Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:35

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó

17:04

Az erdélyi csapat maradt bent a fővárosival szemben a 2. Ligában

15:59

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu

15:57

Hosszabbításra késztette a címvédőt a Sepsi-SIC a futsaldöntő nyitányán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Székelyföldi érintettje van a személyautóra borult kamionos balesetnek

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Verekedéssé fajult egy ingatlanvásárlás két család között

Egy romániai bíróságon elvesztett per is hasznos lehet a magyar közösség számára

Sok „Községháza” feliratot kellett eltávolítani bírósági ítéletek nyomán. Magasabb szintre lépnek

Fotó: Gecse Noémi

Gyakran bírósági per sem kell, az önkormányzati vezetők Dan Tanasă első felszólítására leveszik a közintézményekről a székely zászlót, vagy épp a Községháza feliratot. Az illető polgármesterek azért teszik ezt, mert úgy tudják, ha az ügyből per lesz, akkor veszíteni fognak, de ha így történik is, akkor sem szabad hagyni ezt – jelentette ki Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány vezetője.

Gergely Imre

2020. augusztus 19., 20:332020. augusztus 19., 20:33

Egy romániai bíróságon elvesztett per is hasznos lehet a magyar közösség számára – mutat rá Árus, ismételten biztatva a székelyföldi önkormányzati vezetőket, hogy minden esetben vegyék fel a harcot a Dan Tanasă-féle egyesülettel, meg egyáltalán mindenkivel szemben, aki a jogaink korlátozására szólítja fel őket. Így van arra esély, hogy ha már a hazai bíróságokon nem is, de az Emberjogi Bíróságon kivívják igazukat. Több konkrét ügyet említett, amelyek már Strasbourgba értek.

Tanasă illetékes, a helyi lakos nem?

A Székely Figyelő Alapítvány folyamatosan ösztönzi a választott helyi képviselőket vagy egyszerű polgárokat, hogy kapcsolódjanak be az adott önkormányzat elleni perbe az önkormányzat oldalán, mondván, hogy a székely zászló, vagy magyar felirat ügye őket is érinti. Azonban ezeket a beavatkozási kéréseket a Marosvásárhelyi Táblabíróság futószalagon utasítja el, azzal az indoklással, hogy a beavatkozni kívánónak nincs semmilyen személyes érdeke, érintettsége az adott ügyben.

Hogy ez mennyire abszurd, azt világosan mutatja, hogy egy Bukarestben bejegyzett egyesület indítja a pert, amelyiknek a képviselője életében nem járt azon a településen, amelyiknek a polgármesterét beperelte, s amely egyesület csak akkor indíthatna pert, ha személyes jogát vagy érdekét sértené az adott felirat.

Ezt a polgármesterek rendszerint fel is vetik, de a bírók azzal szokták elintézni a kérdést, hogy mindenkinek érdek, hogy az országban a törvényeket betartsák, ezért joggal indít pert az egyesület, hisz annak alapja egy (állítólagos) törvénysértés. S akkor jön például egy helyi választott képviselő, be szeretne avatkozni a perbe megvédeni egy feliratot, s ugyanazok a bírók azt mondják, hogy neki ehhez semmi köze” – fejtette ki Árus Zsolt.

Hogy mégis érdemes ezt megpróbálni, arra egy friss fejlemény mutat rá:

egy ilyen elutasított beavatkozási kérés miatt tett panaszt Korpos Levente gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő, a keresetét pedig a strasbourgi bíróság befogadta és ítéletet fog hozni.

Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy befogadják a többi hasonló panaszt is – mutatott rá.

Sikerülhet az egyesületnek

Egy „Községháza” per is eljutott Strasbourgba, annak köszönhetően, hogy a Székely Figyelő Alapítvány beavatkozott a hazai perbe. A romániai törvénykezés ugyan Tanasănak adott igazat, de immár a nemzetközi bíróság dönt arról, hogy a felirat levétele jogsértő volt-e a helyi emberekre nézve.

Az önkormányzat közigazgatási szervként nem fordulhat Strasbourghoz, de Árus mégis arra biztatja őket, hogy a Tanasă által indított pereket vállalják fel, illetve fogadják el a Székely Figyelő Alapítvány által felkínált segítséget, együttműködést.

„Fel lehet tenni a kérdést, hogy mi értelme van annak, hogy mások is próbáljanak beavatkozni ezekbe a perekbe, ha az alapítványunknak erre joga és lehetősége van. Ha a kérését elutasítják, akkor egy ilyen hazai perből két strasbourgi panasz származhat, vagyis két bizonyíték arra, hogy Románia nem jogállam. Közösségünknek pedig alapvető érdeke, hogy minél több ilyen bizonyítékot mutasson fel, együtt mindenképp több az esélyünk a győzelemre” – részletezte.