Hirdetés
Hirdetés

Egy a közös: a megszorítás

Munkaprogram-csökkentés, kényszerszabadság, elbocsátás. A vállalkozások felénél már megszorításokra volt szükség •  Fotó: Pixabay

Munkaprogram-csökkentés, kényszerszabadság, elbocsátás. A vállalkozások felénél már megszorításokra volt szükség

Fotó: Pixabay

A koronavírus-járvány kitörését követő időszakban a megkérdezett Hargita megyei vállalkozásoknak több mint a tíz százaléka részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson, a kényszerszabadság lehetőségével pedig a válaszadók negyede élt. Európai mintát használva készített felmérést a járványkrízis hatásairól a Hargita megyei vállalkozások körében Hargita Megye Tanácsának alelnöke munkatársaival.

Széchely István

2020. június 06., 22:202020. június 06., 22:20

Több mint 1600 Hargita megyei vállalkozás megkérdezésével készített felmérést a járványkrízis okozta gazdasági problémákról Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke munkatársaival. A kutatáshoz egy Európa-szerte elvégzett felmérést használtak mintaként, kiegészítve néhány kérdéssel.

Nem volt vészforgatókönyv

Az áprilisban szétküldött kérdőívet kitöltő cégek többsége – 38,5 százaléka – ötnél kevesebb alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozás, a tíznél, illetve húsznál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek aránya egyaránt mintegy 14 százalék, a válaszadók tíz százaléka egyéni vállalkozó, a személyzetszám alapján besorolt többi cégkategória hányada mind tíz százalék alatti. A felmérésből kiderül, hogy

a válaszadók kétharmadának nem volt terve a jelenlegi válsághelyzetre, és a kérdőív kitöltésekor a vállalkozásoknak kissé több mint a felénél már valamilyen megszorító intézkedést be kellett vezessenek:

25,2 százalékuk élt a kényszerszabadság lehetőségével, 14 százalékuk az alkalmazottak egy része esetében teljes munkaidőről részmunkaidőre kellett átálljon, 11,2 százalékuk pedig részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson. A válaszadóknak majdnem a fele (49 százaléka) akkor még nem kellett leépítésekhez folyamodjon.

Veszteségek

A járvány kitörése óta a felmérésben részt vevő vállalkozások több mint 30 százalékának 5000 lejnél nem több, majdnem 30 százalékának pedig 30 ezer lejnél kevesebb bevételkiesése volt, a következő két hónapra vonatkozó bevételkiesés mértékét a legtöbben 30 ezer és 250 ezer lej közötti értékre becsülik. Olyan, ahol e tekintetben egyáltalán nem tapasztaltak negatív hatásokat, kevesebb mint 10 százalék. Még ennél is kevesebb azoknak a vállalkozásoknak a száma (2,7 százalék), ahol idén nem számítanak termékeik, szolgáltatásaik értékesítésének a csökkenésére.

Óriási bevételkieséseket kellett és kell elkönyvelniük a vállalkozásoknak. Képünk illusztráció •  Fotó: 123RF Galéria

Óriási bevételkieséseket kellett és kell elkönyvelniük a vállalkozásoknak. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

A legtöbben – a válaszadók 27 százaléka – több mint 30 százalékos értékesítéscsökkenést prognosztizál, 16,2 százalék látja úgy, hogy több mint 50 százalékos, ugyanennyien pedig úgy, hogy 80 százalékosnál nagyobb lesz az értékesítéscsökkenés. Az előbbiek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy

a kérdőív kitöltésekor a vállalkozások 92,5 százalékánál már érződött, hogy csökken a kereslet termékeik, szolgáltatásaik iránt,

olyannyira, hogy a vállalkozások 28,3 százaléka százszázalékos visszaesésről számolt be, azaz teljesen leállt a forgalmuk.

Hirdetés

Miközben a kérdőív kitöltésekor a vállalkozások 66,4 százalékánál még nem kellett elbocsátásokat alkalmazzanak, a felmérést követő két hónap távlatában már csak a válaszadók 48,6 százaléka vélte úgy, hogy el tudja kerülni a leépítések végrehajtását.

Láthatóan a cégfejlesztési terveket is keresztülhúzta a járvány okozta krízis: a felmérés eredménye szerint a járvány kitörése előtt a vállalkozások 68,3 százaléka tervezett személyzetbővítést, a rendkívüli helyzet miatt azonban a válaszadók 74,3 százaléka visszavonta a vállalat termelési vagy infrastrukturális fejlesztésére tervezett beruházásokat is. Kiderül ugyanakkor az is, hogy

a legtöbb válaszadónak (41,3 százalék) legfeljebb két hónapra elegendő a pénzügyi likviditása, ha nem javul a helyzet, meg kell szüntetnie üzleti tevékenységét vagy csődöt kell hirdetnie.

