
Külföldre induló turisták. Az üdülési csekkek miatt sem mondanak le a külföldi nyaralásról
Fotó: Haáz Vince
Átalakították az üdülési csekkek az utazási szokásokat, nagyot lendült a belföldi turizmus, tömegesen térnek be utazási irodákba, hogy belföldi kiruccanásokat foglaljanak. A szakértők szerint azonban mindez nem a külföldi kiutazások rovására történik.
2019. július 20., 16:002019. július 20., 16:00
A közszférában tavaly és idén is biztosított nagyszámú üdülési csekkek hatása jelentősen érződik a belföldi turizmusban: múlt évben például a tengerparton, de a Duna-deltában és az egész országban is az utóbbi tíz év legnagyobb forgalmát regisztrálták, az előrejelzések szerint pedig idén még többen kapnak üdülési csekket. De vajon mit jelent ez az utazási irodák szerint? Az a romániai turista, aki eddig külföldön nyaralt, inkább itthon vakációzik az üdülési csekkek miatt?
Néhányan megkapták már, mások még várnak rá, vagy épp tavalyi üdülési csekkjeiket értékesítik utolsó pillanatban, de tény, hogy naponta tömegével térnek be az irodákba, hogy belföldi kiruccanást foglaljanak. Ez a tapasztalata a marosvásárhelyi World Travel Shop utazási iroda ügyvezetőjének, Kelemen Barnának is, aki azonban elmondta, a belföldi kiruccanások semmiképp sem a külföldi utazások kárára történnek.
„Az állami alkalmazottak az üdülési csekkeket elköltik, nem akarják veszni hagyni természetesen, de semmiképp sem váltják fel ezzel a külföldi nyaralást. Akik megszokták, hogy külföldön nyaralnak, azok ezután is oda mennek, az üdülési csekkekből pedig jut egy másik belföldi kiruccanásra is” – magyarázza Kelemen Barna. A turisztikai szakember hangsúlyozza, megnőtt a belföldi utasok száma, ez tény és való, de nem a külföldre utazók kárára. Rámutatott,
„Most minden eladó, illetve kiadó: szálloda, motel, panzió, kulcsos ház” – fogalmazott a szakember, miközben elismerte, a vakációs utalványokkal betérő turisták nagy része még mindig a román tengerpartra szeretne menni, de azért elkelnek a wellnesshétvégék, a fürdőtelepülések, hegyvidékek ajánlatai is, sőt sokan egy-egy hosszú hétvégére mennek el Brassóba, Nagyszebenbe, Nagyváradra.
A nem belföldi nyaralási szokások is módosulnak, Marosvásárhelyen például a helyi reptérről induló charterjáratok változtatták meg az idényt, így nagyon sokan használják ki, hogy heti háromszor lehet Törökországba, egyszer Egyiptomba repülni, de Kelemen Barna szerint ismét fellendült Tunézia is, sőt egyre több egzotikus kirándulást is adnak el. „Míg pár éve a terrorcselekményektől tartva még óvakodtak az emberek az arab országoktól, most már nem jellemző ez. Az az igazság, hogy sem biztonság, sem időjárás tekintetében nem tudunk biztosat ígérni a turistának, mert lám, Görögországban is jöhet olyan természeti csapás, ami miatt meghalnak turisták” – utalt a múlt héten történtekre a turisztikai szakember.
Érezhető a vakációs jegyek vonzata Csíkszeredában is, mondta a Fenyő Travel utazási iroda vezetője, Tódor Etelka. Rögtön hozzátette, hogy a csíki utazó sem cserélte fel a külföldi nyaralását és marad inkább itthon: az 1450 lej, amit egy közalkalmazott kap, inkább egy plusz kirándulásra, egy hosszabb hétvégére elég. Vakációs utalvánnyal jelenleg is naponta többen térnek be, és így, nyáron mindenki a tengerpartra szeretne menni vele. „Amit a televízióban mondanak, hogy már semmi hely sincs a tengerparton, azért így nem igaz. A vakációs utalvánnyal rendelkező vendégeink általában amúgy sem az ötcsillagos felső kategóriát keresik, hanem a háromcsillagost, mert azzal lehet beleférni ebbe a pénzbe, ott pedig még mindig lehet szállást kapni” – fogalmazott Tódor Etelka. Hozzátette, aki nem nyáron használja el az utalványait, ősszel, télen inkább a hegyekbe fog menni, vagy valamilyen wellnesshétvégére.
– magyarázta Tódor Etelka. Rámutatott, az átlagos csíki turista továbbra is a bolgár, török és görög tengerpartra megy nyaralni. „Aki egyszer elmegy Törökországba, az nehezen mond le róla, mert ár-minőség arányban még mindig ott kap legtöbbet a pénzéért. Törökországba egyébként repülővel, Bulgáriába autóval, Görögországba pedig így is, úgy is utaznak az emberek” – fogalmazott a szakértő.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
2 hozzászólás