
Az állat felboncolásakor fontos megvizsgálni a belső szerveket. A gyanús elváltozások többségét a laikus is felismerheti
Fotó: Veres Nándor
Betarthatatlan volt, ezért visszavonta a mezőgazdasági minisztérium a disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlétet, ám szigorították a járványügyi óvintézkedéseket: ha a levágott állat felboncolásakor betegségre utaló tüneteket észlelnek a háztáji disznóvágók, az állatorvos kiérkezéséig fel kell függesszék a tort. Cikkünkben ismertetjük, milyen elváltozásokra kell figyelni.
2019. december 18., 10:592019. december 18., 10:59
2019. december 18., 11:072019. december 18., 11:07
Már az előírás novemberi megjelenésekor sok szakmai kritika érte a disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlét elrendelését, így nemrég vissza is vonta a szabályozást a mezőgazdasági minisztérium. Az állategészségügyi igazgatóságok, illetve állatorvosok részéről érkező határozott kifogás az volt, hogy a disznóvágási szezonban elképzelhetetlen, hogy esetenként az egyetlen községi állatorvos eljusson naponta 30, 40 vagy akár 100 sertésvágásra.
A szaktárca ugyan eltörölte a betarthatatlan előírást, ám az afrikai sertéspestis terjedésének a megakadályozása érdekében szigorította a járványügyi óvintézkedéseket.
– tudtuk meg Sikó-Barabási Sándortól. A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője ugyanakkor arról az új előírásról is beszámolt, amelynek értelmében az állatorvos kiérkezéséig fel kell függeszteni a levágott disznó feldolgozást, ha boncoláskor a belső szervein gyanús tüneteket, elváltozásokat észlelnek.
A következő jelekre kell figyelni: a sertés vastagbelének, vékonybelének a bevérzése, ha láthatóan „bő vérű” a szerv, ha az állat veséjén apró piros pöttyök – pontszerű bevérzések – vannak, mintha tűvel lenne megszurkálva, ha a lép nagyon meg van duzzadva és sötét vörös, lilás, esetleg barnás színe van, illetve ha a nyirokcsomókat elvágva vörös, esetleg sötétkékes színű, márványos bevérzést észlelnek – sorolta a gyanús elváltozásokat a szakember.
„Természetesen a biológia nem számtan, tehát ezek az elváltozások nem kell kötelező módon mindig meglegyenek, viszont előfordulhatnak más elváltozások”, de az említett tünetek a leggyakoribbak és ezek azok, amelyeket az egyszerű emberek, tehát a gazda, illetve a mészáros is felismerhet – mondta Sikó-Barabási Sándor. Az említett elváltozások az afrikai sertéspestis tünetei, de természetesen ha más elváltozásokat – hólyagokat az állat máján vagy más belső szervein – észlelnek, akkor is kell hívni az állatorvost – jegyezte meg az igazgatóság vezetője.
Ugyanakkor felhívta a gazdák figyelmét a trichinellózis-vizsgálat kötelezettségére, különös tekintettel amiatt, hogy vannak, akik teljesen alaptalanul attól tartanak, hogy az emberre is veszélyt jelentő fonálféreg-fertőzés kiszűrésekor észlel olyan jeleket az állatorvos, amely miatt elkobozzák a levágott disznóját.
– mutatott rá a kötelező trichinellózis-vizsgálat fontosságára a szakember.
Gyanús elváltozások miatt egyébként még nem kaptak bejelentést a székelyföldi állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságok, házisertések esetében nem is merült fel a sertéspestis gyanúja a disznóvágási szezon kezdete óta – tudtuk meg az intézmények képviselőitől. Hargita megyében ugyan a minap megjelent a sertéspestis, de ezt csak egy elhullott vaddisznó húsában mutatták ki, házi sertések esetében nem történt fertőzés, és nem is jellemző, hogy a kórtól tartva tömegesen vágnák le disznóikat a gazdák.

Fertőtlenítéseket végeznek az afrikai sertéspestis által érintett övezetben található Hargita megyei településeken, vaddisznók kilövését is elrendelték, és a legeltetést is megtiltották. A cél a járvány továbbterjedésének megakadályozása.
Az igaz, hogy sok a vágás a megyében, de ennek az az oka, hogy most van a disznóvágások ideje – számolt be tapasztaltairól Pár-Magos Ágoston körzeti állatorvos, a megyei állategészségügyi igazgatóság munkatársa.
Maros megyében sem fordult még elő sertéspestis-fertőzés a házi sertések esetében, és a disznóvágásokról sem kapott bejelentést gyanús tünetekről a megyei állategészségügyi igazgatóság. Amint arról Kincses Sándor igazgató beszámolt, a lakosság tud az új előírásról, mert közleményt is adtak ki, illetve nyilatkoztak is a szabályozásról a sajtóban. Ő nem hiszi, hogy a levágott sertés elkobzásától félve visszatartaná bárki is ezeket az információkat, megszegve a kötelezettséget, hiszen – mint mondta –
Ha nincs fülszámozva a sertés, akkor más a helyzet, de erre nem is érdemes kitérni, mert ebben az esetben még az állat tartása is teljesen szabálytalan – jegyezte meg Kincses Sándor. Kérdésünkre azt is elmondta, a házisertésekből vett húsmintákban tricinellózis-fertőzést sem igazoltak a disznóvágási szezonban, mindössze egy hétfői laborminta hozott pozitív eredményt egy vaddisznóból vett húsminta esetében.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!