
Munkaprogram-csökkentés, kényszerszabadság, elbocsátás. A vállalkozások felénél már megszorításokra volt szükség
Fotó: Pixabay
A koronavírus-járvány kitörését követő időszakban a megkérdezett Hargita megyei vállalkozásoknak több mint a tíz százaléka részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson, a kényszerszabadság lehetőségével pedig a válaszadók negyede élt. Európai mintát használva készített felmérést a járványkrízis hatásairól a Hargita megyei vállalkozások körében Hargita Megye Tanácsának alelnöke munkatársaival.
2020. június 06., 22:202020. június 06., 22:20
Több mint 1600 Hargita megyei vállalkozás megkérdezésével készített felmérést a járványkrízis okozta gazdasági problémákról Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke munkatársaival. A kutatáshoz egy Európa-szerte elvégzett felmérést használtak mintaként, kiegészítve néhány kérdéssel.
Az áprilisban szétküldött kérdőívet kitöltő cégek többsége – 38,5 százaléka – ötnél kevesebb alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozás, a tíznél, illetve húsznál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek aránya egyaránt mintegy 14 százalék, a válaszadók tíz százaléka egyéni vállalkozó, a személyzetszám alapján besorolt többi cégkategória hányada mind tíz százalék alatti. A felmérésből kiderül, hogy
25,2 százalékuk élt a kényszerszabadság lehetőségével, 14 százalékuk az alkalmazottak egy része esetében teljes munkaidőről részmunkaidőre kellett átálljon, 11,2 százalékuk pedig részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson. A válaszadóknak majdnem a fele (49 százaléka) akkor még nem kellett leépítésekhez folyamodjon.
A járvány kitörése óta a felmérésben részt vevő vállalkozások több mint 30 százalékának 5000 lejnél nem több, majdnem 30 százalékának pedig 30 ezer lejnél kevesebb bevételkiesése volt, a következő két hónapra vonatkozó bevételkiesés mértékét a legtöbben 30 ezer és 250 ezer lej közötti értékre becsülik. Olyan, ahol e tekintetben egyáltalán nem tapasztaltak negatív hatásokat, kevesebb mint 10 százalék. Még ennél is kevesebb azoknak a vállalkozásoknak a száma (2,7 százalék), ahol idén nem számítanak termékeik, szolgáltatásaik értékesítésének a csökkenésére.
Óriási bevételkieséseket kellett és kell elkönyvelniük a vállalkozásoknak. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
A legtöbben – a válaszadók 27 százaléka – több mint 30 százalékos értékesítéscsökkenést prognosztizál, 16,2 százalék látja úgy, hogy több mint 50 százalékos, ugyanennyien pedig úgy, hogy 80 százalékosnál nagyobb lesz az értékesítéscsökkenés. Az előbbiek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy
olyannyira, hogy a vállalkozások 28,3 százaléka százszázalékos visszaesésről számolt be, azaz teljesen leállt a forgalmuk.
Miközben a kérdőív kitöltésekor a vállalkozások 66,4 százalékánál még nem kellett elbocsátásokat alkalmazzanak, a felmérést követő két hónap távlatában már csak a válaszadók 48,6 százaléka vélte úgy, hogy el tudja kerülni a leépítések végrehajtását.
Láthatóan a cégfejlesztési terveket is keresztülhúzta a járvány okozta krízis: a felmérés eredménye szerint a járvány kitörése előtt a vállalkozások 68,3 százaléka tervezett személyzetbővítést, a rendkívüli helyzet miatt azonban a válaszadók 74,3 százaléka visszavonta a vállalat termelési vagy infrastrukturális fejlesztésére tervezett beruházásokat is. Kiderül ugyanakkor az is, hogy
Legtöbb egy évre mindössze a vállalkozások 4,9 százaléka rendelkezik fizetőképességgel, egy évet meghaladó időszakra pedig 5,6 százalékuk. Az általános borúlátásra utal ugyanakkor az, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68,5 százaléka a munkavállalók tömeges hazatérése ellenére sem gondolja úgy, hogy könnyebben talál majd munkaerőt.
A felmérést azért végezték el, hogy az európai alapokért felelős minisztériumnak (MFE) tudjanak javaslatokat küldeni a gazdaságélénkítő segélyprogramok megtervezésére vonatkozóan. Ezt meg is tették, és biztató választ kaptak a szaktárcától javaslataikra – nyilatkozta lapunknak Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának az európai uniós pályázatokért felelős alelnöke. Noha a minisztériumban biztosan ismerik a mintául szolgáló, Európai Néppárt által elvégzett felmérés eredményét, tudomásuk szerint azt a legnagyobb arányban az észak-európai országokban töltötték ki, ezért érezték szükségesnek a helyi felmérést – fűzte hozzá.
Döntő házként elfogadta pénteken a képviselőház a sertés- és szarvasmarhatenyésztők idei állami támogatásáról szóló törvénytervezetet.
A negyven év felettiek számára egyre gyakoribb kihívás, hogy közelre és távolra is más korrekcióra van szükségük. A multifokális kontaktlencse kényelmes megoldást kínálhat azoknak, akik nem szeretnének több szemüveget váltogatni.
10 lej 58 banira emelkedett a dízel literenkénti ára pénteken a Lukoil-töltőállomásokon. Az felülmúlta a csütörtöki, rekordnak számító 10,53 lejes árat is.
Több mint 200 hektárnyi területet nyit meg lakhatási célokra Csíkszeredában az új általános városrendezési terv (PUG), amelyet pénteken fogadtak el az önkormányzati képviselők. Ipari fejlesztésre pedig 93 hektáron jelölt ki fejlesztési területet.
A Maros Megyei Tanács mai ülésén költségvetés-kiegészítést fogadott el, amelynek keretében összesen 1,7 millió lejt különített el a Marosvásárhelyi Transilvania Repülőtér számára két fontos beruházás megvalósítására.
Hétfőn kezdődik a pótérettségi a román nyelvi kompetenciák szóbeli felmérésével, amely kedden is folytatódik.
Nem zárta le az egészségügyi rendszerben kedden kirobbantott általános sztrájkot a Sanitas szakszervezet, csak felfüggesztette azt pénteken. Azért döntöttek az utóbbi mellett, mert a felfüggesztett tiltakozást szükség esetén bármikor újraindíthatják.
A következő időszakban nem várhatók jelentős fennakadások Románia üzemanyag-ellátásában – közölte pénteken a kormány, miután az energiaügyi minisztérium vezetői az olajipari és üzemanyag-forgalmazó vállalatok képviselőivel egyeztettek.
Egy ember meghalt, kilencen pedig orvosi ellátásra szorultak pénteken, miután egy személyszállító kisbusz kerítésnek csapódott Câmpulung városának egyik utcáján – közölte az Argeș megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
1 hozzászólás