
Az állat felboncolásakor fontos megvizsgálni a belső szerveket. A gyanús elváltozások többségét a laikus is felismerheti
Fotó: Veres Nándor
Betarthatatlan volt, ezért visszavonta a mezőgazdasági minisztérium a disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlétet, ám szigorították a járványügyi óvintézkedéseket: ha a levágott állat felboncolásakor betegségre utaló tüneteket észlelnek a háztáji disznóvágók, az állatorvos kiérkezéséig fel kell függesszék a tort. Cikkünkben ismertetjük, milyen elváltozásokra kell figyelni.
2019. december 18., 10:592019. december 18., 10:59
2019. december 18., 11:072019. december 18., 11:07
Már az előírás novemberi megjelenésekor sok szakmai kritika érte a disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlét elrendelését, így nemrég vissza is vonta a szabályozást a mezőgazdasági minisztérium. Az állategészségügyi igazgatóságok, illetve állatorvosok részéről érkező határozott kifogás az volt, hogy a disznóvágási szezonban elképzelhetetlen, hogy esetenként az egyetlen községi állatorvos eljusson naponta 30, 40 vagy akár 100 sertésvágásra.
A szaktárca ugyan eltörölte a betarthatatlan előírást, ám az afrikai sertéspestis terjedésének a megakadályozása érdekében szigorította a járványügyi óvintézkedéseket.
– tudtuk meg Sikó-Barabási Sándortól. A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője ugyanakkor arról az új előírásról is beszámolt, amelynek értelmében az állatorvos kiérkezéséig fel kell függeszteni a levágott disznó feldolgozást, ha boncoláskor a belső szervein gyanús tüneteket, elváltozásokat észlelnek.
A következő jelekre kell figyelni: a sertés vastagbelének, vékonybelének a bevérzése, ha láthatóan „bő vérű” a szerv, ha az állat veséjén apró piros pöttyök – pontszerű bevérzések – vannak, mintha tűvel lenne megszurkálva, ha a lép nagyon meg van duzzadva és sötét vörös, lilás, esetleg barnás színe van, illetve ha a nyirokcsomókat elvágva vörös, esetleg sötétkékes színű, márványos bevérzést észlelnek – sorolta a gyanús elváltozásokat a szakember.
„Természetesen a biológia nem számtan, tehát ezek az elváltozások nem kell kötelező módon mindig meglegyenek, viszont előfordulhatnak más elváltozások”, de az említett tünetek a leggyakoribbak és ezek azok, amelyeket az egyszerű emberek, tehát a gazda, illetve a mészáros is felismerhet – mondta Sikó-Barabási Sándor. Az említett elváltozások az afrikai sertéspestis tünetei, de természetesen ha más elváltozásokat – hólyagokat az állat máján vagy más belső szervein – észlelnek, akkor is kell hívni az állatorvost – jegyezte meg az igazgatóság vezetője.
Ugyanakkor felhívta a gazdák figyelmét a trichinellózis-vizsgálat kötelezettségére, különös tekintettel amiatt, hogy vannak, akik teljesen alaptalanul attól tartanak, hogy az emberre is veszélyt jelentő fonálféreg-fertőzés kiszűrésekor észlel olyan jeleket az állatorvos, amely miatt elkobozzák a levágott disznóját.
– mutatott rá a kötelező trichinellózis-vizsgálat fontosságára a szakember.
Gyanús elváltozások miatt egyébként még nem kaptak bejelentést a székelyföldi állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságok, házisertések esetében nem is merült fel a sertéspestis gyanúja a disznóvágási szezon kezdete óta – tudtuk meg az intézmények képviselőitől. Hargita megyében ugyan a minap megjelent a sertéspestis, de ezt csak egy elhullott vaddisznó húsában mutatták ki, házi sertések esetében nem történt fertőzés, és nem is jellemző, hogy a kórtól tartva tömegesen vágnák le disznóikat a gazdák.

Fertőtlenítéseket végeznek az afrikai sertéspestis által érintett övezetben található Hargita megyei településeken, vaddisznók kilövését is elrendelték, és a legeltetést is megtiltották. A cél a járvány továbbterjedésének megakadályozása.
Az igaz, hogy sok a vágás a megyében, de ennek az az oka, hogy most van a disznóvágások ideje – számolt be tapasztaltairól Pár-Magos Ágoston körzeti állatorvos, a megyei állategészségügyi igazgatóság munkatársa.
Maros megyében sem fordult még elő sertéspestis-fertőzés a házi sertések esetében, és a disznóvágásokról sem kapott bejelentést gyanús tünetekről a megyei állategészségügyi igazgatóság. Amint arról Kincses Sándor igazgató beszámolt, a lakosság tud az új előírásról, mert közleményt is adtak ki, illetve nyilatkoztak is a szabályozásról a sajtóban. Ő nem hiszi, hogy a levágott sertés elkobzásától félve visszatartaná bárki is ezeket az információkat, megszegve a kötelezettséget, hiszen – mint mondta –
Ha nincs fülszámozva a sertés, akkor más a helyzet, de erre nem is érdemes kitérni, mert ebben az esetben még az állat tartása is teljesen szabálytalan – jegyezte meg Kincses Sándor. Kérdésünkre azt is elmondta, a házisertésekből vett húsmintákban tricinellózis-fertőzést sem igazoltak a disznóvágási szezonban, mindössze egy hétfői laborminta hozott pozitív eredményt egy vaddisznóból vett húsminta esetében.
Ismét megközelíthető a turisták számára a Bilea-tó környéke, miután újraindították a viharos szél miatt vasárnap leállított kötélpályás szállítást – nyilatkozták kedden az Agerpresnek a felvonót működtető vállalat alkalmazottai.
Erős szélre és havazásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hivatásos tűzoltóknak hétfőn országos szinten több mint 1800 bevetésük volt; 1490 esetben sürgősségi orvosi ellátást kellett nyújtaniuk, ugyanakkor 95 tüzet oltottak el, 265 esetben pedig a közösségek és azok tulajdonának védelmében léptek fel.
Kéz-, arc- és szemsérülésekkel kerülnek gyakran kórházba gyerekek az ünnepi időszakban petárdák és hibás tűzijátékok miatt. A balesetek másodpercek alatt megtörténnek, és akár maradandó következményekkel is járhatnak.
A karácsony előtti ellenőrzések eredménye jobb, mint a korábbi években, de ennek nem örömteli ok áll a hátterében.
Az elmúlt 24 órában 23 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 26 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott kedden a Salvamont.
Fagyosan indult az év utolsó előtti reggele, Székelyföld-szerte mínusz 10 fok közelébe csökkent a hőmérséklet keddre virradóan. A leghidegebb ezúttal a háromszéki Bodzafordulón volt – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.
A kártya története legalább háromezer éves múltra tekint vissza, Európában a 14. századtól kezdett elterjedni. Az ördög bibliájának, merthogy így is nevezték, 190 éve magyar változta is ismert, amelynek napját 2013 óta december 29-én tartjuk.
Cáfolta hétfőn az oktatási minisztérium azokat a nyilvánosságban megjelent információkat, amelyek szerint a 2025–2026-os tanévben az előző tanévhez képest mintegy 30 ezerrel csökken a tanári állások száma.
Gyergyószentmiklósra hazatérve nagyszabású koncerttel zárta a 2025-ös évet a 4S Street zenekar szombaton.
szóljon hozzá!