
Munkaprogram-csökkentés, kényszerszabadság, elbocsátás. A vállalkozások felénél már megszorításokra volt szükség
Fotó: Pixabay
A koronavírus-járvány kitörését követő időszakban a megkérdezett Hargita megyei vállalkozásoknak több mint a tíz százaléka részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson, a kényszerszabadság lehetőségével pedig a válaszadók negyede élt. Európai mintát használva készített felmérést a járványkrízis hatásairól a Hargita megyei vállalkozások körében Hargita Megye Tanácsának alelnöke munkatársaival.
2020. június 06., 22:202020. június 06., 22:20
Több mint 1600 Hargita megyei vállalkozás megkérdezésével készített felmérést a járványkrízis okozta gazdasági problémákról Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke munkatársaival. A kutatáshoz egy Európa-szerte elvégzett felmérést használtak mintaként, kiegészítve néhány kérdéssel.
Az áprilisban szétküldött kérdőívet kitöltő cégek többsége – 38,5 százaléka – ötnél kevesebb alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozás, a tíznél, illetve húsznál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek aránya egyaránt mintegy 14 százalék, a válaszadók tíz százaléka egyéni vállalkozó, a személyzetszám alapján besorolt többi cégkategória hányada mind tíz százalék alatti. A felmérésből kiderül, hogy
25,2 százalékuk élt a kényszerszabadság lehetőségével, 14 százalékuk az alkalmazottak egy része esetében teljes munkaidőről részmunkaidőre kellett átálljon, 11,2 százalékuk pedig részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson. A válaszadóknak majdnem a fele (49 százaléka) akkor még nem kellett leépítésekhez folyamodjon.
A járvány kitörése óta a felmérésben részt vevő vállalkozások több mint 30 százalékának 5000 lejnél nem több, majdnem 30 százalékának pedig 30 ezer lejnél kevesebb bevételkiesése volt, a következő két hónapra vonatkozó bevételkiesés mértékét a legtöbben 30 ezer és 250 ezer lej közötti értékre becsülik. Olyan, ahol e tekintetben egyáltalán nem tapasztaltak negatív hatásokat, kevesebb mint 10 százalék. Még ennél is kevesebb azoknak a vállalkozásoknak a száma (2,7 százalék), ahol idén nem számítanak termékeik, szolgáltatásaik értékesítésének a csökkenésére.
Óriási bevételkieséseket kellett és kell elkönyvelniük a vállalkozásoknak. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A legtöbben – a válaszadók 27 százaléka – több mint 30 százalékos értékesítéscsökkenést prognosztizál, 16,2 százalék látja úgy, hogy több mint 50 százalékos, ugyanennyien pedig úgy, hogy 80 százalékosnál nagyobb lesz az értékesítéscsökkenés. Az előbbiek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy
olyannyira, hogy a vállalkozások 28,3 százaléka százszázalékos visszaesésről számolt be, azaz teljesen leállt a forgalmuk.
Miközben a kérdőív kitöltésekor a vállalkozások 66,4 százalékánál még nem kellett elbocsátásokat alkalmazzanak, a felmérést követő két hónap távlatában már csak a válaszadók 48,6 százaléka vélte úgy, hogy el tudja kerülni a leépítések végrehajtását.
Láthatóan a cégfejlesztési terveket is keresztülhúzta a járvány okozta krízis: a felmérés eredménye szerint a járvány kitörése előtt a vállalkozások 68,3 százaléka tervezett személyzetbővítést, a rendkívüli helyzet miatt azonban a válaszadók 74,3 százaléka visszavonta a vállalat termelési vagy infrastrukturális fejlesztésére tervezett beruházásokat is. Kiderül ugyanakkor az is, hogy
Legtöbb egy évre mindössze a vállalkozások 4,9 százaléka rendelkezik fizetőképességgel, egy évet meghaladó időszakra pedig 5,6 százalékuk. Az általános borúlátásra utal ugyanakkor az, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68,5 százaléka a munkavállalók tömeges hazatérése ellenére sem gondolja úgy, hogy könnyebben talál majd munkaerőt.
A felmérést azért végezték el, hogy az európai alapokért felelős minisztériumnak (MFE) tudjanak javaslatokat küldeni a gazdaságélénkítő segélyprogramok megtervezésére vonatkozóan. Ezt meg is tették, és biztató választ kaptak a szaktárcától javaslataikra – nyilatkozta lapunknak Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának az európai uniós pályázatokért felelős alelnöke. Noha a minisztériumban biztosan ismerik a mintául szolgáló, Európai Néppárt által elvégzett felmérés eredményét, tudomásuk szerint azt a legnagyobb arányban az észak-európai országokban töltötték ki, ezért érezték szükségesnek a helyi felmérést – fűzte hozzá.
Több mint ötezer, az 1989 utáni átmeneti időszakhoz kapcsolódó diplomáciai dosszié titkosításának feloldását hagyta jóvá a román kormány.
A bukaresti ítélőtábla csütörtökön másodszorra is nyolc év és nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Mario Iorgulescut.
Új reformcsomagot jelentett be Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtökön, amely megváltoztatja a kórházak finanszírozásának és szervezésének módját.
A Helyi Rendőrség Napját ünnepelték csütörtökön Székelyudvarhelyen, ahol járműfelvonulást is tartottak. Mindeközben Civium Protect-díjjal ismerték el Balázsi Hajnalka helyi rendőr munkáját, segítőkészségét.
Az Európai Bizottság (EB) az ősszel becsült 1,1 százalékról 0,1 százalékra módosította csütörtökön közzétett tavaszi prognózisában a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Megközelítőleg negyven lovas kelt útra csütörtökön a Perkőről, hogy magával vigye a háromszéki közösségek imaszalagjait Csíksomlyóra. A zarándokok előtt álló, eső áztatta úton minden kilométer a hit, a közösség és az összetartozás erejét hordozza.
A mélybe zuhant egy lift csütörtök reggel a bukaresti CFR-palotában. A liftben heten tartózkodtak, öt embert pedig kórházba szállítottak a baleset következtében.
Elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
Miután az elmúlt időszakhoz képest viszonylag hosszú napokig változatlan maradt a benzin ára a román piacvezető Petromnál, a hosszú hétvége előtt ez most változik.
A szakszervezeti szövetségek kérik a kormánytól és a munkaügyi minisztériumtól, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek „valós és átlátható” vitát az új egységes bértörvény tervezetéről.
1 hozzászólás