Egész térségeket szolgálnának ki a hiánypótló kisvágóhidak

A vágóhidat oly módon tervezték – figyelembe véve a létrehozásához és működéséhez szükséges törvényi előírásokat –, hogy kapacitását tekintve naponta három számosállatot (románul: unitate vită mare – UVM) tudjanak levágni benne. Például egy két évnél idősebb szarvasmarha egy számosállatnak felel meg, míg a juhok és kecskék 0,15, a sertések pedig 0,3 számosállatnak számítanak.

Székelykeresztúron szintén vágóhíd építtetésébe fogott bele az önkormányzat, itt a helyi költségvetésből biztosított önrész mellett a megyei tanács nyújtott nagymértékű finanszírozást a beruházáshoz, mivel

Az építkezéshez nyár végén kezdtek hozzá, a kivitelezőnek két év alatt kell befejeznie. A beruházás értéke 3 millió lej, amelyből nemcsak az építkezést és a területrendezést, hanem a vágóhíd működéséhez szükséges felszereléseket is fedezik. Működtetéséről még nem született döntés, a polgármester elmondása szerint több változat is lehetséges, akár átadhatják egy gazdaszövetkezetnek vagy az önkormányzat is üzemeltetheti, majd amikor a kérdés aktuális lesz, a legmegfelelőbb megoldást fogják választani.

Tavaly avatták fel a csíkcsomortáni gazdák összefogásával létrehozott kis vágóhidat, azonban még nem üzemelték be, mivel ki akarták bővíteni egy megfelelő belmagasságú résszel, hogy ne csak juhok és sertések, hanem szarvasmarhák levágására és feldolgozására is alkalmas legyen. Mint Petres Kálmán helyi gazdától megtudtuk, ez a bővítmény 90 százalékban van kész, és amint teljesen elkészül, beüzemelik a vágópontot. Ezzel párhuzamosan a helyiek a báznai őshonos fajtájú sertésállományukat is bővítenék – amely a mangalicához hasonlóan a veszélyeztetett őshonos fajták közé tartozik –, illetve feljavítanák. A bérvágások mellett ezekkel a sertésállományokkal biztosítanák hosszú távon a kis vágóhíd működését. Petres Kálmán úgy véli, október végétől már beindíthatják a létesítményt.

Egyszerű engedélyeztetni

Hargita megyében két éve nem működik engedélyeztetett vágóhíd, és mindeddig egyetlen engedélyeztetési kérelmet sem nyújtottak be a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatósághoz. Ladó Zsolt intézményvezető szerint az eljárás nem bonyolult és nem is igényel hosszú időt. Például

viszont mivel a 36 hónaposnál idősebb szarvasmarhák és a 18 hónaposnál idősebb juhok esetében szükséges az agytörzs laborvizsgálata, ami bizonyos időt vesz igénybe, ezeken a vágópontokon már feltétel a hűtőkamra megléte. Ugyanakkor az is engedmény, hogy ha 50 kilométernél közelebbről hozzák levágásra az állatokat, azoknak nem kell külön pihentető karámot kialakítani.

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság elnökének 140-es rendelete 2017 januárja óta tette lehetővé különböző kis vágópontok létrehozását könnyített feltételekkel. A szóban forgó rendelet a kisvágóhidakat három kategóriába osztotta:

• helyi kis kapacitású vágóhidak esetében a levágott egyedek száma nem haladhatja meg a napi öt számosállatot (UVM);

• a községi vágópontoknál napi 2,5 számosállat vágható le;

• a farmon belüli vágópontoknál csak saját állatokat vághatnak le.

Egy számosállatnak felelnek meg a két évnél idősebb szarvasmarhák és a hat hónapnál nagyobb lovak. A hat hónap és két év közötti szarvasmarhák 0,6 számosállatnak felelnek meg, míg a félévesnél fiatalabbak 0,4-nek. A juhok, kecskék 0,15 számosállatnak minősülnek, az 50 kilogrammnál nagyobb tenyészkocák 0,5-nek, az egyéb besorolású sertések pedig 0,3 számosállatnak számítanak. Korábban egyébként egy csicsói és egy gyergyószéki vágópont is bezárt, így a gazdák többsége élve értékesíti állatait, vagy legközelebb Háromszékre viszi levágatni azokat (vagy saját célra otthon vágja le).