
Munkaprogram-csökkentés, kényszerszabadság, elbocsátás. A vállalkozások felénél már megszorításokra volt szükség
Fotó: Pixabay
A koronavírus-járvány kitörését követő időszakban a megkérdezett Hargita megyei vállalkozásoknak több mint a tíz százaléka részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson, a kényszerszabadság lehetőségével pedig a válaszadók negyede élt. Európai mintát használva készített felmérést a járványkrízis hatásairól a Hargita megyei vállalkozások körében Hargita Megye Tanácsának alelnöke munkatársaival.
2020. június 06., 22:202020. június 06., 22:20
Több mint 1600 Hargita megyei vállalkozás megkérdezésével készített felmérést a járványkrízis okozta gazdasági problémákról Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke munkatársaival. A kutatáshoz egy Európa-szerte elvégzett felmérést használtak mintaként, kiegészítve néhány kérdéssel.
Az áprilisban szétküldött kérdőívet kitöltő cégek többsége – 38,5 százaléka – ötnél kevesebb alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozás, a tíznél, illetve húsznál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek aránya egyaránt mintegy 14 százalék, a válaszadók tíz százaléka egyéni vállalkozó, a személyzetszám alapján besorolt többi cégkategória hányada mind tíz százalék alatti. A felmérésből kiderül, hogy
25,2 százalékuk élt a kényszerszabadság lehetőségével, 14 százalékuk az alkalmazottak egy része esetében teljes munkaidőről részmunkaidőre kellett átálljon, 11,2 százalékuk pedig részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson. A válaszadóknak majdnem a fele (49 százaléka) akkor még nem kellett leépítésekhez folyamodjon.
A járvány kitörése óta a felmérésben részt vevő vállalkozások több mint 30 százalékának 5000 lejnél nem több, majdnem 30 százalékának pedig 30 ezer lejnél kevesebb bevételkiesése volt, a következő két hónapra vonatkozó bevételkiesés mértékét a legtöbben 30 ezer és 250 ezer lej közötti értékre becsülik. Olyan, ahol e tekintetben egyáltalán nem tapasztaltak negatív hatásokat, kevesebb mint 10 százalék. Még ennél is kevesebb azoknak a vállalkozásoknak a száma (2,7 százalék), ahol idén nem számítanak termékeik, szolgáltatásaik értékesítésének a csökkenésére.
Óriási bevételkieséseket kellett és kell elkönyvelniük a vállalkozásoknak. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A legtöbben – a válaszadók 27 százaléka – több mint 30 százalékos értékesítéscsökkenést prognosztizál, 16,2 százalék látja úgy, hogy több mint 50 százalékos, ugyanennyien pedig úgy, hogy 80 százalékosnál nagyobb lesz az értékesítéscsökkenés. Az előbbiek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy
olyannyira, hogy a vállalkozások 28,3 százaléka százszázalékos visszaesésről számolt be, azaz teljesen leállt a forgalmuk.
Miközben a kérdőív kitöltésekor a vállalkozások 66,4 százalékánál még nem kellett elbocsátásokat alkalmazzanak, a felmérést követő két hónap távlatában már csak a válaszadók 48,6 százaléka vélte úgy, hogy el tudja kerülni a leépítések végrehajtását.
Láthatóan a cégfejlesztési terveket is keresztülhúzta a járvány okozta krízis: a felmérés eredménye szerint a járvány kitörése előtt a vállalkozások 68,3 százaléka tervezett személyzetbővítést, a rendkívüli helyzet miatt azonban a válaszadók 74,3 százaléka visszavonta a vállalat termelési vagy infrastrukturális fejlesztésére tervezett beruházásokat is. Kiderül ugyanakkor az is, hogy
Legtöbb egy évre mindössze a vállalkozások 4,9 százaléka rendelkezik fizetőképességgel, egy évet meghaladó időszakra pedig 5,6 százalékuk. Az általános borúlátásra utal ugyanakkor az, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68,5 százaléka a munkavállalók tömeges hazatérése ellenére sem gondolja úgy, hogy könnyebben talál majd munkaerőt.
A felmérést azért végezték el, hogy az európai alapokért felelős minisztériumnak (MFE) tudjanak javaslatokat küldeni a gazdaságélénkítő segélyprogramok megtervezésére vonatkozóan. Ezt meg is tették, és biztató választ kaptak a szaktárcától javaslataikra – nyilatkozta lapunknak Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának az európai uniós pályázatokért felelős alelnöke. Noha a minisztériumban biztosan ismerik a mintául szolgáló, Európai Néppárt által elvégzett felmérés eredményét, tudomásuk szerint azt a legnagyobb arányban az észak-európai országokban töltötték ki, ezért érezték szükségesnek a helyi felmérést – fűzte hozzá.
Vörös beavatkozási tervet léptettek életbe kedden este, miután a tengerparti Saturn üdülőhely egyik szállodájában több tucatnyian rosszullétre panaszkodtak – közölte a katasztrófavédelem.
Mezőgazdasági területre zuhant drónroncsokat fedeztek fel kedden Romániában, a moldovai határtól 23 kilométerre lévő, Vaslui megyei Viisoara térségében. A roncsokat tűzszerészek a helyszínen felrobbantották.
Petíciót adtak le a kányádi gazdák a helyi önkormányzatnál, mivel nem szeretnék, ha a Harvíz Rt. biztosítaná az ivóvíz-szolgáltatást. Egyebek mellett ugyanis a drágulástól tartanak. A polgármester részletezte, hogy erre miért nincs más lehetőség.
Miután három párt is miniszterelnök-jelöltként támogatta, Siegfried Mureșan teljesen eltűnt a nyilvánosságból, ahelyett, hogy parlamenti többséget próbált volna kialakítani – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője.
Marosvásárhely csatlakozott a szecessziós örökséget népszerűsítő európai hálózatokhoz, hogy népszerűsíteni tudja a város épített örökségét.
Angela Merkel volt német kancellárt fogadta kedden a Cotroceni-palotában Nicușor Dan államfő. A volt német kancellár könyvbemutatóra érkezett Romániába.
Az RMDSZ parlamenti frakciói keddi együttes ülésükön nem foglaltak állást egy jövőbeli kormány támogatásáról, mivel az államfő még nem nevesített miniszterelnök-jelöltet – közölte Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium. A közlemény szerint a nyári érettségi írásbeli vizsgáit június 14-18. között szervezik meg.
Négy támogatási program indul közel 180 millió eurós keretösszeggel: a sertés- és szarvasmarhatartók már igényelhetik a támogatást, a kisgazdaságok, a virág- és gyógynövénytermesztők számára is pályázati lehetőség nyílik.
1 hozzászólás