
Sötétedés után senki nem merészkedik a Medve tó köré, sétálni
Fotó: Haáz Vince
Sötétedés után kihaltak lesznek a szovátai utcák, a városban és a fürdőtelepen is, a helybéliek a medvétől való félelmükben nem mernek az utcára menni. A turisták sem bátrabbak és nem csoda, hiszen nem ritka, hogy kora este a Medve-tó körül medvék járnak. A szovátaiak aláírásokat gyűjtöttek, így nyomatékosítva kérésüket, hogy az illetékesek tegyenek valamit. A vendéglátósok az utcák eltorlaszolását tervezik.
2019. november 26., 17:102019. november 26., 17:10
2019. november 26., 17:402019. november 26., 17:40
Kelemen Emese szovátai lakó, csupán a gyógykezelőközpontban és szállodában dolgozó munkatársaitól száz aláírást gyűjtött össze, amelyben azt kéri, hogy
Mint a Székelyhonnak elmondta sokan emlékezhetnek arra az időre, amikor a fürdőtelepen fényképezkedni lehetett a kitömött medvével. Most azonban a medve félelmet és rettegést kelt a szovátaiakban és a turistákban is.
Vannak olyan porták, amelyeket napi szinten meglátogat a medve kisebb-nagyobb kárt téve, legyen az a Szakadát, a Varga vagy a Parajdi út. De nem ritka, hogy a főúton, a Géra utcában vagy a fürdőtelepen futkározik a medve. Oda jutottunk, hogy sötétedés után alig merészkedik ki valaki az utcára.
Régen is voltak medvék, megvolt az életterük, nem merészkedtek be a városba az emberek közé, nyugodtan el lehetett menni az erdőbe gombászni, a mezőre gyógynövényt gyűjteni, málnát, szedret, áfonyát szedni, fel lehetett menni a hegyekbe kirándulni” – sorolta a panaszos, aki elsősorban a városvezetőségnek címezte a levelet, akkor is, ha – mint elmondta – tudja, hogy nem helyi szinten van a megoldás.
Szovátára napi szinten bejár a nagyvad
Fotó: Haáz Vince
Kelemen Emese arról is beszélt, hogy
A fürdőváros polgármestere, Fülöp László a Székelyhonnak elmondta, teljesen egyetért a panaszossal és nagyon jól tudja, hogy megoldásra vár a medveprobléma. „Napi szinten levelezünk a hatóságokkal, továbbküldjük a panaszokat, jelzéseket a medvékkel kapcsolatban, minden olyan helyre, ahol reméljük, hogy meghallgatnak. Nemcsak Szovátán, hanem egész Székelyföldön gyakran bukkan fel a medve. Éles huszárvágásra van szükség ebben a kérdésben, mert ezt másképp nem lehet megoldani. A szovátaiak is jogosan panaszkodnak, és a vendéglátósok is jogosan vannak felháborodva.
– mondta a szovátai polgármester.
Fülöp László Szováta polgármestere. Tudják, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ők mégis tehetetlenek medveügyben
Fotó: Haáz Vince
„Több ezer lejt költöttünk arra, hogy sétányt alakítsunk ki a Medve-tó partjára, kamerákat szereltettünk fel, hogy láthassuk, hogy mi történik ott, és most a kamerákon nem sétáló turistákat látunk, hanem sétáló medvéket”. Fülöp László szerint
Fülöp László arról is beszélt, hogy még a kommunizmusban is, amikor állítólag csak az ország vezetője vadászhatott nagyvadra, Szovátán lelőtték a fürdőtelepre bemerészkedő medvét.
Napközben még nincs baj, ám ha beesteledik, csak a medve jár az utcán
Fotó: Haáz Vince
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
4 hozzászólás