Egyetlen húsfeldolgozó vállalkozás sem jelentkezett Hargita megyéből, kérdéses a sertéstenyésztési program elindulása

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:19

Kiütéssel küldték haza a dévaiakat a vásárhelyi futsalosok

21:08

Pert veszített a csíkszeredai önkormányzat, a felperes és a városháza is megszólalt

20:48

A látványos körtánc mellett a hagyományos faluképet is bemutatták a salamonosok

20:33

Május első napjaiban érkezik az előrehozott nyugdíj

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Eltűnt csíkcsicsói fiatalt keres a rendőrség

Beleesik a majális: közzétették a kéthetes időjárás-előrejelzést

Nem Csík és nem Gyergyó: meglepő, hogy hol volt a leghidegebb

A bejárati ajtón „kopogtatott” a medve Nyikómalomfalván

Zöld út a csíkszeredai csendőrségi központ építése számára

Haladni a korral: internet is kell az új csíkszeredai közvécékbe

Zöld út a csíkszeredai csendőrségi központ építése számára

Közösségi központ lesz a csíkszeredai távhőszolgáltató volt székhelyén

Nincs meglepetés: Tőke Ervin lesz az EMSZ csíkszeredai polgármesterjelöltje

Biciklivel a közutakon – kinek, mikortól és milyen szabályok betartásával szabad?

Egyetlen húsfeldolgozó vállalkozás sem jelentkezett Hargita megyéből, kérdéses a sertéstenyésztési program elindulása

Kérdéses a program sorsa. Nincs aki feldolgozza a levágott disznókat. Illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Hargita megyéből 22 sertéstenyésztő 519 mangalica malacot ajánlott fel eladásra, míg 115 gazda 1040 báznai és mangalica malac továbbnevelését vállalná a sertéstenyésztési De minimis-program keretében. De mivel egyetlen megyei húsfeldolgozó sem jelentkezett a programba, így egyelőre nem tudják azt folytatni.

Kömény Kamilla

2018. április 19., 09:352018. április 19., 09:35

Hétfőn volt az utolsó nap mikor még leadhatták kérelmeiket azok az állattenyésztők, akik élni akartak a hagyományos sertésfajták tenyésztését ösztönző De minimis-program nyújtotta támogatással. Az erre vonatkozó megyei adatokkal kapcsolatban Fekete Endrét, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság illetékes munkatársát kérdeztük, aki elmondta, hogy

összesen 137 megyei gazda iratkozott be a programba, ebből 22 sertéstenyésztő 519 mangalica malacot ajánlott fel eladásra, míg 115 gazda 1040 báznai és mangalica malac továbbnevelését vállalná. A felajánlott malacok számát tekintve a szomszédos megyék adataihoz képest Hargita megye az első helyen áll

– ez elsősorban a Keresztúr és Gyergyó vidékén tenyésztett mangalicák miatt van, hiszen Csíkszéken nem terjedt el azok tenyésztése.

Nincs ki feldolgozná a sertéseket

A szakember azt is kiemelte, hogy a program működéséhez, nemcsak az eladók és továbbnevelők szükségesek, hanem olyan húsfeldolgozók is, amelyek vállalják a továbbnevelt malacok felének a felvásárlását.

Hargita megyében azonban sem vágópont, sem feldolgozó nem jelentkezett a programba, amelyet hiányukban egyelőre nem lehet elindítani

– részletezte Fekete Endre. Magyarázatul hozzáfűzte, a kormánytámogatás célja, hogy megőrizzék a hagyományos sertésfajtákat, s népszerűsítsék azok húsának fogyasztását, ami jóval egészségesebb, mint a hagyományos disznóé. Tehát ez nem csak tenyészállat-nevelési program, emiatt elengedhetetlen, hogy a továbbnevelt állatok húsa feldolgozásra kerüljön.

A kialakult helyzet miatt egyelőre nem tudni, hogy beindulhat-e a program megyénkben, az igazgatóság munkatársait még nem tájékoztatták az erre vonatkozó következő lépésekről.

A visszafogott érdeklődés okáról

Azt is megtudtuk az illetékestől, hogy országos szinten is mindössze 23 feldolgozó jelentkezett a programba, ami kevésnek számít. A visszafogott érdeklődés okával kapcsolatban kifejtette,

egyrészt azért maradhattak távol a feldolgozók, mivel a már most megszabott kilónkénti 11 lejes áron kellene felvásárolniuk a hizlalt disznókat – ez az ár már most is magas, s nem lehet tudni, hogy másfél év alatt hogyan alakulnak az árak.

A kialakult helyzethez továbbá hozzájárulhatott az is, hogy nincs Hargita megyében egyetlen állandó vágóhíd, vágópont sem, így ha feldolgozó jelentkezett volna is, az állatokat a szomszédos megyékben kellett volna levágatni – ami a költségeket emelte volna.

Mindezek mellett vidékünkön nem elterjedt, nem népszerű a mangalica húsának fogyasztása sem

– fejtegette az igazgatóság alkalmazottja. Fontosnak tartotta ugyanakkor rámutatni arra is, hogy – amennyiben folytatódik a program – azok a tenyésztők, akik a malacokat biztosítják a programba, legyenek jogi vagy természetes személyek, farmjukat be kell jegyeztessék az állat-egészségügyi igazgatóságon.

A programról röviden
Az elképzelés szerint, a hagyományos sertésfajták tenyésztését ösztönző De minimis-program révén, azok a gazdák, akik mangalica vagy báznai tenyésztéséhez fognának, kettő és tíz közötti páros számú malacot igényelhettek – ezeket ingyenesen kapják majd meg. A továbbtenyésztőknek ugyanakkor szerződést kellene kötniük valamely húsfeldolgozóval, s a legkevesebb 130 kilósra hizlalt mangalica és báznai sertésállomány felét előre meghatározott áron át kell adniuk annak – a másik felével saját belátásuk szerint cselekedhetnek. Emellett a legkevesebb 10 kilós malacokat biztosító sertéstenyésztőknek, azok ellenértékeként az állam 250 lejes támogatást biztosít állatonként.

Állattenyésztés Hargita megye