszervi panaszok is fellépnek (pl. hányás, hasmenés). A járvány kezdetén enyhébb formák domináltak, hovatovább azonban egyre több a súlyosabb betegség, jelenleg egy kanyaró utáni agyvelőgyulladásos beteget is kezelnek az osztályon – számolt be Porumboiu doktornő.

Az INSP honlapján közölt adatok szerint az év első két hetében 3353 kanyarós beteget jegyeztek, amelyből négy halálesettel végződött.