
Az állat felboncolásakor fontos megvizsgálni a belső szerveket. A gyanús elváltozások többségét a laikus is felismerheti
Fotó: Veres Nándor
Betarthatatlan volt, ezért visszavonta a mezőgazdasági minisztérium a disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlétet, ám szigorították a járványügyi óvintézkedéseket: ha a levágott állat felboncolásakor betegségre utaló tüneteket észlelnek a háztáji disznóvágók, az állatorvos kiérkezéséig fel kell függesszék a tort. Cikkünkben ismertetjük, milyen elváltozásokra kell figyelni.
2019. december 18., 10:592019. december 18., 10:59
2019. december 18., 11:072019. december 18., 11:07
Már az előírás novemberi megjelenésekor sok szakmai kritika érte a disznóvágásokra vonatkozó kötelező állatorvosi jelenlét elrendelését, így nemrég vissza is vonta a szabályozást a mezőgazdasági minisztérium. Az állategészségügyi igazgatóságok, illetve állatorvosok részéről érkező határozott kifogás az volt, hogy a disznóvágási szezonban elképzelhetetlen, hogy esetenként az egyetlen községi állatorvos eljusson naponta 30, 40 vagy akár 100 sertésvágásra.
A szaktárca ugyan eltörölte a betarthatatlan előírást, ám az afrikai sertéspestis terjedésének a megakadályozása érdekében szigorította a járványügyi óvintézkedéseket.
– tudtuk meg Sikó-Barabási Sándortól. A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője ugyanakkor arról az új előírásról is beszámolt, amelynek értelmében az állatorvos kiérkezéséig fel kell függeszteni a levágott disznó feldolgozást, ha boncoláskor a belső szervein gyanús tüneteket, elváltozásokat észlelnek.
A következő jelekre kell figyelni: a sertés vastagbelének, vékonybelének a bevérzése, ha láthatóan „bő vérű” a szerv, ha az állat veséjén apró piros pöttyök – pontszerű bevérzések – vannak, mintha tűvel lenne megszurkálva, ha a lép nagyon meg van duzzadva és sötét vörös, lilás, esetleg barnás színe van, illetve ha a nyirokcsomókat elvágva vörös, esetleg sötétkékes színű, márványos bevérzést észlelnek – sorolta a gyanús elváltozásokat a szakember.
„Természetesen a biológia nem számtan, tehát ezek az elváltozások nem kell kötelező módon mindig meglegyenek, viszont előfordulhatnak más elváltozások”, de az említett tünetek a leggyakoribbak és ezek azok, amelyeket az egyszerű emberek, tehát a gazda, illetve a mészáros is felismerhet – mondta Sikó-Barabási Sándor. Az említett elváltozások az afrikai sertéspestis tünetei, de természetesen ha más elváltozásokat – hólyagokat az állat máján vagy más belső szervein – észlelnek, akkor is kell hívni az állatorvost – jegyezte meg az igazgatóság vezetője.
Ugyanakkor felhívta a gazdák figyelmét a trichinellózis-vizsgálat kötelezettségére, különös tekintettel amiatt, hogy vannak, akik teljesen alaptalanul attól tartanak, hogy az emberre is veszélyt jelentő fonálféreg-fertőzés kiszűrésekor észlel olyan jeleket az állatorvos, amely miatt elkobozzák a levágott disznóját.
– mutatott rá a kötelező trichinellózis-vizsgálat fontosságára a szakember.
Gyanús elváltozások miatt egyébként még nem kaptak bejelentést a székelyföldi állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságok, házisertések esetében nem is merült fel a sertéspestis gyanúja a disznóvágási szezon kezdete óta – tudtuk meg az intézmények képviselőitől. Hargita megyében ugyan a minap megjelent a sertéspestis, de ezt csak egy elhullott vaddisznó húsában mutatták ki, házi sertések esetében nem történt fertőzés, és nem is jellemző, hogy a kórtól tartva tömegesen vágnák le disznóikat a gazdák.

Fertőtlenítéseket végeznek az afrikai sertéspestis által érintett övezetben található Hargita megyei településeken, vaddisznók kilövését is elrendelték, és a legeltetést is megtiltották. A cél a járvány továbbterjedésének megakadályozása.
Az igaz, hogy sok a vágás a megyében, de ennek az az oka, hogy most van a disznóvágások ideje – számolt be tapasztaltairól Pár-Magos Ágoston körzeti állatorvos, a megyei állategészségügyi igazgatóság munkatársa.
Maros megyében sem fordult még elő sertéspestis-fertőzés a házi sertések esetében, és a disznóvágásokról sem kapott bejelentést gyanús tünetekről a megyei állategészségügyi igazgatóság. Amint arról Kincses Sándor igazgató beszámolt, a lakosság tud az új előírásról, mert közleményt is adtak ki, illetve nyilatkoztak is a szabályozásról a sajtóban. Ő nem hiszi, hogy a levágott sertés elkobzásától félve visszatartaná bárki is ezeket az információkat, megszegve a kötelezettséget, hiszen – mint mondta –
Ha nincs fülszámozva a sertés, akkor más a helyzet, de erre nem is érdemes kitérni, mert ebben az esetben még az állat tartása is teljesen szabálytalan – jegyezte meg Kincses Sándor. Kérdésünkre azt is elmondta, a házisertésekből vett húsmintákban tricinellózis-fertőzést sem igazoltak a disznóvágási szezonban, mindössze egy hétfői laborminta hozott pozitív eredményt egy vaddisznóból vett húsminta esetében.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.
szóljon hozzá!