
Munkaprogram-csökkentés, kényszerszabadság, elbocsátás. A vállalkozások felénél már megszorításokra volt szükség
Fotó: Pixabay
A koronavírus-járvány kitörését követő időszakban a megkérdezett Hargita megyei vállalkozásoknak több mint a tíz százaléka részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson, a kényszerszabadság lehetőségével pedig a válaszadók negyede élt. Európai mintát használva készített felmérést a járványkrízis hatásairól a Hargita megyei vállalkozások körében Hargita Megye Tanácsának alelnöke munkatársaival.
2020. június 06., 22:202020. június 06., 22:20
Több mint 1600 Hargita megyei vállalkozás megkérdezésével készített felmérést a járványkrízis okozta gazdasági problémákról Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke munkatársaival. A kutatáshoz egy Európa-szerte elvégzett felmérést használtak mintaként, kiegészítve néhány kérdéssel.
Az áprilisban szétküldött kérdőívet kitöltő cégek többsége – 38,5 százaléka – ötnél kevesebb alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozás, a tíznél, illetve húsznál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek aránya egyaránt mintegy 14 százalék, a válaszadók tíz százaléka egyéni vállalkozó, a személyzetszám alapján besorolt többi cégkategória hányada mind tíz százalék alatti. A felmérésből kiderül, hogy
25,2 százalékuk élt a kényszerszabadság lehetőségével, 14 százalékuk az alkalmazottak egy része esetében teljes munkaidőről részmunkaidőre kellett átálljon, 11,2 százalékuk pedig részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson. A válaszadóknak majdnem a fele (49 százaléka) akkor még nem kellett leépítésekhez folyamodjon.
A járvány kitörése óta a felmérésben részt vevő vállalkozások több mint 30 százalékának 5000 lejnél nem több, majdnem 30 százalékának pedig 30 ezer lejnél kevesebb bevételkiesése volt, a következő két hónapra vonatkozó bevételkiesés mértékét a legtöbben 30 ezer és 250 ezer lej közötti értékre becsülik. Olyan, ahol e tekintetben egyáltalán nem tapasztaltak negatív hatásokat, kevesebb mint 10 százalék. Még ennél is kevesebb azoknak a vállalkozásoknak a száma (2,7 százalék), ahol idén nem számítanak termékeik, szolgáltatásaik értékesítésének a csökkenésére.
Óriási bevételkieséseket kellett és kell elkönyvelniük a vállalkozásoknak. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A legtöbben – a válaszadók 27 százaléka – több mint 30 százalékos értékesítéscsökkenést prognosztizál, 16,2 százalék látja úgy, hogy több mint 50 százalékos, ugyanennyien pedig úgy, hogy 80 százalékosnál nagyobb lesz az értékesítéscsökkenés. Az előbbiek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy
olyannyira, hogy a vállalkozások 28,3 százaléka százszázalékos visszaesésről számolt be, azaz teljesen leállt a forgalmuk.
Miközben a kérdőív kitöltésekor a vállalkozások 66,4 százalékánál még nem kellett elbocsátásokat alkalmazzanak, a felmérést követő két hónap távlatában már csak a válaszadók 48,6 százaléka vélte úgy, hogy el tudja kerülni a leépítések végrehajtását.
Láthatóan a cégfejlesztési terveket is keresztülhúzta a járvány okozta krízis: a felmérés eredménye szerint a járvány kitörése előtt a vállalkozások 68,3 százaléka tervezett személyzetbővítést, a rendkívüli helyzet miatt azonban a válaszadók 74,3 százaléka visszavonta a vállalat termelési vagy infrastrukturális fejlesztésére tervezett beruházásokat is. Kiderül ugyanakkor az is, hogy
Legtöbb egy évre mindössze a vállalkozások 4,9 százaléka rendelkezik fizetőképességgel, egy évet meghaladó időszakra pedig 5,6 százalékuk. Az általános borúlátásra utal ugyanakkor az, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68,5 százaléka a munkavállalók tömeges hazatérése ellenére sem gondolja úgy, hogy könnyebben talál majd munkaerőt.
A felmérést azért végezték el, hogy az európai alapokért felelős minisztériumnak (MFE) tudjanak javaslatokat küldeni a gazdaságélénkítő segélyprogramok megtervezésére vonatkozóan. Ezt meg is tették, és biztató választ kaptak a szaktárcától javaslataikra – nyilatkozta lapunknak Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának az európai uniós pályázatokért felelős alelnöke. Noha a minisztériumban biztosan ismerik a mintául szolgáló, Európai Néppárt által elvégzett felmérés eredményét, tudomásuk szerint azt a legnagyobb arányban az észak-európai országokban töltötték ki, ezért érezték szükségesnek a helyi felmérést – fűzte hozzá.
Előrehaladott szakaszba léptek a tárgyalások a Romgaz és az Azomureș között, miután a Romgaz már konkrét ajánlatot tett a műtrágyagyár részvényeseinek – jelentette ki Cristian-Silviu Bușoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
Három napos filmprogrammal ünneplik a Magyar film napját a Csíki Moziban április 27-30. között. A rendezvénysorozatra a belépés ingyenes lesz.
Közúti forgalomszámlálás kezdődött április 21-én országszerte, így Székelyföldön is több útszakaszon megszámolják az áthaladó járműveket meghatározott időszakokban. Az adatokat az infrastruktúra-fejlesztés tervezéséhez is felhasználják majd.
A 34. Hargita Rali autósport-verseny ideje alatt, április 24–26. között ideiglenes forgalomkorlátozásokra lehet számítani Udvarhelyszéken.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan miniszterelnök kedden kijelentette, hogy a beruházások befejezéséhez szükséges uniós források lehívását szolgáló moratóriumról valamennyi parlamenti frakcióval tárgyalni kell.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy nem zárja ki egy technokrata miniszterelnök kinevezésének lehetőségét.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan miniszterelnök kedden kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei lemondanak, akkor a megüresedett tisztségeket ideiglenesen a hivatalban maradó miniszterek veszik át.
Szakmai találkozót szerveznek az iskolaorvosok, iskolarendelőkben dolgozó egészségügyi asszisztensek, közösségi egészségügyi asszisztensek és egészségügyi közvetítők számára Csíkszeredában az Európai Oltási Hét alkalmából.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan kormányfő kedden közölte, hogy egy kisebbségi kormány működésének lehetőségeiről készül egyeztetni az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának képviselőivel.
Idén februárig a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára csökkenő tendenciát mutatott az Európai Unióban (EU), márciusban azonban átlagosan 12,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2025 harmadik hónapjához képest.
1 hozzászólás