
Elszálltak maguktól. Ellentétes mozgások a CSTIT-ben
Fotó: Pinti Attila
Káosz uralkodik a térségi ifjúsági szervezeteket összefogó Csík Terület Ifjúsági Tanácsnál (CSTIT), amelyet két különböző csapat is magáénak tekint. A konfliktus az elmúlt napokban éleződött ki, miután egyazon napon mindkét tábor gyűlést szervezett. Egyiken új elnököt is választottak, a másik fél szerint jogszerűtlenül. Utánajártunk, mi áll a háttérben.
2019. október 16., 14:482019. október 16., 14:48
2019. október 16., 14:492019. október 16., 14:49
Szövevényes helyzet alakult ki a Csík Terület Ifjúsági Tanácsánál (CSTIT): a szervezet két táborra szakadt. Egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatokkal és cselekedetekkel borzolták a kedélyeket az elmúlt napokban.
Annyi biztos, hogy a szervezet két kommunikációs csatornája más-más kézben van: a weboldalukat az egyik, a Facebook-oldalukat pedig a másik tábor kezeli – legalábbis erről árulkodnak az ezeken nemrég megjelenő ellentmondásos bejegyzések.
A Csík Terület Ifjúsági Tanácsának Facebook-oldalán október 9-én kora reggel tették közzé azt a felhívást, amely szerint október 11-én, 19 órai kezdettel a Magtár Konferenciatermében tisztújító küldöttgyűlést tartanak. Ebben azt is megnevezték, hogy az elnöki tisztségre pályázók dokumentációjának beküldési határideje aznap 22 óra. Másnap újabb bejegyzésben közölték, hogy
Október 11-én aztán felgyorsultak az események. A CSTIT Facebook-oldalán újabb bejegyzést osztottak meg, amelyben úgy fogalmaztak: „sajnálatos módon, a CSTIT két volt vezetője teljesen alapszabályzat-ellenesen hívott össze küldöttgyűlést a mai napra 16 órai kezdettel Hargita Megye Tanácsa épületébe. Még egyszer szeretnénk hangsúlyozni nektek, hogy egyetlen legitim CSTIT-elnökség van tisztségben (hiszen a megválasztott elnök lemondott), amely az alapszabályzat értelmében ma 19 órára a Magtár Konferenciatermébe hívta össze a tisztújító küldöttgyűlést.” Ennek ellenére
Ebben a szervezet hivatalosan bejegyzett elnöke, Kozma István (csíkszentsimoni polgármester) szavait idézik. Itt azt is érdemes megemlíteni, hogy a közlemény szerint Kozma valójában csak 2017. december 15-ig vezette a szervezetet, őt pedig Mákszem Hunor váltotta. Elnökségi tagoknak Tóth Emesét, Vízi Krisztinát, Cilip Árpádot és Kovács-Szécsi Attilát jelölték ki. A két évvel ezelőtt megszületett döntés azonban „nem öltött papírformát”, így a szervezet hivatalos okirataiban szereplő elnök továbbra is Kozma István maradt. Utóbbi a weboldalukon közzétett közleményben
A weboldalon továbbá arról is írtak, hogy az általuk 16 órától a megyei önkormányzatnál megtartott gyűlésen a küldöttek arról döntöttek, hogy a tisztújító küldöttgyűlést október 31-én szervezik meg. Ennek ellenére
A két felületen közzétett, egymásnak teljesen ellentmondó álláspont alapján nyilvánvaló, hogy
Az ellentmondások tisztázása érdekében mindkét felet megkerestük, előtte azonban érdemes néhány mondatban kitérni a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) állásfoglalására is az ügyben. Mint ebben fogalmaztak,
Azt is írták, hogy a MIÉRT mint az RMDSZ országos ifjúsági partnerszervezete, teljes mértékben szolidaritást vállal a CSTIT-vel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy „ez a tarthatatlan helyzet” lezáruljon.
– olvasható az állásfoglalásban. Ebből világosan látszik, hogy
A MIÉRT továbbá annak is hangot adott, hogy éppen ezért a másik tábort támogatja, azaz Kovács-Szécsi Attilát és csapatát (aki egyébként Tánczos Barna szenátor irodavezetője).
