
A járvány kezdetétől június végéig összesen 21 484 igazolt megbetegedést jegyeztek fel Hargita megyében
Fotó: Veres Nándor
Akárcsak az ország más részein, Hargita megyében is növekednek a Covid-esetszámok, az egy nap alatt igazolt új fertőzések száma a hét elején átlépte a százat. Vírusszekvenálást ugyan nem végeznek Hargita megyében, de minden bizonnyal itt is a BA.5 nevű vírusvariáns terjed a leginkább, ami könnyebben fertőz, de az esetek jelentős részében enyhébb lefolyású megbetegedést okoz. Maros megyében szintén erőteljesen emelkedik az új fertőzések száma.
Hargita megyében hétfőn 125 új koronavírus-fertőzést igazoltak, ami lényegesen nagyobb a múlt héten feljegyzett legmagasabb esetszámnál (73), de amint azt Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta,
A megyében mért fertőzési ráta 1,65 ezrelék, de több település is van, amely a korábbról ismert értékelési rendszer szerint már a vörös besorolásban van, vagy annak a határán áll. „Már nem nagyon használjuk a napi értékelésben ezt az indexet, tehát a napi fertőzési rátát – noha követjük és a honlapon is megtalálható – azért sem, mert van egy kicsi ellentmondás benne: a tizennégy napos fertőzöttségi index tizennégy napra vonatkozóan gyűjti össze az eseteket, miközben a karanténhelyzetet – tehát azt, amikor valakit elkülönítünk – hét nap után még a be nem oltottak esetében is feloldjuk. Az oltottak esetében ez az időszak öt napig tart. Ebből adódóan a fertőzési ráta retrospektív jellege egy kicsit hosszú. De mi azért figyeljük, mert érzékenyen jelezi, hogy hol mi történik” – magyarázta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.
Ugyanakkor Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen és Gyergyószentmiklóson is magasabb a fertőzési ráta a megyei átlagnál.
– tájékoztatott Tar Gyöngyi. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy az adatok szerint gyakoribbá váltak az igazolt fertőzések a gyerekek körében, ám ennek vélhetően az az oka, hogy a szülők jobban aggódnak gyerekeikért, mint önmagukért, azaz gyerekek esetében gyakrabban kérik a tesztelést. „Most alacsonyabb a tesztelési kedv, hajlandóság, mint az előző hullámokban.
– mondta a népegészségügyi igazgatóság vezetője.
Maros megyében az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a koronavírussal fertőzött személyek száma. Július 12-én, amikor visszatértek a napi esetjelentésre, a megyében a fertőzöttségi mutató 0,66 ezreléken volt. Rá egy hétre, július 19-én, amikor 214 új beteget azonosítottak, a mutató 1,35 volt. Akkor 50 személy szorult kórházi ellátásra, ebből nyolcat az intenzív terápián kezeltek.
Megyeszerte jelenleg 93 koronavírusos személy szorul kórházi ellátásra. A beutalt páciensek közül 16 kiskorú. Súlyos állapotban van és intenzív terápiás kezelésre szorul megyeszerte összesen nyolc felnőtt. A legtöbb beteget Marosvásárhelyen kezelik a fertőző betegségek klinikáján és a tüdőklinikán, de
Maros megyében egyébként jelenleg öt központ működik, ahol felmérik a koronavírusos betegek egészségügyi állapotát: Marosvásárhelyen a fertőző betegségek klinikán és a megyei kórházhoz tartozó tüdőklinikán, valamint Szászrégenben, Dicsőszentmártonban és Marosludason a városi kórházakban.
A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság egyébként jelentést készített a Covid-helyzetről a járvány kezdetétől június végéig tartó időszakra kiterjedően. Eszerint a megyében összesen
Utóbbi egy robbanás-szerű növekedés volt, ami összefüggésben állt azzal, hogy a tanév jelenléti oktatással indult, hogy választási kampányidőszak volt abban az időben, továbbá azzal is, hogy azt megelőzően terjedt el a vírus Delta variánsa. A kórházak, sürgősségi és intenzív terápiás részlegek is akkor váltak túlterheltté, és a legtöbb Covid-haláleset (179) is 2021 októberében történt.
Egyébként a jelentés szerint az igazolt eseteknek valamivel több mint a fele (56,8 százalék) a városokban történt, a halálesetek viszont vidéken voltak gyakoribbak (52,1 százalék). Az igazolt fertőzöttek közt több volt a nő (54 százalék), az elhunytak körében viszont a férfiak voltak többen (56,8 százalék). Az idei év első negyedévének végéig összesen mintegy 232 ezer koronavírus elleni védőoltást használtak fel Hargita megyében – ez nem a beoltottak számát jelöli, hiszen ebben benne vannak a második, illetve emlékeztető oltások is –,
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!