Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:51

Kiengedték Horațiu Potra zsoldosait

08:01

Tied lehet Székelyudvarhely egyik legvidámabb helye, a Park Hjump!

07:56

Elektromos iskolabuszok Székelyföldön: mennyi az annyi?

23:59

Elszalasztotta a győzelmet az FCSB

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Apja elgázolta a házuk udvarán, meghalt egy két és fél éves kisfiú

Életét adta, hogy megmentsen két gyermeket a tengerbe fulladástól

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

Csak harminc százaléka vehető fel egy összegben a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarításoknak

Árpád-kori leletek Patakfalva határában

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Felfedte Tánczos Barna, hogy milyen mértékben emelkedhetnek az ingatlanadók

Egyetlen húsfeldolgozó vállalkozás sem jelentkezett Hargita megyéből, kérdéses a sertéstenyésztési program elindulása

Kérdéses a program sorsa. Nincs aki feldolgozza a levágott disznókat. Illusztráció

Fotó: Pixabay.com

Hargita megyéből 22 sertéstenyésztő 519 mangalica malacot ajánlott fel eladásra, míg 115 gazda 1040 báznai és mangalica malac továbbnevelését vállalná a sertéstenyésztési De minimis-program keretében. De mivel egyetlen megyei húsfeldolgozó sem jelentkezett a programba, így egyelőre nem tudják azt folytatni.

Szabó Kamilla-Mária

2018. április 19., 09:352018. április 19., 09:35

Hétfőn volt az utolsó nap mikor még leadhatták kérelmeiket azok az állattenyésztők, akik élni akartak a hagyományos sertésfajták tenyésztését ösztönző De minimis-program nyújtotta támogatással. Az erre vonatkozó megyei adatokkal kapcsolatban Fekete Endrét, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság illetékes munkatársát kérdeztük, aki elmondta, hogy

összesen 137 megyei gazda iratkozott be a programba, ebből 22 sertéstenyésztő 519 mangalica malacot ajánlott fel eladásra, míg 115 gazda 1040 báznai és mangalica malac továbbnevelését vállalná. A felajánlott malacok számát tekintve a szomszédos megyék adataihoz képest Hargita megye az első helyen áll

– ez elsősorban a Keresztúr és Gyergyó vidékén tenyésztett mangalicák miatt van, hiszen Csíkszéken nem terjedt el azok tenyésztése.

Nincs ki feldolgozná a sertéseket

A szakember azt is kiemelte, hogy a program működéséhez, nemcsak az eladók és továbbnevelők szükségesek, hanem olyan húsfeldolgozók is, amelyek vállalják a továbbnevelt malacok felének a felvásárlását.

Hargita megyében azonban sem vágópont, sem feldolgozó nem jelentkezett a programba, amelyet hiányukban egyelőre nem lehet elindítani

– részletezte Fekete Endre. Magyarázatul hozzáfűzte, a kormánytámogatás célja, hogy megőrizzék a hagyományos sertésfajtákat, s népszerűsítsék azok húsának fogyasztását, ami jóval egészségesebb, mint a hagyományos disznóé. Tehát ez nem csak tenyészállat-nevelési program, emiatt elengedhetetlen, hogy a továbbnevelt állatok húsa feldolgozásra kerüljön.

A kialakult helyzet miatt egyelőre nem tudni, hogy beindulhat-e a program megyénkben, az igazgatóság munkatársait még nem tájékoztatták az erre vonatkozó következő lépésekről.

A visszafogott érdeklődés okáról

Azt is megtudtuk az illetékestől, hogy országos szinten is mindössze 23 feldolgozó jelentkezett a programba, ami kevésnek számít. A visszafogott érdeklődés okával kapcsolatban kifejtette,

egyrészt azért maradhattak távol a feldolgozók, mivel a már most megszabott kilónkénti 11 lejes áron kellene felvásárolniuk a hizlalt disznókat – ez az ár már most is magas, s nem lehet tudni, hogy másfél év alatt hogyan alakulnak az árak.

A kialakult helyzethez továbbá hozzájárulhatott az is, hogy nincs Hargita megyében egyetlen állandó vágóhíd, vágópont sem, így ha feldolgozó jelentkezett volna is, az állatokat a szomszédos megyékben kellett volna levágatni – ami a költségeket emelte volna.

Mindezek mellett vidékünkön nem elterjedt, nem népszerű a mangalica húsának fogyasztása sem

– fejtegette az igazgatóság alkalmazottja. Fontosnak tartotta ugyanakkor rámutatni arra is, hogy – amennyiben folytatódik a program – azok a tenyésztők, akik a malacokat biztosítják a programba, legyenek jogi vagy természetes személyek, farmjukat be kell jegyeztessék az állat-egészségügyi igazgatóságon.

A programról röviden
Az elképzelés szerint, a hagyományos sertésfajták tenyésztését ösztönző De minimis-program révén, azok a gazdák, akik mangalica vagy báznai tenyésztéséhez fognának, kettő és tíz közötti páros számú malacot igényelhettek – ezeket ingyenesen kapják majd meg. A továbbtenyésztőknek ugyanakkor szerződést kellene kötniük valamely húsfeldolgozóval, s a legkevesebb 130 kilósra hizlalt mangalica és báznai sertésállomány felét előre meghatározott áron át kell adniuk annak – a másik felével saját belátásuk szerint cselekedhetnek. Emellett a legkevesebb 10 kilós malacokat biztosító sertéstenyésztőknek, azok ellenértékeként az állam 250 lejes támogatást biztosít állatonként.