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a rendelkezésre álló információk szerint
Közülük a valójában még 2017-ben lemondott Kozma vezeti hivatalosan a szervezetet, így először őt kérdeztük a kialakult helyzetről. Mint mondta, már 2016-ban, amikor Csíkszentsimon polgármesterévé választották jelezte, hogy a továbbiakban nem kívánja betölteni a CSTIT elnöki tisztségét, mivel nem lenne elég ideje ezzel foglalkozni. „Belső körökben folytak az egyeztetések arról, hogy ki legyen a következő elnök, és hosszas egyeztetések után végül Mákszem Hunor, Csíkszenttamás alpolgármestere vállalta a feladatot. 2017 végén a térség fiataljai összegyűltek egy küldöttgyűlésen, amelyen megválasztották Mákszem Hunort elnökként, illetve Kovács-Szécsi Attilát, Vizi Krisztinát, Tóth Emesét és Cilip Árpádot alelnököknek. Közben ahogy telt-múlt az idő, idegeskedni kezdtem amiatt, hogy a bíróságon még nem jegyeztettük be az új vezetőséget. Ez végül nem is sikerült, elhúzódott az ügy egészen mostanáig.
– magyarázta Kozma. Hozzátette: meglátása szerint a másik fél nem tartotta be azokat a feltételeket, amelyeket az alapszabályzat szerint be kellett volna. Arról is beszélt, hogy a Kovács-Szécsiék által október 11-én este tartott gyűlésen nem volt meg a választáshoz szükséges kvórum, azaz a CSTIT tagszervezeteinek több mind fele biztosan nem volt jelen (50%+1 fő szükséges az érvényes szavazáshoz). Kozma azt is megerősítette, hogy
Másként látja a helyzetet Kovács-Szécsi Attila. Elmondása szerint Mákszem Hunor október 3-án nyújtotta be a lemondását elektronikus formában.
Ezt a döntést az elnökség kétharmados döntéssel elfogadta, majd hozzá is láttak közösen a küldöttgyűlés megszervezésének az alapszabályzatnak megfelelően. Utóbbi 16-os cikkelye ugyanis kimondja, hogy
Ennek Kovács-Szécsi szerint eleget is tettek, hiszen a tagszervezeteknek október 8-án küldték ki az értesítést a 11-én este tartandó közgyűlésről. Közben tudomásukra jutott, hogy a másik csoport is gyűlést hívott össze ugyanazon a napon egy korábbi időpontban. Ezt viszont Kovács-Szécsi szerint alapszabályzat-ellenesen hirdették meg, hiszen nem az elnökség, hanem két volt vezető, az egy héttel korábban lemondott elnök, illetve a még 2017-ben lejárt mandátumú másik elnök hívta össze. Arra is kitért, hogy
Az alapszabályzat szerint ugyanis az első összehívásnál valóban meg kell lennie az 50%+1 főnek az érvényes szavazáshoz, ám a másodikon már a jelenlévők többségi szavazata is elegendő. Így a 19 órai esemény után, 20.30-tól a jelenlévő elnökség újra összehívta a küldöttgyűlést,
A két egymást követő gyűlésen Oltean Csongor MIÉRT-elnök is jelen volt, illetve az országos szervezet jogi kabinetének és szabályzatfelügyelő bizottságának elnöke, Frunda Csenge is, hitelesítve az eseményeket. Ez azért fontos Kovács-Szécsi szerint, mivel a CSTIT a MIÉRT tagszervezete, és ezáltal kizárólag feléje tartozik elszámolással, az országos és a csíki területi RMDSZ irányába azonban nem.
Csütörtökön érkezik a diákok első ösztöndíja az idei tanévben, ezúttal szeptemberre és októberre is egyszerre utalják a pénzt. Székelyföldön mintegy százezer diák jogosult valamelyik ösztöndíjra, köztük mintegy ötven kiskorú, iskolába járó édesanya.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakot szab meg a nyugdíjkorhatár 65 évre növelésére.
Katona Lórántot, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség igazgatóhelyettesét bízta meg a Szakács-Paál István polgármester, hogy ideiglenesen vezesse az egységet, miután egy bírósági ügy miatt felfüggesztette tisztségéből László Szabolcs igazgatót.
Ittasan veztett egy marosludasi férfi, aki – miután a rendőrök megállították –, megpróbálta megvesztegetni őket.
Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.
Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.
A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
2 hozzászólás