Legtöbb egy évre mindössze a vállalkozások 4,9 százaléka rendelkezik fizetőképességgel, egy évet meghaladó időszakra pedig 5,6 százalékuk. Az általános borúlátásra utal ugyanakkor az, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68,5 százaléka a munkavállalók tömeges hazatérése ellenére sem gondolja úgy, hogy könnyebben talál majd munkaerőt.

Bevonták a szakmai szervezeteket

A felmérést azért végezték el, hogy az európai alapokért felelős minisztériumnak (MFE) tudjanak javaslatokat küldeni a gazdaságélénkítő segélyprogramok megtervezésére vonatkozóan. Ezt meg is tették, és biztató választ kaptak a szaktárcától javaslataikra – nyilatkozta lapunknak Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának az európai uniós pályázatokért felelős alelnöke. Noha a minisztériumban biztosan ismerik a mintául szolgáló, Európai Néppárt által elvégzett felmérés eredményét, tudomásuk szerint azt a legnagyobb arányban az észak-európai országokban töltötték ki, ezért érezték szükségesnek a helyi felmérést – fűzte hozzá.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Felhatalmazta a SZÁT Kelemen Hunort, hogy Magyar Péterrel tárgyaljon

Elemezte a magyarországi választások eredményeit a Szövetségi Állandó Tanács. Kelemen Hunort felhatalmazták, hogy Magyar Péterrel, a Tisza elnökével tárgyaljon.

Felhatalmazta a SZÁT Kelemen Hunort, hogy Magyar Péterrel tárgyaljon
Hirdetés
2026. április 17., péntek

A Tisza-párt azt javasolja, hogy a parlament már az alakuló ülésén válassza meg a miniszterelnököt

A Tisza Párt azt javasolja, hogy május 9-én legyen az új Országgyűlés alakuló ülése, aznap megválaszthatják az új miniszterelnököt is.

A Tisza-párt azt javasolja, hogy a parlament már az alakuló ülésén válassza meg a miniszterelnököt
2026. április 17., péntek

Fokozzák a rendőri jelenlétet Felsőrákoson, miután bántalmazták a falu egyik idősét

A Felsőrákoson történt bántalmazásról szóló cikkünk megjelenését követően a rendőrség támogatásáról biztosította a lakosságot. Közleményükben hangsúlyozták: szorgalmazzák a térfigyelő kamerarendszer beindítását, és fokozzák a járőrözést a faluban.

Fokozzák a rendőri jelenlétet Felsőrákoson, miután bántalmazták a falu egyik idősét
2026. április 17., péntek

Csökkent Románia energiatermelése

Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.

Csökkent Románia energiatermelése
Csökkent Románia energiatermelése
2026. április 17., péntek

Csökkent Románia energiatermelése

Hirdetés
2026. április 17., péntek

Üzemanyag-drágulás, fagyos időjárás – komoly kihívások a gazdák számára

A mezőgazdaság minden területén, és majdnem egyforma mértékben nehezíti a gazdák életét az üzemanyag-drágulás. A tavaszi mezőgazdasági munkák sem haladnak ideális ütemben.

Üzemanyag-drágulás, fagyos időjárás – komoly kihívások a gazdák számára
2026. április 17., péntek

Elsőfokú árvízriasztás: Háromszéken a Feketeügy is kiléphet a medréből

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.

Elsőfokú árvízriasztás: Háromszéken a Feketeügy is kiléphet a medréből
2026. április 17., péntek

Két kellemetlen időjárási tényező, de az egyik már ma este véget ér

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.

Két kellemetlen időjárási tényező, de az egyik már ma este véget ér
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Két ötlete is van Romániának, hogy előnyösebben ússza meg a 600 millió eurós oltásadósságot

Romániának 600 millió eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak a leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért.

Két ötlete is van Romániának, hogy előnyösebben ússza meg a 600 millió eurós oltásadósságot
2026. április 17., péntek

A világ egyik vezető építőanyag-gyártója vásárolt be Romániában

Romániai üzemet vásárolt fel a svájci Sika építőanyag- és ipari ragasztástechnikai cég – hivatkozik az MTI a Profit.ro gazdasági portálra, amely a vállalat közleménye alapján számolt be a tranzakcióról.

A világ egyik vezető építőanyag-gyártója vásárolt be Romániában
2026. április 17., péntek

Érvénytelen levélszavazatok ezrei: hol hibáztak a legtöbben?

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.

Érvénytelen levélszavazatok ezrei: hol hibáztak a legtöbben?
Hirdetés