
Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Nagyon kevés esetben jelentették a koronavírus elleni oltás mellékhatásait Kovászna megyében – derül ki a megyei egészségügyi igazgatóság jelentéséből, amely azt is górcső alá veszi, hogy mi állhat az alacsony átoltottsági arány háttérében Háromszéken.
2022. január 03., 19:462022. január 03., 19:46
Az elmúlt évben Kovászna megyében összesen 107 891 dózis oltást adtak be, és mindössze 37 esetben számoltak be közepes vagy enyhe mellékhatásokról. Az egészségügyi igazgatóság a prefektúra honlapján tette közzé jelentését, ebből az is kiderül, hogy Kovászna megye a hatóságok erőfeszítései ellenére országosan az utolsók között van az átoltottság tekintetében.
Felidézik, hogy az oltáskampány „nagy erőkkel” kezdődött, de néhány nap után kiderült, hogy
Ez önmagában nem jelent gondot, csak torzítja az adatokat, mert így kialakult az a helyzet, hogy Kovászna megyében viszonylag magas a beadott dózisok száma, ellenben alacsony a helyi beoltottaké – állapítják meg a jelentésben.
A tavaly december 5-ei országos összesítés szerint Kovászna megyében 30,09 százalékos volt az átoltottság, mindössze 1 százalékkal előzte meg Suceava megyét. Az egészségügyi igazgatóság munkatársai felidézik, hogy a vállalatoknál, a tanintézetekben, az idősek otthonában és a gyerekotthonokban is szerveztek oltáskampányt, az ágyhoz kötött betegek otthonába is elvitték a vakcinát. Az önkormányzatok felkérésére a falvakba is kimentek oltani, 4–5 szakember vonult ki a helyszínekre, és egy alkalommal mindössze tucatnyi dózist adtak be, annak is egyharmada volt első adag, a többi a második vagy a harmadik, emlékeztető dózis.
A jelentésben arra is kitérnek, hogy
Egyrészt szerencsére az esetszámok és az elhalálozások száma nem volt túl magas a megyében, így a lakosság nem szembesült közvetlenül a járványhelyzet súlyosságával. A társadalmi felelősségvállalás szintje ugyanakkor alacsony, senki nem kérte az oltást azért, hogy megvédje a barátait, a munkatársait, vagy a szomszédait.
Meglehet, az agresszív oltáskampány gyanakvóvá tette a lakosságot. Másrészt sokan átestek a fertőzésen anélkül, hogy ezt hivatalosan jelentették volna, viszont most úgy vélik, van védettségük, és nincs szükségük az oltásra.
– olvasható a közegészségügyi igazgatóság jelentésében.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
4 hozzászólás