
A járvány kezdetétől június végéig összesen 21 484 igazolt megbetegedést jegyeztek fel Hargita megyében
Fotó: Veres Nándor
Akárcsak az ország más részein, Hargita megyében is növekednek a Covid-esetszámok, az egy nap alatt igazolt új fertőzések száma a hét elején átlépte a százat. Vírusszekvenálást ugyan nem végeznek Hargita megyében, de minden bizonnyal itt is a BA.5 nevű vírusvariáns terjed a leginkább, ami könnyebben fertőz, de az esetek jelentős részében enyhébb lefolyású megbetegedést okoz. Maros megyében szintén erőteljesen emelkedik az új fertőzések száma.
Hargita megyében hétfőn 125 új koronavírus-fertőzést igazoltak, ami lényegesen nagyobb a múlt héten feljegyzett legmagasabb esetszámnál (73), de amint azt Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta,
A megyében mért fertőzési ráta 1,65 ezrelék, de több település is van, amely a korábbról ismert értékelési rendszer szerint már a vörös besorolásban van, vagy annak a határán áll. „Már nem nagyon használjuk a napi értékelésben ezt az indexet, tehát a napi fertőzési rátát – noha követjük és a honlapon is megtalálható – azért sem, mert van egy kicsi ellentmondás benne: a tizennégy napos fertőzöttségi index tizennégy napra vonatkozóan gyűjti össze az eseteket, miközben a karanténhelyzetet – tehát azt, amikor valakit elkülönítünk – hét nap után még a be nem oltottak esetében is feloldjuk. Az oltottak esetében ez az időszak öt napig tart. Ebből adódóan a fertőzési ráta retrospektív jellege egy kicsit hosszú. De mi azért figyeljük, mert érzékenyen jelezi, hogy hol mi történik” – magyarázta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.
Ugyanakkor Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen és Gyergyószentmiklóson is magasabb a fertőzési ráta a megyei átlagnál.
– tájékoztatott Tar Gyöngyi. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy az adatok szerint gyakoribbá váltak az igazolt fertőzések a gyerekek körében, ám ennek vélhetően az az oka, hogy a szülők jobban aggódnak gyerekeikért, mint önmagukért, azaz gyerekek esetében gyakrabban kérik a tesztelést. „Most alacsonyabb a tesztelési kedv, hajlandóság, mint az előző hullámokban.
– mondta a népegészségügyi igazgatóság vezetője.
Maros megyében az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma. Július 12-én, amikor visszatértek a napi esetjelentésre, a megyében a fertőzöttségi mutató 0,66 ezreléken volt. Rá egy hétre, július 19-én, amikor 214 új beteget azonosítottak, a mutató 1,35 volt. Akkor 50 személy szorult kórházi ellátásra, ebből nyolcat az intenzív terápián kezeltek.
Megyeszerte jelenleg 93 koronavírusos személy szorul kórházi ellátásra. A beutalt páciensek közül 16 kiskorú. Súlyos állapotban van és intenzív terápiás kezelésre szorul megyeszerte összesen nyolc felnőtt. A legtöbb beteget Marosvásárhelyen kezelik a fertőző betegségek klinikáján és a tüdőklinikán, de
Maros megyében egyébként jelenleg öt központ működik, ahol felmérik a koronavírusos betegek egészségügyi állapotát: Marosvásárhelyen a fertőző betegségek klinikán és a megyei kórházhoz tartozó tüdőklinikán, valamint Szászrégenben, Dicsőszentmártonban és Marosludason a városi kórházakban.
A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság egyébként jelentést készített a Covid-helyzetről a járvány kezdetétől június végéig tartó időszakra kiterjedően. Eszerint a megyében összesen
Utóbbi egy robbanás-szerű növekedés volt, ami összefüggésben állt azzal, hogy a tanév jelenléti oktatással indult, hogy választási kampányidőszak volt abban az időben, továbbá azzal is, hogy azt megelőzően terjedt el a vírus Delta variánsa. A kórházak, sürgősségi és intenzív terápiás részlegek is akkor váltak túlterheltté, és a legtöbb Covid-haláleset (179) is 2021 októberében történt.
Egyébként a jelentés szerint az igazolt eseteknek valamivel több mint a fele (56,8 százalék) a városokban történt, a halálesetek viszont vidéken voltak gyakoribbak (52,1 százalék). Az igazolt fertőzöttek közt több volt a nő (54 százalék), az elhunytak körében viszont a férfiak voltak többen (56,8 százalék). Az idei év első negyedévének végéig összesen mintegy 232 ezer koronavírus elleni védőoltást használtak fel Hargita megyében – ez nem a beoltottak számát jelöli, hiszen ebben benne vannak a második, illetve emlékeztető oltások is –,
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!