
Külföldre induló turisták. Az üdülési csekkek miatt sem mondanak le a külföldi nyaralásról
Fotó: Haáz Vince
Átalakították az üdülési csekkek az utazási szokásokat, nagyot lendült a belföldi turizmus, tömegesen térnek be utazási irodákba, hogy belföldi kiruccanásokat foglaljanak. A szakértők szerint azonban mindez nem a külföldi kiutazások rovására történik.
2019. július 20., 16:002019. július 20., 16:00
A közszférában tavaly és idén is biztosított nagyszámú üdülési csekkek hatása jelentősen érződik a belföldi turizmusban: múlt évben például a tengerparton, de a Duna-deltában és az egész országban is az utóbbi tíz év legnagyobb forgalmát regisztrálták, az előrejelzések szerint pedig idén még többen kapnak üdülési csekket. De vajon mit jelent ez az utazási irodák szerint? Az a romániai turista, aki eddig külföldön nyaralt, inkább itthon vakációzik az üdülési csekkek miatt?
Néhányan megkapták már, mások még várnak rá, vagy épp tavalyi üdülési csekkjeiket értékesítik utolsó pillanatban, de tény, hogy naponta tömegével térnek be az irodákba, hogy belföldi kiruccanást foglaljanak. Ez a tapasztalata a marosvásárhelyi World Travel Shop utazási iroda ügyvezetőjének, Kelemen Barnának is, aki azonban elmondta, a belföldi kiruccanások semmiképp sem a külföldi utazások kárára történnek.
„Az állami alkalmazottak az üdülési csekkeket elköltik, nem akarják veszni hagyni természetesen, de semmiképp sem váltják fel ezzel a külföldi nyaralást. Akik megszokták, hogy külföldön nyaralnak, azok ezután is oda mennek, az üdülési csekkekből pedig jut egy másik belföldi kiruccanásra is” – magyarázza Kelemen Barna. A turisztikai szakember hangsúlyozza, megnőtt a belföldi utasok száma, ez tény és való, de nem a külföldre utazók kárára. Rámutatott,
„Most minden eladó, illetve kiadó: szálloda, motel, panzió, kulcsos ház” – fogalmazott a szakember, miközben elismerte, a vakációs utalványokkal betérő turisták nagy része még mindig a román tengerpartra szeretne menni, de azért elkelnek a wellnesshétvégék, a fürdőtelepülések, hegyvidékek ajánlatai is, sőt sokan egy-egy hosszú hétvégére mennek el Brassóba, Nagyszebenbe, Nagyváradra.
A nem belföldi nyaralási szokások is módosulnak, Marosvásárhelyen például a helyi reptérről induló charterjáratok változtatták meg az idényt, így nagyon sokan használják ki, hogy heti háromszor lehet Törökországba, egyszer Egyiptomba repülni, de Kelemen Barna szerint ismét fellendült Tunézia is, sőt egyre több egzotikus kirándulást is adnak el. „Míg pár éve a terrorcselekményektől tartva még óvakodtak az emberek az arab országoktól, most már nem jellemző ez. Az az igazság, hogy sem biztonság, sem időjárás tekintetében nem tudunk biztosat ígérni a turistának, mert lám, Görögországban is jöhet olyan természeti csapás, ami miatt meghalnak turisták” – utalt a múlt héten történtekre a turisztikai szakember.
Érezhető a vakációs jegyek vonzata Csíkszeredában is, mondta a Fenyő Travel utazási iroda vezetője, Tódor Etelka. Rögtön hozzátette, hogy a csíki utazó sem cserélte fel a külföldi nyaralását és marad inkább itthon: az 1450 lej, amit egy közalkalmazott kap, inkább egy plusz kirándulásra, egy hosszabb hétvégére elég. Vakációs utalvánnyal jelenleg is naponta többen térnek be, és így, nyáron mindenki a tengerpartra szeretne menni vele. „Amit a televízióban mondanak, hogy már semmi hely sincs a tengerparton, azért így nem igaz. A vakációs utalvánnyal rendelkező vendégeink általában amúgy sem az ötcsillagos felső kategóriát keresik, hanem a háromcsillagost, mert azzal lehet beleférni ebbe a pénzbe, ott pedig még mindig lehet szállást kapni” – fogalmazott Tódor Etelka. Hozzátette, aki nem nyáron használja el az utalványait, ősszel, télen inkább a hegyekbe fog menni, vagy valamilyen wellnesshétvégére.
– magyarázta Tódor Etelka. Rámutatott, az átlagos csíki turista továbbra is a bolgár, török és görög tengerpartra megy nyaralni. „Aki egyszer elmegy Törökországba, az nehezen mond le róla, mert ár-minőség arányban még mindig ott kap legtöbbet a pénzéért. Törökországba egyébként repülővel, Bulgáriába autóval, Görögországba pedig így is, úgy is utaznak az emberek” – fogalmazott a szakértő.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
2 hozzászólás